Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között húzódó több mint 3200 km hosszan vonuló határvonal jelenleg 4 nagy amerikai állam 21 megyéjét érinti. A 16. század óta folyamatos csatározások és háborúk egyik célpontjaként ismert határ három évszázados diplomáciai, gazdasági és katonai összecsapás-sorozat eredményeként, 1848-ban a Guadalupe Hidalgo-i békében rögzített feltételekkel határozták meg a mai határ nyomvonalát. Ezt – kisebb módosításokkal – ratifikálták 1886-ban és 1970-ben is. A határszakaszon évente mintegy 350 millió ember halad át, amellyel a teljes amerikai kettős kontinens legforgalmasabb határszakaszának számít. Egyes becslések szerint, minden ötödik mexikói lakos életében egyszer legalább átlépi a határt. A határon nemcsak az Egyesült Államok kedvenc gyümölcsének és fogyasztási termékének számító avokádót hozzák át, hanem évi több ezer illegális határátlépés és drogkereskedelmi hálózat is itt lép a szabad világ fellegvárának titulált országba. Ez, az évtizedek óta jelentős gazdasági, szociális és politikai gondot jelentő határszakaszt már Barack Obama is szigorú intézkedésekkel próbálta ellenőrizni, évi mintegy 600 millió dollárt költve határvédelemre és a lovakon rohangáló határrendészetre. Ezt megelőzően, 2006 októberében George W. Bush már elrendelte az ún. Secure Fence Act rendeletet, amellyel mintegy 1100 kilométeres drótháló és védelmi határzár épült ki a két ország között.
A mexikói határ ma igen változatos képet mutat. Van, ahol 3 méternél magasabb falak emelkednek a város határán, elválasztva a kis mexikói települést az Egyesült Államok területétől. Ilyet láthatunk például a mexikói Nogalesben vagy Tijuana tengerpartján, ahol a határt jelképező fekete fal (talán fából és fémből ötvözve) egészen a tengerig hatol. A homokra épült, könnyen átléphető és szakaszonként már omladozó falon át persze a legkevésbé izgága ember is át tud hatolni. A Bush-féle drótháló tehát nemcsak jogi, de tájrendészeti előzménye is a Trump-féle falnak, mégis, egészen más infrastruktúrát igényelt. Dróthálót és az azt kiegészítő 350 határállomást kiépíteni sem volt könnyű. Több szakaszban, 2006 és 2012 között valósult meg, a munkálatok tehát folytatódtak az Obama korszakban is. A dróthatár mintegy 4 milliárd dollárt emésztett fel és máig befejezetlen, pontosan annak óriási költségei miatt.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
