Mi a tanulság?
Vissza

Mi a tanulság?

Újabb nyolcadikos képességvizsgán vagyunk túl, egyesek elégedetten, mások csalódva emlékeznek majd vissza erre a napra. Az országos sikerarány 73 százalék, ez pedig gyakorlatilag megegyezik a tavalyival. Nőtt a színtízes vizsgázók száma is: tavaly 319-en, idén 429-en érték el ezt a kiváló eredményt. Ebből Kolozs megyei 28, ami kétszerese a tavalyi 13-nak, illetve valamivel több, mint a 2017-es 21.

De nem csak számokról, sikerarányról beszéljünk. Hanem gondoljunk a gyerekekre, akik egész éven át tanultak, gondoljunk a szülőkre, akik egész tanévben izgultak a gyermekeikért, netalántán drága pénzért magántanárhoz járatták, most pedig értelmezni próbálják az eredményeket. 

Mi a tanulsága a nyolcadikosok idei képességvizsgájának? - tettem fel magamban idén is a kérdést. Ami a tételeket illeti, régóta megfigyelhető a következő kettősség: a szaktanár, aki évek-évtizedek óta az illető tantárgyat tanítja, rendszerint azt nyilatkozza, hogy a tételek közepes nehézségűek, és még az átlagos képességű gyermek is meg tudja írni az ötöst. Nem többet, persze. Mondanak időnként olyasmit is  – „de ezt nehogy megírd!”, teszik hozzá –, hogy a tételeket unalmasaknak, fantáziátlanoknak tartják, de hát ezt nem illik kifejteni.  A másik érintett csoport, azaz a tanulók és szüleik szerint a tételek rendszerint nehezek, és nem tükrözik a gyerek tudását.  Ilyesmiket általában a csalódott gyerekek és szüleik mondanak. Sajnálatos az, hogy rendszerint ők a hangadók, mert aki jó jegyet kapott, az hallgat és örvend. Ha például a Facebookon egyesek azért sopánkodnak: milyen nehéz volt a tétel, és mennyi időbe tellett nekik, amíg megoldották, a szülők hajlamosak kritika nélkül elhinni, mint sok minden más alaptalan dolgot ezen a fórumon, és elkedvetlenednek, úgy érzik, igazságtalanság történt. Hangsúlyozom: a tételt nem a szülőknek, hanem a vizsgázó gyerekeknek írták, illetve találták ki.

Az már évek óta köztudott, hogy sem a nyolcadikosok vizsgájára, sem az érettségire nem kell már sokat magolni. A kérdések nem olyan jellegűek. Ám nem ártana, ha a minisztérium illetékesei meggondolnák magukat, és felülvizsgálnák a tételtípusokat. Hiszen a mai gyerekek annyira másak, mint az öt-tíz évvel ezelőtt vizsgázók. Biztos vagyok abban, hogy lehetne még gyerekbarátabb és érdekesebb tételeket kigondolni. És ha már románból és matematikából nem is lehet – nem rajtunk múlik - legalább a magyar nyelv és irodalom vizsga tételeit lehetne úgy kigondolni, hogy abban a gyerek és a tanár egyaránt örömét lelje. Vagy legalább értelmesnek tartsa…

A vizsgakörülményeket illetően nincs újdonság. A tételeket más megyében javítják, csalásra remélhetőleg nincs lehetőség.

Akárhogy nézzük, minden vizsga stresszforrás. Minden gyermek kifárad tanév végére, de a vizsgát csak ilyenkor lehet megejteni. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy otthon a gyermeket derűs, bátorító szülői közeg fogadja. A szülők pozitív hozzáállása most különösen fontos.  

A vizsgán elért eredménytől függetlenül holnap is nap van, amely szépséget, derűt hozhat az életünkbe. Erre összpontosítsunk most, amikor sokan úgy érezhetik, nem a várakozásnak megfelelően teljesítettek. További megmérettetések várnak a gyerekekre, vizsgastresszből bőven lesz még részük a tanulóknak, nem mindegy tehát, hogy az idei sikert vagy sikertelenséget hogy dolgozzák fel, túldimenzionálják-e vagy épp ellenkezőleg, legyintenek rá. Tanároknak és szülőknek a bátorítás mellett elsősorban az a dolga, hogy segítsék a gyerekeket, hogy a megfelelő tanulságokat vonják le ebből a felmérésből, hogy átgondolhassák, átértékelhessék azt, ami esetleg nem működik. Így talán kevesebb csalódás, frusztráció nehezíti majd a további teljesítményüket. 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Egy szakácskönyv, amely más, mint a ...
Díjat nyert Szabó Réka dokumentumfilmje ...
Milyen időjárás lesz a hétvégén?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Haáz Sándor: A Kolozsvári Magyar Napok ...
  • Búcsú Rónai Istvántól
  • VIDEÓ - A Szentegyházi ...
  • Felavatták Dávid Ferencnek, az ...
  • Hangulatképek a Kós Károly ...