Minden néző egészítse ki a titkokat – a Napszálltát vetítették a Filmtettfeszten

Minden néző egészítse ki a titkokat – a Napszálltát vetítették a Filmtettfeszten
Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a 2015-ben bemutatott Saul fia az összes kiemelkedő filmes díjat bezsebelte, Arany Pálmát kapott Cannes-ban és a legjobb idegen nyelvű filmnek bizonyult a Golden Globe-, BAFTA- és az Oscar-gálákon, így tehát érthető, hogy a filmes szakma, de a közönség is várta a rendező második produkcióját. A Napszállta című filmet tavaly, a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a FIPRESCI, a nemzetközi filmkritikusok szövetsége zsűrijének díját. A megosztó filmet idén a Filmtettfeszten is vetítették, az eseményt közönségtalálkozó zárta, ahol Jakab Julit, a film főszereplőjét Németh Előd filmkritikus kérdezte.

Jakab Juli 2008-ban a Filmtettnek írt kritikákat, így Németh Előd arra volt kíváncsi, a kritikaíróból, hogyan lesz forgatókönyvíró, dramaturg és színésznő. Jakab Juli elmondta, már kamaszként érdekelte a film és az írás, így amikor meglátta, hogy van filmíró szak a Színház és Filmművészeti Egyetemen, tudta, hogy azt kell választania.

– Ez egy nagyon picike egyetem, ahol kicsi vizsgafilmeket csinálunk, így az a legegyszerűbb, hogy a filmkészítésre egymást kérik fel a hallgatók. Így alakult, hogy elkezdtem filmekben szerepelni – mesélte a kezdetekről. Azóta dolgozott íróként, dramaturgként, rendező-asszisztensként, de nem bánja, mert „ezek nem szervesen szétválasztható területek, hiszen a filmkészítésben valahogy minden határterülete egymásnak”.

A Napszállta készítése kapcsán megjegyezte, nagy volt a nyomás rajtuk, de tudták, hogy a Saul fia által felállított mércét biztosan nem tudják megugrani. „Nem lengte be a forgatást a megfelelési vágy” – magyarázta.

Jakab Juli a felkészülésről is osztott meg részleteket, mint mondta, rengeteget tanultak a 20. század elejéről, hogy azt hitelesen tudják bemutatni (a film 1913 nyarán játszódik). Dokumentálódtak a korról, a társadalomról, jártak táncetikettórára, és még a kalapkészítést is elsajátították. Azonban számára ez szinte „fölösleges” volt, hiszen Írisz soha nem úgy viselkedik, ahogy azt a társadalmi normák előírták – mondta a színésznő. A viselkedés kapcsán megjegyezte, a nők például nem siethettek az utcán, bármilyen sürgős dolguk volt is. Ez számára a kor életfilozófiáját összegezte: kifele mutatni a szépet, miközben „rohad belül a lelkem, esik szét a családom, történik egy tragédia. Ez az attitűd pedig szervesen kapcsolódik a történethez is”.

Jakab Juli szerint még a kalapkészítést is elsajátították a felkészülés során

Németh Előd szerint a film fogadtatása megosztó volt, sokan nem értik, miről szól a film. A színésznő elmondta, tőle is számtalanszor kérdezték, hogy hol van Leiter Kálmán, viszont erre senki nem tud pontos választ adni. „Ezt mindenki maga tudja kiegészíteni. Mint ahogy a film nagyon sok, szándékolt hiányát is”, tette hozzá, majd a film értelmezésére vonatkozó, saját teóriáját is megosztotta a közönséggel. Szerinte ez egy szokatlan módon elmesélt mese, amely arra kényszeríti a nézőt, hogy aktív figyelmével vegyen részt a történet alakításában. Leiter Írisszel közösen próbálja megfejteni a titkokat, segít a neki a legégetőbb magánéleti kérdéseinek megválaszolásában, identitása alappilléreinek kialakításában.

– Két óra után számos kérdés van bennünk, vajon mi lett Írisszel, aztán megjön az utolsó snitt, a világháború, és eltörli az egészet. Soha senkit nem fog érdekelni, hogy ki volt Leiter Kálmán, mert lehet, hogy Leiter Írisz sem lesz. Az ember olyan állat, amely létrehoz ilyen állapotokat, mint egy világháború, amely örökre eltöröl rengeteg egyént, a saját létfontosságú problémáival és kérdéseivel együtt – mondta Jakab Juli. Szerinte a Napszállta előrevetíti a Saul fia borzalmait, hiszen előbbi a 20. század eleji pompát és a vihar előtti csendet ábrázolja, míg a Saul fia azt mutatja be, mennyi szörnyűséget művelt az ember alig 30 év alatt.

(Borítókép: Jakab Juli és Németh Előd a vetítés után beszélgetésen. Fotó: Filmtettfeszt)