Mikulás-túráktól a Batthyány-könyvtáron át fekete márciusig
Vissza

Mikulás-túráktól a Batthyány-könyvtáron át fekete márciusig

A mozgalmas és változatos november után még izgalmasabb decembert indíthattunk a kolozsvári EKE háza táján: beléphettünk Erdély leghíresebb könyvtárának kapuján, még ha keveset is mutattak meg belőle, kétszeresen Mikulás-túrázhattunk Désen és a Rejtett-forrásnál, Marosvásárhelyen a város és a fotókiállítás mellett meglátogattuk a fekete március frissen avatott marosszentgyörgyi emlékművét. A kétnapos Hunyad megyei túráról itt már nem is jut hely beszámolni, visszatérünk rá januárban.

Megjelent a Szabadság és az EKE – Kolozsvár 1891 turistamelléklete, az Erdély decemberi számában.

A november közepi gyulafehérvári utazást három-négy nap alatt kellett megszervezni. Történt ugyanis, hogy Batthyány Ignác püspök halálának 223. évfordulóján megnyitották Erdély leghíresebb könyvtárának kapuját a látogatók előtt. Oda mehettünk be, ahova eddig még az egykori tulajdonos, a gyulafehérvári egyházmegye képviselői is csak különleges engedéllyel léphettek be. Volt is bőven látogató, egész nap hosszú sorban várakoztak a könyvtárra kíváncsi érdeklődők. Bejutni sikerült, de azt már nem mondhatjuk el, hogy sok mindent láttunk volna, mert rövidre szabták a látogatási időt. A hangsúlyt a püspök csillagászati munkásságát bemutató kiállítására fektették, majd beengedtek a könyvtárba is, elmondták, hogy mi minden található itt, de valójában alig valamit mutattak meg közelről. Vegyes érzelmekkel távoztunk hát, de kárpótoltak Gyulafehérvár további látnivalói: a Szent Mihály székesegyház, az érseki palota múzeuma és a szépen felújított vár.

Dési és kolozsvári EKE-sek a Jerikón FOTÓ: LUIDORT PÉTER

Dupla Mikulás-túra Désen és a Rejtett-forrás ösvényein

December 4-én Désre szerveztünk Mikulástúrát, másnap pedig a Rejtett-forráshoz azok kedvéért, akik nem jutottak el Désre. Désen elsőként a Mozdonymúzeumot látogattuk meg, amelyet a történelmi Magyarország egyik legépebben megmaradt mozdonyjavító műhelyének területén rendeztek be. Itt egy nagyszerű szakember sok érdekességet mesélt nekünk a régi és új gőz- és dízelmozdonyokról, amelyek eleinte Bécsben, Svájcban, majd Aradon, Resicán, Krajován készültek. Láttunk Svédországban készült, mozdonyra szerelhető hóekét is. A ma is működő műhelyeket és a forgólapot 1940–1944 között, a kis magyar világban építették. A vasúti sínnel ellátott forgólapra állították a javítandó mozdonyt, elforgatták a megfelelő műhelybe vezető sínek felé, majd továbbgördült a célig. A forgólap kezelője be is mutatta nekünk a működését, csak mozdony helyett most mi álltunk a forgólapon...

A házzal együtt forgott a kirándulócsapat a mozdonymúzeumban FOTÓ: KONTESVELLER JÓZSEF

A déscichegyi kempingben várt ránk Luidort Peti és családja, a dési EKE-sek, a kandallóban lobogott a tűz, torkunkban az „Isten hozott” pálinka. Ezután a Szamos-menti dombságnak indultunk. Az előző napi esőtől még sáros, csúszós úton, de ragyogó napsütésben értünk a helyiek által Jerikónak nevezett tetőre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre. Később a helyi református templomba látogattunk, amely a második világháború idején, nehéz körülmények között épült. Kazettás mennyezetét Incze János Dés festőművész és tanítványai festették. Visszatérve házigazdánkhoz, végre következett a várva várt mikulásozás, majd az ínycsiklandó babgulyás. Házigazdáink remekeltek vendégszeretetből. Reméljük, hogy együttműködésünknek folytatása is lesz.

Fotókiállítás, székely vértanúk és fekete március

December 7-én Marosvásárhelyre kirándultunk. Az EKE fotókiállítását szerettük volna megnézni, de programváltozás miatt végül a Magyar Fotóművészek Világszövetségének kiállítását csodálhattuk meg. Meglátogattuk a szecessziós Kultúrpalotát, majd a várat és a Vártemplomot. Felkerestük a város szélén a székely vértanúk emlékművét, majd Marosszentgyörgyön az 1990-es fekete március áldozatainak emlékművét.

A székely vértanúk emlékműve a város elsőként felavatott – egyben a legrégibb máig álló – köztéri műalkotása, hat méter magas, gránitból készült obeliszk, amelyet 1875-ben közadakozásból állítottak a Posta-réten a Habsburg-ellenes, Makk-féle összeesküvés ott kivégzett három erdélyi vezetőjének emlékére. A szabadságharc 1849-es leverése után a magyar társadalomban tovább élt a remény, hogy a Habsburg-uralom külföldi segítséggel megdönthető. Az erdélyi fegyveres felkelés megszervezésére Makk József tüzérezredes, Kossuth Lajos híve vállalkozott, megbízott vezetői Török János tanár, Gálffy Mihály ügyvéd és Horváth Károly földbirtokos voltak. A felkelést elárulták, a szervezkedőket 1852-ben elfogták; öt hazafira halálos ítéletet, 48-ra pedig börtönbüntetést szabtak ki, további 60 embert hosszú vizsgálati fogság után szabadon engedtek. Törököt, Gálffyt és Horváthot a marosvásárhelyi Posta-réten végezték ki 1854. március 10-én, és a bitófák alatt hantolták el őket. A másik két elítéltet, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet Sepsiszentgyörgyön végezték ki. Bár a román hatalomátvétel után az emlékművet többször megrongálták, ma is áll, és minden évben megemlékezéseket, ünnepélyeket szerveznek itt.

Az 1990. évi fekete márciushoz hasonló események soha többé nem ismétlődhetnek meg! – ezt az üzenetet tolmácsolja az a régóta megálmodott, és Erdélyben egyedülállónak számító szabadtéri emlékmű, amelyet 2021 márciusában avattak fel Marosszentgyörgyön az 1990 márciusában történt tragikus események magyar és roma áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak tiszteletére. Az emlékmű szimbolisztikája tükrözni kívánja mindkét közösséget, valamint a célt, amelyért küzdöttek, ugyanakkor a szenvedést is, amit ezért vállaltak. Magyar szimbólum a termékeny életet jelképező tulipán, roma jelkép az élet körforgását megjelenítő sorskerék. Közös szimbólumunk a páva: a magyaroknak a szabadság madara, indiai madárként a romák őshazájára, Indiára emlékeztet. Egyetemes szimbólumok is felkerültek az emlékműre: a kereszt a megváltás, felszabadulás jelképe, a tűz a szenvedésé, megtisztulásé. Szintén szimbolikus jelentéssel bír, hogy a több mint három és fél méter magas emlékmű a marosszentgyörgyi református és római katolikus temető közös határán áll.

(Borítókép: Désen, a Mozdonymúzeumban FOTÓ: KONTESVELLER JÓZSEF)

Mikulás a Rejtett-forrásnál FOTÓ: KOVÁCS DIÓSZEGI ZSUZSA

 


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ha látja Molnár Beátát, hívja a ...
Felerősödött a munkaerő-ingadozás, ...
Háborús sebek és történelmi helyek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ