Megosztja a társadalmat az érdemösztöndíjak kérdése

Tiltakoznak a diákszervezetek, holott ők kérték a változtatást

Megosztja a társadalmat az érdemösztöndíjak kérdése
Heves vitát váltott ki a tanügyminisztérium nemrég közzétett rendelete, miszerint a 2021/2022-es tanév második félévétől csak azok a tanulók részesülnek érdemösztöndíjban, akik 9,50 feletti tanulmányi átlagot értek el, míg eddig az érdemösztöndíjhoz elegendő volt a 8,50-es átlag. Egyes diákszövetségek nemtetszésüket fejezték ki, sőt tegnap az oktatási minisztérium székhelyénél tiltakoztak amiatt, hogy növelték az érdemösztöndíj elnyeréséhez szükséges tanulmányi átlag alsó küszöbét. Kallós Zoltán oktatási államtitkár elmondta: a tanulmányi átlag alsó küszöbének növelését tavaly ősszel maguk a tanulói érdekképviseleti szövetségek kérték, amikor a Társadalmi Párbeszéd Bizottságban erről szó volt. Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója sem tartja igazságosnak, hogy 8,50-es átlaggal már érdemösztöndíj jár a tanulóknak, és üdvözli a szaktárca azon törekvését, hogy felszámolja az érdemösztöndíjak összege közötti különbségeket.

Nemrég jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében az a tanügyminisztériumi rendelet, amely szabályozza a 2021/2022-es tanévben az iskolai ösztöndíjak odaítélését. A legnagyobb hisztériát az váltotta ki, hogy az érdemösztöndíjat ezután nem 8,50-es, hanem 9,50-es átlagtól érdemli ki a diák. Továbbá, a tanulmányi ösztöndíjat ezentúl nem 7-es, hanem 7,50-es tanulmányi átlagtól ítélik meg. A diákszövetségek képviselői tiltakoztak ezen intézkedések ellen, sőt: jogi útra akarják terelni az ügyet.

– A diákszervezetek elégedetlensége abból fakad, hogy magasabbra van téve a mérce, ami nem feltétlenül rossz. Az volt a lényeg, hogy azok kapjanak megnövelt összegű ösztöndíjat, akik valóban megérdemlik. Nem értem miért ez a felháborodás, mivel a Társadalmi Párbeszéd Bizottságban, amelyben helyet kapnak a szülői és a diákszervezetek tagjai, ezt már tavaly megbeszéltük – nyilatkozta a Szabadságnak Kallós Zoltán RMDSZ-es oktatási államtitkár. Hozzátette: az ösztöndíjak pénzalapját a tanügyminisztérium utalja ki az önkormányzatoknak. Az államtitkár azt is elmondta, hogy olyan aggályok is felmerültek, miszerint az online oktatás idején kevésbé volt követhető az osztályozás objektivitása.

Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes erre vonatkozóan elmondta: a magasabb osztályzatok azzal is magyarázhatók, hogy az online oktatás során a tananyag közel egynegyedét nem kellett leadni, így a gyerekeknek kevesebbet kellett tanulniuk, és könnyebben szerezhettek jó jegyet. És talán a pedagógusok is elnézőbbek voltak. A főtanfelügyelő-helyettes azonban elegendőnek tartaná, ha 9-es – és nem 9,50-es – átlagot szabtak volna meg az érdemösztöndíj odaítélési kritériumaként.

– Feltehetjük a kérdést, hogy az érdemösztöndíjnak mit kell jutalmaznia. Ha tényleg a kiemelkedően jó képességű tanulókat, akkor nem logikus, hogy a 8,50-es átlagot elérő diák már érdemösztöndíjat kap, hiszen a diákok nagy része eléri ezt az átlagot – mutatott rá Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója. – A problémát az jelentette, hogy nagyon különbözött az ösztöndíj mértéke attól függően, hogy a diák milyen településen tanult. A minisztérium arra hivatkozik: akadt olyan település, ahol érdemösztöndíjként havi hat, nyolc vagy tíz lejt adtak egy gyereknek. A szaktárca célja, hogy településtől függetlenül, a diák ugyanazt az összegű ösztöndíjat kapja, és ezt jó lépésnek tartom – magyarázta az intézményvezető.

A diákszervezetek tiltakozása kapcsán Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter emlékeztette a közvéleményt: az ösztöndíjak odaítélésének új kritériumait leszögező rendeletet egyrészt a Társadalmi Párbeszédért Bizottság még tavaly októberben véleményezte. Másrészt a diákok képviselői által 2021. szeptember 14-én tett egyik javaslat pont arra vonatkozott: csak azok a tanulók kapjanak érdemösztöndíjat, akik kiemelkedő eredményeket értek el, vagyis 9,50 és 10 közötti tanulmányi átlagot és magaviseletből 10-est az előző tanévben, ötödikesek esetén pedig a tanév első félévében.

– Az Európai Unió azt javasolja, hogy az EU-tagállamok a GDP 6%-át fordítsák oktatásra. Ez Romániában nem éri el a 3%-ot. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) állásfoglalása az, hogy a tanügyminisztérium ne az iskolások ösztöndíján spóroljon, hanem tegye lehetővé azt, hogy minél többen részesüljenek abban. Ez az intézkedés nem fair azokkal a diákokkal szemben, akik rendszeresen tanultak ugyan, de első félévben nem sikerült elérniük a 9,50-es átlagot – nyilatkozta a Szabadságnak Vass Péter a MAKOSZ elnöke.