A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium újraindulásának 30 éves évfordulója alkalmából szerveztek ünnepséget a belvárosi unitárius templomban ma reggel. Az ünnepi istentisztelet után a kollégium egykori legendás tanáráról, László Gyuláról elnevezett tornaterem névadó ünnepsége zajlott.

Ünnepélyes keretek között ma átadták a teljesen felújított Központi Szállót, amelyet, mint ismeretes, 2020-ban vásárolt meg a Sapientia Alapítvány. A főtéri épületben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem népművészeti szaka és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány működik. A zárt körű esemény díszmeghívottja Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt; részt vettek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, Kelemen Hunor szövetségi elnök, politikusok, a kolozsvári akadémiai élet személyiségei. Az ünnepséget rangos néptánc-előadás gazdagította széki és kalotaszegi táncokkal.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szombati, kolozsvári közgyűlése idén is a hagyományos díjkiosztó ünnepséggel zárult a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.

A Bánk bán szerzőjének, Katona József (1791-1830) drámaírónak mellszobra áll ezentúl a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának egyaránt otthont adó intézmény emeleti előcsarnokában. Török Richárd magyarországi szobrászművész (1954-1993) alkotását a művész édesanyja, Török Bódogné Edit adományozta. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta: olyan drámaíró szobrát avatják fel, akinek színdarabjából készült opera az egyik legjátszottabb a magyar nyelvterületen. „Ma Erdélyben, Kolozsváron azt ünnepeljük, amink van. Számot vetünk értékeinkkel, és ezt a mai napot felhasználjuk arra, hogy ezeket az értékeket tudatosítsuk a világban” – mondta Kőrösi Viktor Dávid vezető konzul „A szobor a legjobb helyre került, elmondhatjuk: Katona József hazaérkezett” – fogalmazott Nyíri Csaba nyugalmazott polgármester és a szoboradományozás ötletgazdája. Török Bódogné elmondta: férje családja Erdélyből származik, és fia sok jó tulajdonságot hozott erdélyi őseitől. Egyed Emese irodalomtörténész a Bánk bán színmű kolozsvári vetületeit mutatta be, kezdve a 20. század eleji kolozsvári Bánk bán-film forgatásával, a Váróterem projekt által 2013-ban létrehozott iskolai előadáson keresztül, az erdélyi származású Magyari Ágnes A főügyész egy napja című novellájáig. Az esemény zenei vetületeként Pataki Adorján operaénekes énekelte el a Bánk bán című operából a Hazám, hazám… című áriát (zongorán közreműködött Horváth Zoltán zongoraművész).

Körülbelül 700 ezer tavaszi virágot ültettek ki városszerte tavaly novemberben, amelyek szebbnél szebb színekben pompáznak most a parkokban, zöld övezetekben. A szemet gyönyörködtető látványhoz néhol „virágparfüm” is társul, ha szerencsénk van.

Kedvezett az idő vasárnap, április 7-én a kirándulásnak, akik útnak indultak és eljutottak a Sárdi-rétre, nem bánták meg. Ritka látvány a virágzó kockásliliom, áprilisban virágzik, de akár már március végén is viríthat. A mocsári kockásliliom vagy kotuliliom Európában főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, általában szórványosan, a gazdálkodás miatt sok helyen a kihalás fenyegeti, ezért több helyen védett növény – olvasható a Wikipédián. A (Kolozs megyei) Sárdi-rét is természetvédelmi terület, a táblán feltüntetett felszólítást betartották a kirándulók, senki sem szedett virágot…

Vasárnap a Horea úti neológ zsinagóga mellett lévő új zsidó kulturális központban ünnepelték a Purimot. Vasile Socea vezette Mazel Tov klezmeregyüttes karneváli hangulatot idéző koncertje dinamikus klezmerzenével, jiddis, héber, ladino és román nyelvű dalokkal szórakoztatta a közönséget. Ugyanakkor a Shira Hadasha kórus tagjai hagyományos purimi dalokat énekeltek. Elhangzott: A Purim azon kevés zsidó ünnepek egyike, amelyeket nem valamely tragikus, hanem örömteli, vidám esemény ihletett. A történetet az ószövetségbeli Eszter könyve örökíti meg, amely szerint Eszter, Ahasvérus király zsidó felesége meghiúsítja a király első emberének, Hámánnak a szándékát, miszerint a birodalom teljes zsidóságát kiirtja. Az eseményen ugyanakkor megemlékeztek Schwartz Róbetről, a Kolozsvári Zsidó Hitközség volt elnökéről, aki egy évvel ezelőtt távozott el közülünk.

Harmadik alkalommal zajlik Bach-maraton a Pietati templomban, amely előreláthatóan az esti órákig fog tartani. A hangversenysorozat ezúttal is J. S. Bach alkotásainak változatos és színes válogatását mutatja fel, neves meghívottak előadásában. Az egynapos hangversenysorozatra a belépés díjtalan, mindemellett a szervezők adományokat gyűjtenek a kürpödi barokk orgona megmentésére és felújítására. A kürpödi Johannes Hahn-orgona (1783) a Pietati templomban talál majd új otthonra.

Az ország szinte valamennyi postahivatalában beszüntették a munkát szerda reggel a Romániai Postai Alkalmazottak Szakszervezetéhez (SLPR) tartozó dolgozók. Az érdekvédelem tájékoztatása szerint a figyelmeztető sztrájk 8 órától 10 óráig tartott. Lévén, hogy a Román Posta alkalmazottainak több mint kétharmadát minimálbérrel javadalmazzák, emiatt nettó 400 lejes fizetésemelést és a hűségpótlék 5 és 10 százalék közötti növelését kérik. A kolozsvári alkalmazottak az 1-es számú postahivatal előtt tüntettek szerdán.

Kétszáz férőhelyes óvodát avattak vasárnap délután Kisbácsban, amelyben legalább két magyar csoport fog működni. A munkálatok több mint három és fél éven át tartottak. Balázs János, Kisbács polgármestere a közösség büszkeségének és az összetartás jelképének nevezte az intézményt. Kelemen Hunor kifejtette: az a közösség, amely óvodát épít, a jövőbe fektet be. „Amikor a polgármester óvodát épít, az itteni helyi közösséget építi”, mondta Kelemen Hunor, majd támogatásáról biztosította Balázs János polgármestert.

Kolozsváron körülbelül kétezer résztvevő volt jelen az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett pénteki ünnepi felvonuláson.

Az ígért meglepetés: a Deák Ferenc utcában a villanyoszlopokon három napon át március 15-i tematikájú ünnepi arculati elemeket helyeztek el. Amint azt korábban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete jelezte: március 15-én piros-fehér-zöld díszkivilágítást kap a Diákművelődési Ház, az Erzsébet-híd, a volt Redut (ma Néprajzi Múzeum) épülete, az egyetemi könyvtár épülete, a Monostor lakónegyedi N forgalmi csomópont hídja.