Metróálmok

Metróálmok
Metróálom lázában ég Kolozsvár. Legalábbis a polgármesteri hivatal. A lakosság és a szakértők jelentős része gyanúsan figyeli az új mamutépítkezéssel kapcsolatos híreket. Kolozsvár szintet lépne.

Emlékszem, hogy 2004-ben a megígért parkolóházakat is kételkedéstenger fogadta. Akkor a Funar-korszak végén hihetetlennek tűnt, hogy ilyen létesítmények tarkítsák a kincses várost. Nem csoda, hiszen nálunk szinte semmi nem valósul meg a nagyszabású beruházásokból. Főleg, ha állami kezdeményezésről van szó. Valahol mindig elakadnak. Elsíbolják a pénzt, lelép a fővállalkozó vagy az alvállalkozó, elakadnak a kisajátítások, és sorolhatnánk a többi bürokratikus akadályt. Parkolóházak mégis lettek. A metró azonban egy következő szint, sokkal kockázatosabb. Ezt jól mutatja a becsült, nem egészen 1 milliárd eurós költsége. Emil Boc nagyot álmodik. Sokan lebeszélnék róla, mondván, hogy túl drága, nem térül meg a beruházás. Egyesek szerint a következő száz évben amúgy sem fog elkészülni, csak kidobott pénz megvalósíthatósági tanulmányokra. Álmodni azonban lehet, és a terv megszületett. A határidő nem túl merész, hiszen tizenegy év alatt sokminden történhet. Egy évtized alatt minimum kétszer változhat a városvezetés, a lakosság mobilitási szokásai is most még előre nem látható irányba alakulhatnak.

Nagy valószínűség szerint azonban Kolozsvár fejlődni fog. A lakosság számának növekedése borítékolható, még ha nem is annyira, hogy belátható időn belül egymillió fő lakjon a településen vagy annak közvetlen környezetében. A metró sikere nagymértékben attól függ, hogy a városvezetés mennyire komolyan hisz benne. Perdöntő, hogy a projekt költséghatékonyan legyen kitalálva, ugyanakkor kényelmes utazást biztosítson a használóknak, az útvonal legyen praktikus, az összeköttetések is jól legyenek kigondolva.

A mai aktív generációk még nagyon kényelmesek, és előnyben részesítik a saját autó használatát, hiszen jobb a szemégépkocsi védettségében és kényelmében várakozni a forgalomban, mint a tömegközlekedés szeszélyeinek kitéve lenni. Ha a kolozsváriak közlekedési szokásai nem változnak meg, akkor a kombinált metró-HÉV terv garantált fiaskó lesz. Fontos ugyan, hogy legyen ki használja, különben egy nagy pénznyelő beruházás marad. Boc számára tehát nem a metró megépítése a nagy kihívás, hanem meg tudja-e győzni dédelgetett álmával a kolozsváriakat, hogy garázsban vagy a parkolóban hagyják autóikat.