Méra, a találkozási és kikapcsolódási pont
Vissza

Méra, a találkozási és kikapcsolódási pont

Igazi, jó találkozások színhelye volt négy napig a Kolozsvártól csupán 13 kilométerre levő Méra: a harmadik alkalommal megrendezett világzenei csűrfesztiválon minőségi zenével, helyi kultúrával, hagyományokkal, és nem utolsó sorban barátokkal, ismerősökkel lehetett találkozni kivételesen szép helyen, távol a város megszokott zajától és nyomasztó fülledtségétől. Ezt pedig immár nagyon sokan tudták, és ki is látogattak Mérába a hétvégén, még azt is vállalva, hogy a szűknek és kevésnek bizonyuló fesztivál-kisbuszról lemaradva, taxival tegyék meg a távot menet, jövet. Többször elhangzott, és joggal, hogy a világ közepe ez alkalommal Mérába „tevődött”: az oda látogatók egész napra lefoglalhatták magukat változatos és folyamatos programokkal, a csodálatos helyszín segített a kikapcsolódás mellett lazítani, megpihenni a domboldali gyümölcsös kellemes árnyékában. A minőségi zene révén pedig „minden határt átléphettünk, az Alpoktól az Andokig”.

BARAZSULY VIKTÓRIA ADRIENN, ÚJVÁRI DOROTTYA

Júliusban és augusztusban az ugyanarra a hétvégére eső fesztiválok száma sok esetben meghaladja az egyet, még mifelénk is. Három éve pedig tudjuk, hogy ebben az időszakban – idén augusztus 2-5 között - Mérából a világ közepe lesz, Kolozsvár pedig a varázslat fővárosává válik, legalábbis az Untold fesztivál szerint.

Idén a Méra Világzenei Csűrfesztivál látványosan kinőtte magát, gazdagodott a programkínálata, de ennek ellenére sem veszítette el családias hangulatát. Megmaradt találkozási és kikapcsolódási pontnak úgy, hogy nem csak koncerteket lehetett hallgatni és hajnalig ropni a táncházban, hanem egész napos programot kínált.

Sok kisgyerekes szülő is eljött a fesztiválra, hiszen a kicsiket idén is külön udvar várta – amelyre egy puli is vigyázott – különböző játékokkal, kézműves foglalkozással, mesékkel. A mesemondásról a felnőttek sem maradtak le: a valóban nagyon lazulósra és mégis meseszépre kialakított Chill zone-ban Agócs Gergelyt hallgathattuk meg.

A zenei kínálat csütörtökön és pénteken főként a népzene rajongóinak kedvezett, a hétvégén pedig a világzene került előtérbe. A Csűrszínpad előtt ülve vagy táncolva, világkörüli útban volt részünk: magyar és román dallamok mellett cigány, chilei, francia, amerikai, mexikói hatású zenék is felcsendültek, de volt rock’n roll, blues és dzsessz is. Míg a délután kezdetén többen a fűben üldögélve hallgatták a koncerteket, az est beálltával rendszeresen megelevenedett a színpad előtti tér, s az önfeledt tánc éjjel a táncházban is folytatódott.

A szombat délelőtti és kora délutáni előadások között több is néprajzi jellegű volt, valamint a helyi értékek bemutatására koncentrált. Skóciából Erdélybe – a kalotaszegi kistermelők segítői beszélgetésen Szabó Árpád Töhötöm kérdezte meghívottjait, Sara Meakert és Douglas McFarlanet kalotaszegi életükről. Kiemelték, hogy fontos lenne megőrizni a városok és falvak közötti kapcsolatot, amelynek az egyik lehetséges módja, ha kistermelőktől vásárolunk élelmiszert – így azt is személyesen megismerhetjük, akitől megvesszük a gyümölcsöket, zöldségeket, tejterméket. Ennél pedig még az is fontosabb, hogy a helyi gazdaságokba fektetett pénznek nagyobb értéke van, és visszakövethető is, ez pedig nem mondható el az üzletházakról, szupermarketekről. Az előadást Douglas McFarlane azzal zárta, hogy soha nem volt ennyire egyszerű vidékre/falura költözni, az pedig senkit se riasszon el, hogy nem tudja, miként kell nekifogni a gazdálkodásnak, mert mindenhol megtalálhatjuk azokat a segítő személyeket, akik eligazítanak.

A Bivalymúzeumban Varga György, a Kankalin Egyesület elnöke mesélt a mérai állattenyésztésről, szombaton és vasárnap megosztotta saját történeteit is. Előadásában gyerek- és fiatalkora elevenedett meg, szaktudása segített megérteni sok mindent az állattartásról, őszinte beleéléssel elmesélt személyes élményein együtt nevettek és szomorkodtak kicsik és nagyok egyaránt. A végére mindenki számára egyértelművé vált, mennyire szoros kötődés tud kialakulni állat és ember között.

Kiállítással egybekötött projektbemutatóra is sor került: a Szent Lámpások programot ismertették, ennek keretében a fotográfia eszköztárának segítségével kerülnek bemutatásra a Kárpát-medence és azon túl élő szórványmagyarság hagyományos paraszti kultúrájának a megőrzésére tett erőfeszítései. Szent Lámpások tulajdonképpen azok a pedagógusok, művészek, hagyományőrzők, akik helyben segítik a szórványközösség értékőrző munkáját gyermekeknek szóló pedagógia programjukkal – olvasható a projekt ismertetésében. Váradi Levente, a program életre hívója és művészeti vezetője dokumentarista fotósorozatokon keresztül mutatja be az értékőrző tevékenységet egy adott régióban dolgozó szakember révén. A program eddig négy régiót érint: Kárpátalját, Gyimest, Kalotaszeget, Moldvát, és tervezik további régiókkal bővíteni.

Idén újdonság volt a helyi református templomban tartott koncert (Dresch Mihály, ifj. Csoóri Sándor és Lőrincz Hortenzia), kimondottan erre az eseményre, a mérai templomi koncertre állt úgymond össze az együttes, népzenét de református zsoltárt is előadtak.  

A gazdag program, a mulatós hangulat, a jó találkozások igazán feledhetetlenné tették az idei mérai csűrfesztivált.

Borítókép: BETHLENDI TAMÁS


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A mexikói Velence
A jogállam és a kettős mércék
Kormányfő: 43 településnek nincs pénze ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ