Meleg fogadtatás és telt ház Nagyenyeden
Véget ért Gerlóczy Márton író erdélyi turnéja
Véget ért Gerlóczy Márton író erdélyi turnéja
Vissza

Meleg fogadtatás és telt ház Nagyenyeden

Gerlóczy Márton író volt az Áprily-estek vendége Nagyenyeden, a vasárnap esti rendezvényen Mikecs Anna – Altató című nagysikerű regényét és annak „kísérőkötetét”, a Nézd csak, itt egy japán!-t mutatták be, utóbbi az Altató borítójának történetét és a kötetben nem szereplő gazdag fényképgyűjteményt tartalmazza.

A nagyenyediek különös melegséggel fogadták Áprily Lajos dédunokáját, hiszen itt még elevenen él a nagy költő emléke, az ő szellemi hagyatékának ápolására szentelik a legnagyobb figyelmet, pedig igencsak van miből válogatni a helyi irodalomtörténet pantheonjában...

Gerlóczy Márton számára felemelő érzés volt Józsa Miklós ny. kollégiumi magyartanár által kísérve végigsétálni a Bethlen utcán, megállni a 9-es házszámnál, ahol nagymamája született, majd megnézni az Áprily-villát a Sétatér utca 39. szám (ma Dózsa György utca 19. szám) alatt, amely Áprily első otthonául szolgált, és amelyre 2016. november 14-én helyezett emléktáblát a hálás utókor. Ezt követően a felújított Bethlen-kollégiumot tekintették meg, majd felsétáltak az Őrhegy ölében fekvő református temetőbe, amely Áprily Lajos édesapjának földi maradványait őrzi. Józsa Miklós tanár úr – aki Áprily életének és munkásságának legjobb ismerői közé tartozik, és több tanulmányt is közölt róla – , a rá jellemző színes előadásmóddal és idézetek sokaságával fűszerezte az „irodalmi sétát”, Gerlóczy Márton számára ezért is marad emlékezetes a látogatás.

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tartott könyvbemutatón is elsősorban az enyedi vonatkozások, az Altató több fejezetének helyszíne állt az érdeklődés középpontjában. A szerző számára  érdekes tapasztalat volt alapos terepszemle által szembesülni a többnyire a családi hagyatékban lévő levelekből ismert és a fikció segítségével rekonstruált régi-új Enyeddel. Saját bevallása szerint a „munkastílusához” hozzátartozik, hogy a két legfontosabb forrásmunka, Jékely Márta, az író nagymamája és Schéfer Ida dédnagymamája emlékiratai alapján felkeresi a családtörténet legfontosabb földrajzi állomásait, de mindenhova eljutni nem könnyű. Sajnos mindeddig nem sikerült Enyeden elidőznie, annak ellenére, hogy jól tudja, nagymamájának Kolozsvár után ez a kisváros volt a kedvence, dédnagyanyja pedig különösen kedvelte a Sétatér-végi villát, annak hangulatos verandájával, szép gyümölcsösével együtt. Habár a regény megírásakor nem járt Enyeden, csak átutazóban, a naplók alapján sikerült visszaadni ennek hangulatát, az olyan részeket pedig, amit pótolni kellett, különböző vonatkozások, például Hantz Lám Irén írásainak felhasználásával tette meg. Ez a módszer pedig túllépi a fikció kísértését – tehetjük hozzá – és feledhetetlen passzusokkal ajándékozza meg a városához ragaszkodó olvasót. Áprilyék Kolozsvárra való költözése például így jelenik meg Gerlóczy Márton tollából: „ Öröm, melegség, boldogság járja át szívüket, hogy visszatérhetnek régi városukba, de mégis, mikor a búcsúzás idején körülnéznek, valami fájdalom hasít beléjük, mintha valami szépet, gyönyörűt, soha többé meg nem találhatót veszítenének el, a sok jó embert, a kedves családokat, akiktől sorra elbúcsúznak, és mire Winkler Cica házához érnek, Ida már zokog. Hiába tudja, hogy Kolozsvár majd kárpótolja a Nagyenyeden eltöltött tizenöt év, a fiatalság, a hozzá kapcsolódó kedves, jó emberek, a gyönyörű vidék emlékét, nagyon fáj otthagynia a várost. Lezárul életük egy korszaka: Enyed, és amikor kora reggel ott áll a kocsi a kapunál, és elgördül velük a lakásuk előtt, felnéz a csukott támlájú ablakokra, szívét súlyos bánat húzza össze, mert tudja, többé nem ülhet az öreg falak áldott hűsében, nem tárhatja ki azokat a táblákat reggelente a szürkületbe, hogy belélegezze Nagyenyed levegőjét.”*

Az íróval való találkozás kötetlen, késő estébe nyúló beszélgetéssel ért véget. Gerlóczy Márton örömmel állapította meg, hogy bemutató körútjuk legutolsó állomásán, Enyeden gyűlt össze a legtöbb érdeklődő, „látszik, hogy ez egy jól szervezett közönség” – tette hozzá.

(*Mikecs Anna - Altató. Gerlóczy Márton regénye, Scolar, Budapest, 2017, 239-240.o.)

(Borítókép: Gerlóczy Márton dedikál. A szerző felvétele)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Elindul Barcelona polgármesteri ...
Tokióban mutatják be először Pálfi ...
Mobilalkalmazással segítik a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ