Music to my eyes – filharmonikusaink filmzene estje
Vissza

Music to my eyes – filharmonikusaink filmzene estje

Az évad végefelé közeledve, jólesik egy kis könnyű-nehéz, nehéz-könnyű, szórakoztató zene alatt ellazulni, régi-új, ismert vagy ismeretlen filmek zenéjét hallgatni. Ezekre a hangversenyekre, ahogy mondani szokás, dől a közönség és a zenekar is ösztönzőleg ható, fergeteges sikerélményt élhet át. Gondolom, május utolsó koncertjén, filharmonikusaink ezért (is) tűztek műsorukra, egy egész estét betöltő filmzenét.

Az előző években többször említettem, hogy az ilyen nyár eleji koncertek vidám hangulatát, a zenekar tagjai színes öltözékkel (is) fokozhatnák. Ezen az estén, végre „megtört a jég”, és habár a férfiak ezúttal is kitartottak a fekete mellett, és az est fiatal karmestere is „szigorú” frakkot viselt, de a hölgyek rózsaszín, piros, kék árnyalatú felsői, némi vidámságot loptak a filmzene világába. Ami a hangverseny címét illeti, csalogató volt a Music to my eyes, de szerintem még hatásosabb le(hete)tt volna, ha a zenét kivetített filmrészletek „illusztrálták” volna, így nemcsak lelki szemünk előtt pereg(het)tek volna le, hanem valóban lát(hat)tuk volna a pergő filmkockákban megvalósuló cselekmény-fonalakat.

A zenekart Cristian Spătaru vezényelte. Fiatal, és még kevés a tapasztalata, de szereti, amit csinál. Komoly és igyekvő, de ahhoz, hogy a tökéletesség igényével felszínre tudja hozni a művekben rejlő szépségeket, az érzelmek, a dinamikai árnyalatok és hangulatok sokszínűségét, még csiszolnia kell a tudását.

Cristian Spătaru és a zenekar (Fotó: Cristina Rădulescu)

A Steven Spielberg által rendezett Raiders of the Lost Ark című film Harrison Ford főszereplésével az Indiana Jones filmek sorozatának egyik sikerdarabja, amelynek zenéjét John Williams (sz. 1932.) komponálta. A Raiders March alapritmusának „szívdobbanásait” az ütősöknek, magasba szárnyaló dallamát a vonósoknak, magvát, amint a cím is mutatja, a rézfúvók által megerősített induló-karakternek, a legyőzhetetlen hősiesség jelképének köszönheti. A hangverseny első részét John Williams lehetetlent nem ismerő hősének indulója, a Superman-induló zárta. John Barry (1933–2011) James Bond-szvitje jó zene, amely a főhős, a mindenre kész, rejtélyes, minden helyzetben magabiztos 007-es ügynök bátorságát ecseteli, aki a földön, a levegőben és a víz alatt is minden alkalmatossággal bánni tud, és a legkilátástalanabb helyzetekből is, a legmeghökkentőbb módon szabadul. Az álmodozóan ringató, szép dallamú romantikus keringő hallatán pedig, kinek ne jutna eszébe az a sármos Bond, aki minden nőt levesz a lábáról.

A Rolan Joffé rendezte The Mission című filmből, Ennio Moricone (sz. 1928.)  indián folkór-ízű Gabriel’s Oboe című dalát, a hangverseny lírikus szépségű „kis szigeteként” éltem meg, miközben Adrian Cioban kiművelt, szélesen áradó, kristálytiszta oboaszólójával, a zene nyugalma és fájdalmas nosztalgiája egy álomvilágba ringatott. Richard Rodgers & Oscar Hammerstein The Sound of Music című öt Oscar-díjat nyert musicalje, régi kedvencem. A külöböző hangulatú, szvit-szerűen feldolgozott zenekari részletek: a Dó-Ré-Mi nóta, a My Favorit ThingsIlyesmi dolgokat szeretek én, az Edelweis – Havasi gyopár, a Maria, a bábjáték jódlidala, a Climb Every Mountain– Nézd mennyi hegy vár, a hét gyermekes von Trapp család történetének legkedvesebb részleteit elevenítették fel bennem.

Hans Zimmer (sz.1957.) Barbarien Horde című filmzenéje a Ridley Scott rendezte Gladiátorhoz készült. Hangulatában a hősiesség, a küzdelem, a rémület, a harc hevülete és a mélyvonósokon felcsendülő lírai betét képezett kontrasztot. A Game of Thrones HBO tévéfilmsorozat az egész világot meghódította. Zenéjét Ramin Djawadi (sz. 1974.) szerezte. Ezen az estén, a Song about Winter Dan Variu zenekari átdolgozásában hangzott el. Paul Sîrbu érzékeny hegedűszólója régmúlt idők, elképzelt tájak világába röpít(h)ette gondolatainkat. Nagy sikernek örvendett a két rajzfilm-zene: a John Powell (sz. 1963.) komponálta  How to Train Your Dragon és a Scott Bradley (1891–1977) szerezte Tom and Jerry, amelyeknek dzsesszes vonulata a közönséget és a zenekart is felvillanyozta. Klaus Badelt (sz. 1967.) az egyik legnépszerűbb filmzene komponista Los Angelesben, többek között a Catwomen, a Miami Vice, a Poseidon, a Heartbreaker zenéjének szerzője. Ezen az estén A Karib-tenger kalózai. A fekete gyöngy átka című filmből hangzottak el részletek. A kalandok izgalmát hordozó zenében a fúvósok és ütősök kiemelt szerepet játszanak, de valójában, ők nemcsak a „kalózzenének”, hanem az egész műsornak megadták a sava-borsát. 

A Music to my eyes, mint megannyi filmzeneest, ezúttal is nagy sikernek örvendett. A közönség szerette azt, amit látott és hallott, a zenekart és karmestert két ráadásra ösztönözte: Eugen Doga Keringőjét a Dulcea și tandra mea fiară című filmből, és Vladimir Cosma rba-ját a Le Grande Blonde avec une Chaussure Noire című filmből ovációval kísért vastaps követte, jeléül annak (is), hogy évad vége felé közeledve, jólesik egy kis könnyű-nehéz, nehéz-könnyű szórakoztató zenében ellazulni.

(Fotó: Cristina Rădulescu) 


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Új világokat teremteni a mese erejével ...
Munka a koronavírus-járvány idején: ...
Eugen Teodorovici a PSD elnöke akar ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ