Mikor ettél utoljára törtpaszulyt?
Vissza

Mikor ettél utoljára törtpaszulyt?

Ha nem emlékszel rá, nem is csodálkozom rajta, a mi családunkban szinte soha nem volt az étlapon. De ha megkérdezem a hondurasi származású férjemet, akkor nagy valószínűséggel azt mondja, hogy ezt reggelizett. És ha szeretnék ebédre adni egy tállal kis rántotta társaságában, nagyon szépen megköszöni. A tipikus hondurasi reggeli kukoricalisztes tortillából, törtpaszulyból, tojásból (szinte mindig rántottából) és egy kis sajtból áll. Szokás még hozzátenni hondurasi vajat, ami igazából kenősajt és sült banánt, vagy avokádót. Ezt kivétel nélkül mindenki imádja.

Nem tartom én ezt rossznak, de azért nem cserélném erre a gyermekkori, jó magyar reggelimet. A friss kenyér illata! Ahogy az ropog a kés alatt! Jöhet a vaj meg a lekvár, teával vagy kakaóval, kell egy kis saláta is, a paradicsom és paprika kihagyhatatlan. Mondd, ha tévedek. Képzeletemben megelevenedik a pöttyös abrosz, már szinte a zakuszka ízét is érzem. Van, aki a felvágottat, a jó kis szalonnát is szereti. Lehet bundás kenyér, tejbegríz, krumplis palacsinta (kézli) vagy rántotta, tükörtojás, főtt tojás, de még folytathatnám. Egy biztos: nem lenne minden áldott reggel törtpaszuly. A világnak ezen a féltekéjén azonban meglepődnek, ha paprikát látnak a salátában. Különösen, ha az felszeletelve a vajas kenyér mellé van tálalva.

A törtpaszulyról jut eszembe, tavaly októberben közel tíz ezer ember hagyta el Hondurast a szegénység miatt és indult útnak egy jobb élet reményében az Egyesült Államok felé. Dacolva a meleggel, hideggel, éhezéssel és fáradsággal hosszú kilométereket tettek meg. Csatlakoztak hozzájuk nicaraguaiak és mexikóiak is. Az USA-Mexikói határnál azonban feltartóztatták őket. A nemzetközi sajtó napokig ezen csámcsogott. Áprilisban egy második karaván is útnak indult, akkor erről rengeteg hírcsatorna beszámolt, de mert minden csoda három napig tart, aztán többet egy szót sem hallottunk felőlünk. Szörnyű körülmények között éltek országukban, ebből az extrém szegénységből, hihetetlenül veszélyes életből próbáltak kikecmeregni. Végtelenül kétségbeejtő helyzet volt, rengeteg felnőtt és gyermek szenvedett. Az utazás következtében több ember is életét vesztette, sokan vissza is fordultak.

A határnál ételt osztogattak. Egy kis törtpaszulyt és még valamiket, de ha éhes vagy és ilyen körülmények között tengődsz, no meg ha ingyen adják, ki panaszkodna? Mégis akadt valaki, egy nő bosszúsan a kameráknak öntötte ki a szívét. A videó szárnyra kapott, több százezren nézték meg. Annyira közismert lett, hogy az erre érkezett bocsánatkérős videó már több mint 1 milliós nézettséget ért el.

Ennek hatására itt, Panamában a férjemet minden ismerőse ezzel a videóval piszkálta: valóban létezik valaki, aki hondurasi létére nem szereti a törtpaszulyt? Igazi „bullying-áradat” volt. Maga a konzul is a mexikói konzulátuson, ahol vízumot kért, azzal cukkolta, lekéste a karavánt. A mexikói továbbképzésen is lecsaptak rá. Amikor pedig a határnál ragadt menekültek 50 ezért dollárt követeltek személyenként visszatérésükért cserébe – mindenüket elvesztették, de a humorérzéküket, úgy tűnik, nem – már én javasoltam a férjemnek, hogy ideje neki is csatlakozni a karavánhoz!

A követelés persze abszurd volt, a botrány azonban máig érezteti a hatását, a férjem például idén már nem kapott amerikai vízumot. A hondurasiak nemkívánatos személyekké váltak, hiába na, a szomszédban sincs kolbászból … illetve törtpaszulyból a kerítés.

A reggeli törtpaszulyt én túróspuliszkával ellensúlyoztam. Páratlan és elsöprő sikert aratva. A túróspuliszka minden mást kiüt a ringből. Oly nagyon szereti, hogy bármelyik pillanatban ajánlom neki, boldogan rábólint.

A hondurasi hagyományos reggeli egyik változata a baleadas, amelyben talán a legjobb a neve. Nemrég világosítottak fel az eredetéről. Nagyon érdekes! A baleadas ugyanis lövöldözést jelent. Volt egyszer hol nem volt, volt egy kajás stand, ahol tortillat törtpaszullyal árultak. (Mi mást?!) Egy nap nagy balhé alakult ki, ami lövöldözésbe torkollott. Ezt követően mindenki úgy kezdte emlegetni a helyet, hogy a lövöldözős hely. Menjünk a lövöldözőbe! És így szépen kialakult a lövöldözés - baleada - név. (ejnye Honduras, még az ételedből is puskapor füstölög! Egy igazi mikro-társadalmi lenyomat). Bevallom, bár ismertem a szó jelentését és számtalanszor ettem is baleadast, valahogy soha nem asszociáltam a kettőt.

Figyelmeztetés Közép-Amerikába indulóknak – azon kívül, hogy vigyázzanak a bőrükre! - itt mindent hússal szeretnek enni. A rizsbe tesznek csirkehúst és kínai rizsnek hívják, mivel mindig a kínaiak árulják. (De ha nem, akkor is úgy nevezik.) A csirke különben itt nem is hús, vagyis az, de mégsem az. Ennyire határozatlanok a kérdésben. A hús az a vörös hús, a csirke meg csak csirke. A sonka is csak sonka. Ha vegetáriánus ételt akarsz, akkor simán azt mondják a csirkés rizsre, hogy nincs benne hús és nyugodtan eheted. Az tehát, aki csak csirkehúst eszik, itt vegetáriánusnak számít. (Meg kellett tanulni ezt a sajátos gondolkodásmódot…)

Honduras tehát nem igazán a húsmentes ételeiről híres. Amikor első munkanapomon vegetáriánus ételt rendeltek nekem, nehezen tudták elmagyarázni, mit szeretnék, igazi kihívás volt minden egyes alkalom. Éreztem, hogy ebből még baj lesz és nem tévedtem. Én Németországból érkeztem, amely a hatodik helyen áll a világ vegetáriánus-, illetve vegán-barát országainak toplistáján. Közép-Amerikában szinte nem is értik a vegetáriánus és vegán közötti különbséget. A vegetáriánus nem eszik húst, de eszik állati eredetű terméket, így sajtot, tejet, mézet, tojást stb. A vegán ennél sokkal szigorúbb, ők nem életstílusnak, hanem sokkal inkább életfilozófiának tekintik étrendjüket, amellyel az állatok életét kívánják megvédeni, ezért hát ők nem esznek semmilyen állati eredetű ételt, így tojást, tejet, vajat sem. Szóval, ha egy vegetáriánus hivatalos hozzád vacsorára, nincs gond, ő kapja a pürét a fasírt megmarad neked. Ha viszont vegánt vársz, akkor kicsit többet kell törnöd a fejed, hogy mi kerüljön az asztalra. Ha semmi nem ugrik be, jöhet a jó öreg alma. Ha éhes, kettő…

A lövöldözés, a veszély formálja az ország étkezési szokásait is, láttuk ezt a baleadas esetében is.  Honduras két várossal folyamatosan jelen van a világ legveszélyesebb települései közt, ennek pedig hatása van az életstílusra és étkezésre is. Habár Tegucigalpa, a főváros már nem listavezető, még mindig hihetetlenül veszélyes. Ennek lecsapódását látjuk a mindennapokban. Mivel a nyugodt séta, kirándulás, mint szórakozási opció „kilőve” - ez alkalommal csak átvitt értelemben - egyedüli kikapcsolódásnak marad a barátokkal való találkozás egy bárban vagy valamelyikük otthonában. Gyakori a bevásárló központok látogatása, itt lehet enni és mozizni. Két nagyon közkedvelt tevékenység.

A bevásárlóközpont is amúgy amerikai találmány. Hondurason az első 1990-ben nyílt és hogy legyen összehasonlítási alapunk, Romániában kilenc évre rá. Az első modern pláza 1956-ban Minnesotában nyitotta meg kapuit, majd Európában 1964-ben.

Hondurason megtalálható a legtöbb nagy amerikai étteremlánc. A McDonald's úgy igazodott a fogyasztókhoz, hogy tipikus reggeliéből nem hiányzik a törtpaszulyt, ahogy ez a Burger King vagy Denny's esetében is igaz. A Pizza Hut is előrukkolt már nemzeti ízeket felölelő ételekkel, amelyben a bab nyilván előkelő helyen szerepel. Lehet vásárolni enyhén pirított zsemlét törtpaszullyal és sajttal, étteremben rendelni nachost törtpaszullyal, catrachát, ami kukoricalisztes tortillá, törtpaszullyal és sajttal. Paszulylevest - ez eddig nem is fura, de törtpaszuly leves egész tojásokkal benne? Továbbá sütőben sült főzőbanánt, igen, törtpaszullyal! Létezik rizses paszuly és pupusas törtpaszullyal. A pupusas egy kukoricalisztből készült massza, amit sütőben sütnek ki. Isteni finom! Kapsz hozzá savanyú káposztát. Igazi ínyencség, bár a sajtos változat mérföldkövekkel jobb. De létezik egy sós, könnyedén morzsolható kemény sajt, amely direkt a törtpaszulyhoz való. A spektrum széles, közös nevező mindig a drága, phaseolus vulgáris, vagyis a drága veteménybab.

Szemöldőkfelkapós információ: a paszuly, a bab spanyolul a frijol néven kívül még számos elnevezéssel bír. Az egyik a „judía" ami annyit tesz, zsidó. Ha tehát azt mondják, hogy hiányzik a házból a zsidó, akkor teljesen tanácstalanul állhatuk, hiszen nem tudjuk, hogy most a bab és a bevásárló lista a téma vagy épp a bankkártyával vásárlásra indult feleség hiánya miatt fő a feje valakinek. Ez aztán a dilemma.

Homály fedi az elnevezés eredetét, különböző elméletekből persze nincs hiány, de nekem mindegyik hiányosnak tűnik. A legvalószínűbb, hogy mivel a zsidók nem vásároltak húst, csak zöldségeket, ezeket az arabok „zsidó zöldségnek” nevezték, amiből egy idő után már csak a zsidó név maradt, és az is a paszulyra vonatkoztatva.

És ha már erről írok, akkor egy kis kutatást is végeztem. Egy hondurasi séf segítséget kértem és kaptam. Kiderült: a fenti ételekkel közel sem zárult le a lista, amely sokkal kiterjedtebb, mint az első ránézésre gondoltam volna. Olyan kifinomult, vagy név alapján annak tűnő ételek kerülnek elő, mint anafre de frijoles con chorizo y quesillo vagy croquetas de plátano maduro rellenas de frijoles, tamales pisques, sopa de costilla de cola con frijoles. Képességemet meghaladja ezek átfordítása.

Amit még szóvá tennék, az a spagetti paszullyal. Ezt nevezem én igazán megdöbbentő kombinációnak! Nem megemlíteni igazi kulináris bűn lenne. A férjem paszulyimádata itt húzta meg a vonalat. Ami talán ennek extrémitásával vetekedhet, az nálunk a spagetti lenne rizzsel.

Még egy adalék: mindegyik törtpaszulyos étel kombinálható normális paszullyal is.

Ilyen körülmények között természetesnek tűnik, hogy a törtpaszuly iránti mély elkötelezettség a mozivásznat sem kerülhette el. 2009-ben debütált az Ámor y Frijoles (Szerelem és (tört)paszuly) név alatt az a hondurasi film, mely szerelemről és egy közép-amerikai nő mindennapjairól szól.

És ami a kulináris meglepetéseket illeti, a legjobbat hagytam utoljára. Soha ki nem találják, mit láttam Hondurason! Kürtöskalácsot! Igazi, hamisítatlan erdélyi kürtöskalácsot az Atlanti óceán másik partján, Közép-Amerika szívében, mégpedig minden paszulykörítés nélkül. A mi közkedvelt, levédett kürtöskalácsunkat! Ott állt a polcon és ott a menüben is. Az eset szépséghibája, hogy azt mondják, ez osztrák recept. Hál’ Istennek, hogy egy büszke székelyföldi tévedt be hozzájuk, hogy helyesbítsen és valamennyire megtörje ezt a törtpaszulyos rendet. Hátha rákapnak!

 

 

 


MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Fekete Péntek: rekordot döntöttek az ...
Péntek, ha fekete
Elkezdődött a végső hajrá az államfői ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ