Moszkvába szállították Oleh Szencov elítélt ukrán filmrendezőt

Moszkvába szállították Oleh Szencov elítélt ukrán filmrendezőt
Moszkvai börtönbe szállították át Oleh Szencov terrorizmus címén 20 évre elítélt krími ukrán filmrendezőt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Jegesmedve telepről – jelentették csütörtökön orosz hírügynökségek.

Ukrajnában szerdán a fellebbviteli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte a tavaly májusban hazaárulás vádjával letartóztatott, orosz-ukrán kettős állampolgárságú Kirill Visinszkijt, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjét.

Ezek az intézkedések sajtóértesülések szerint egy, többtucatnyi orosz és ukrán foglyot érintő csere lehetséges nyitányát jelenthetik, amiről az elmúlt hetekben a színfalak mögött intenzív egyeztetés folyik. Hivatalos bejelentés az ügyben egyelőre nem hangzott el.

Viktor Medvedcsuk ukrán politikus, aki több, a délkelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán kormányerők közötti fogolycsere előmozdítója volt, az Interfax orosz hírügynökség szerint Kijevben újságírók előtt kijelentette, hogy sem a cseréről, sem pedig Szencov sorsáról egyelőre nem született végleges megállapodás. Medvedcsuk az orosz ajkú ukrán szavazók nevében fellépő Ellenzéki Platform – Életért elnevezésű párt egyik vezetője.

Szencovot 2015. augusztus 15-én ítélte húszévi szabadságvesztésre az észak-kaukázusi körzeti katonai bíróság azzal az indokkal, hogy „terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten. A csoport tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a csoport tagjai arra készültek, hogy 2015. május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóján bombát robbantsanak a szimferopoli örök lángnál és Lenin-szobornál.

Szencov, aki nem ismerte be bűnösségét, tavaly május 14-től október 5-ig eredménytelenül zárult éhségsztrájkot folytatott azzal a követeléssel, hogy bocsássanak szabadon Oroszországban őrzött 64 ukrán „politikai” foglyot. Saját magának nem kért kegyelmet, noha a Kreml értésére adta, hogy elnöki kegyelemben csakis saját kezdeményezésére részesülhet. 

A rendező mellett számos nemzetközi hírű filmes kollégája kiállt, támogatására Európában több akciót is szerveztek. Az Európai Parlament tavaly neki ítélte oda a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére alapított Szaharov-díjat.

(Fotó forrása: Marx Film)