Ismeretlen funkciójú alapfalszakaszra bukkantak

Ismeretlen funkciójú alapfalszakaszra bukkantak
A középkori Kolozsvár arculatáról csak a mozaikszerűen összerakott, történeti adatok, s a még álló néhány korabeli építményből kiindulva alkothatunk képet. A város középkori épületeinek sok esetben részletei maradtak meg, erődítésének szintén csak néhány elemét tartotta meg az utókor. Ezért is jelentős az egykori Híd – Ferdinánd király utcán zajló ásatás, hiszen az ott talált leletek alapján be lehet azonosítani a város egykori északi bejáratának, a Híd utcai kaputoronynak a helyét. Szeptember első felében a régészeti felügyelet a torony nyugati falának alapozására talált rá. Ezt a szakaszt befedték, s az utca másik oldalán kezdtek el ásni, ahol a várakozásoknak megfelelően elő is jött az alapozás déli szegmense. Meglepetésnek bizonyult, hogy ehhez egy olyan alapfalrész is kapcsolódik, amelyről egyelőre nem tudni, milyen célt szolgált.

ZAY ÉVA

Az egykori Híd, mai Ferdinánd király utcán a város második, a 15. század végére befejezett erődítésének északi, négyzetes alaprajzú kaputornya állt. Ennek az alsó szintjén nyíló, félköríves záródású, nagyjából 8 méter széles kapun lehetett ebből az irányból a városba bejutni.

A nyugati alapfalszakasz szeptember 10-én bukkant elő a föld mélyéből, ezúttal pedig a kaputorony déli alapfalának részletére talált rá a Román Akadémia Régészeti és Művészettörténeti Intézetének szakembere, Cociş Sorin Ilie által vezetett régészeti felügyelet. Az ásatás helyszínén a vezető régésszel és a szaktanácsadóként résztvevő Lupescu Radu művészettörténésszel beszélgettünk, akik elmondták: a feltárt alapfalszakaszokból kezd kirajzolódni a kaputorony elhelyezkedése a mai topográfiában. Mindamellett, a feltáráson egy olyan, a déli alapfalrésszel összefüggő, masszív, alaposan kidolgozott falazásra bukkantak, amelynek egyelőre nem ismerik rendeltetését.

Lupescu Radu lapunk kérdésére elmondta: folytatják a feltárást északi irányba, a kaputorony további részei után kutatva, illetve még lejjebb ásnak a most feltárt, egyelőre ismeretlen funkciójú alapfalszakasz mellett, hogy pontosabban megállapíthassák, hogyan kapcsolódik a kaputorony alapfalához. A falazat kivitelezése mindenesetre igényes, alapos munka, nagy kérdés, hogy milyen építmény alapjának készülhetett, tekintve, hogy a Híd utcai kaputornyot 1477-re fejezték be, ez az alapfal pedig tulajdonképpen az egykori kapu előtti térrész alatt húzódik.

A Híd utcai kaputorony 1872-ig állt, amíg a városvezetés elkezdte a funkcióval már nem rendelkező középkori erődítést bontani, az utcákat szélesíteni, s az értékes építőanyagot más célokra felhasználni. A 19. században semmilyen épület nem állt a kapunyílásnak ezen a részén, csak a kaputorony oldala mellé építkeztek a 18. században. A kérdés tehát nyitott, és újabb tanújele annak, hogy a város építéstörténetéhez újabb és újabb adalékokkal szolgálhat egy belvárosi régészeti feltárás.