Megrázó dokumentumfilmmel kezdődött a Filmtettfeszt
Tuza-Ritter Bernadett: a modernkori rabszolgaság világjelenség
Tuza-Ritter Bernadett: a modernkori rabszolgaság világjelenség
Vissza

Megrázó dokumentumfilmmel kezdődött a Filmtettfeszt

Rekordszámú nagyjátékfilmet vonultat fel 18. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, a 12 városban zajló filmfesztivált Kolozsváron Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című dokumentumfilmje nyitotta meg szerdán este. Az október 7-ig tartó fesztivál programjába erdélyi rövidfilmes verseny, fotókiállítások és közönségtalálkozók is kerültek.

– Mindannyian tapasztalhattuk, hogy az elmúlt években látványosan változott Erdélyben a magyar filmek megítélése, illetve az azok iránti igény. Emlékszem, 2012-ben milyen nagy szó volt, hogy a Győzelem moziban vetítették az Aglaja című filmet, egyáltalán, hogy magyar film jutott el romániai moziforgalmazásba. Ehhez képest idén csak mostanáig már öt magyar filmet forgalmaznak – mondta a fesztivál hivatalos megnyitóján Zágoni Bálint főszervező.

Zágoni Bálint kiemelte, mindehhez szükség volt a magyar sikerfilmekre, a székelyföldi mozihálózat felújítására, de a Filmtett is kivette a részét ebből a folyamatból. Úgy vélte, az a tény, hogy egyre több magyar filmet forgalmaznak Romániában mégsem könyvelhető el hátrányként a filmfesztiválszervezők szemszögéből. A filmes seregszemlék célja ugyanis, olyan filmek bemutatása Romániában, amelyek másként nem kerülhetnének a nézők elé, emellett az ilyen filmfesztiváloknak fontos elemei a szakmai programok, a beszélgetések, találkozók, gyerekprogramok vagy a fiatal erdélyi filmesek bemutatása, amelyekre máshol nincs lehetőség.

„Maris barátra lelt bennem”

A hivatalos megnyitót követően Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című dokumentumfilmjét vetítték le, az amerikai Sundance fesztivál versenyprogramjába is beválogatott alkotás egy modernkori rabszolgaságban élő nő, Maris történetét és szökését mutatja be.

Jelenet a filmből

Maris egy magyarországi családnál él, ott végzi a házimunkát, miközben napi 12 órát dolgozik egy gyárban is. A családfő, Eta –, aki büszke arra, hogy neki nem kell dolgoznia és kiszolgálják – nem fizet semmit Marisnak a munkájáért, még azt is megszabja, mikor hova mehet, mikor ehet és mit, a gyárban kapott fizetését pedig elveszi, gyakran bántalmazza a nőt, verbálisan és fizikailag egyaránt. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig filmezte Marist, ami hozzájárult ahhoz, hogy az 53 éves nő eldöntse: több mint tíz év után elszökik Etától. Maris jelenleg lányával és unokájával él albérletben, új mukahelyen dolgozik.

A vetítést követő beszélgetésen a rendező elmondta, ismerte Etát és családját, így került kapcsolatba Marissal. Amikor felvételizett a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilmrendezői szakára, felvételi feladatként kapta, hogy készítsen egy öt perces filmet egy ember egy napjáról. Ekkor jutott eszébe Maris, aki jóval idősebbnek néz ki koránál, majd felhívta a családot. „Arra a forgatásra az engedélyt viszonylag könnyen megkaptam. Ez alatt a pár nap alatt mondta el Maris, hogy neki le kell adnia a fizetését. Ez volt az első ilyen jel, hogy több is van e mögött a történet mögött”, mesélte a rendező.

Ezt követően döntötte el, hogy tovább forgat Marissal, így lassan, fokozatosan bontakozott ki a története. „Maris barátra lelt bennem, azóta nincs egyedül, hogy megismert engem. Fokozatosan nyílt meg előttem, én pedig soha nem voltam tolakodó, mert szégyellt erről beszélni.” Maris mindig álmodozott a szökésről, és érezhető volt a forgatás alatt, hogy egyre komolyabban gondolja azt. „Nekem fontos volt, hogy őt ne befolyásoljam, ismerte az álláspontomat, de soha nem mondtam meg neki, hogy mit csináljon. Azt akartam, hogy ez az ő döntése legyen, mert ha ez az ő döntése, akkor azt jelenti, elég erőssé vált ahhoz, hogy szabad is maradjon”, fogalmazott a rendező.

Tuza-Ritter Bernadett csak a szökés után döntötte el, hogy Maris történetéből filmet készít, ekkor keresett támogatókat is. A 130 órás anyagból készült filmet először Marisnak mutatta meg, akik végigsírta azt. „Azt mondta, hogy nagyon szép, hogy ez az igazság. Nagyon büszke volt”, fogalmazott a rendező.

„A modernkori rabszolgaság világjelenség, mindenütt probléma”, hansúlyozta a beszélgetésen Tuza-Ritter Bernadett. Magyarországon, a legutóbbi becslések szerint 36 ezer fő, Romániában 86 ezer fő él így, a rabszolgaság fogalmába pedig a szexuális rabszolgaság, kényszerített munka, kényszerített házasság, emberkereskedelem stb. is beletartozik –fűzte hozzá.

Emiatt a film köré tájékoztató kampányt építenek: tudatosítani akarják a lakosságban azt, hogy ismerjék fel a helyzetet, és ne az áldozatot hibáztassák. „Gyakran az áldozat azért nem mer erről beszélni, mert őt hibáztatják a helyzet miatt.” Erre utal az is, hogy a közönségtalálkozókon gyakran kérdik, hogy miért nem sétált ki Maris az ajtón, hiszen az nyitva volt.

A rendező elmondta, több kampányt indítanak a jelenség visszaszorítására: például az a segélyhívó szám, amelyet Maris a filmben hiába hív, azóta minisztériumi és rendőrségi közreműködéssel, már a hozzá hasonló személyeken is próbál segíteni. Tuza-Ritter Bernadett filmjét nemzetközi kampányba is beválogatták, több mint 70 csatorna fogja vetíteni, köztük olyanok, mint a BBC.

(Borítókép: Tuza-Ritter Bernadett rendezővel (balról) Virginás Andrea beszélgetett. Fotó: Filmettfeszt)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Demény Attila-est a magyar operában
Ankara cáfolja, hogy a török hadsereg ...
Római kori járószint is előbukkant a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ