Maradj otthon! – de nem mindegy, milyen környezetben
A vírusok a levegőben szálló porszemekre tapadva terjednek
A vírusok a levegőben szálló porszemekre tapadva terjednek
Vissza

Maradj otthon! – de nem mindegy, milyen környezetben

A járvány terjedésének lassítására, megakadályozására és egészségünk védelmének érdekében kell otthon maradnunk és mivel nem tudjuk mennyi ideig, ezért különös figyelmet kell fordítanunk a környezetünkre, amelyben szeretteinkkel együtt osztva a teret, vagy egymástól távol egyedüllétben vagyunk/leszünk.

A belső terek, lakások környezete a fizikai, kémiai, biológiai, egészségi és társadalmi tényezők, paraméterek összessége, amelynek kutatása, tanulmányozása 1975 óta mint önálló tudományág van jelen.

A belső terek tisztasága, illetve szennyezettségi állapota több tényező függvénye és ezek ismeretében járulhatunk hozzá ebben a nehéz helyzetben is egy egészséges és komfortos környezet megteremtéséhez.

Amikor a belső terek minőségét vizsgáljuk és jellemezzük, elsősorban a levegőre kell koncentrálnunk. Egyik és talán legfontosabb a kellemes mikroklíma biztosítása, amelyet a hőmérséklet, a páratartalom és a légmozgás jellemez. Ezek a tényezők befolyásolják a szennyező anyagok mennyiségét, az egészségünkre kifejtett hatásukat és a komfortérzetünket.

Sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy lakásunkban a por, a radon, a zaj, a szag, az elektromágneses sugárzás, a szervetlen és szerves vegyületek, a halogénszármazékok, a baktériumok, a penész, a vírusok, az állati termékek, a poratka, a bogarak (svábbogár, ruszli stb.), virágpor, a rágcsálóktól származó anyagok valóban mennyire szennyezik környezetünket. Az ember puszta jelenléte ugyancsak szennyező forrás és a légtér minőségét befolyásolja, növeli a levegő hőmérsékletét, izzadással a páratartalmát is, csökkenti az oxigén mennyiségét és növeli a szén-dioxid (CO2) koncentrációját.

A belső terek állandó kapcsolatban vannak a külső térrel. A zaj, a por szellőztetés által, míg a talajra ülepedett szennyező anyagok a cipővel, ruházattal kerülhetnek be a belső terekbe.

A különböző vegyszerekből, festékekből és ragasztószerekből is kiáramolhatnak az egészségre káros anyagok és ezek hatása összeadódik. A nagyszámú, hosszú idő alatt elvégzett kutatások alapján különböző összetételű vegyi anyagot vagy anyagcsoportot és egy radioaktív (radon) összetevőt választottak ki, amelyek potenciálisan a legnagyobb egészségkárosító hatásúak. A legnagyobb szennyeződést a dohányfüst okozza.

A hivatalos rendszabályozások, mennyiségi előírások tartalmazzák az egyes szennyező anyagok megengedett küszöbértékét. A szakirodalom, a nem megfelelő belső környezet okozta betegségeket mint „épületi tünetegyüttest” emlegeti, amely magába foglalja a fáradságérzettől, a különböző allergiákon keresztül a légúti megbetegedéseket.

A lakások mikroklímáját mindenki egyénileg határozhatja meg. Elsősorban a termálkomfortot jellemző hőmérsékletet kell biztosítanunk. Ha a hőmérséklet túl magas, melegünk van, ilyenkor a kiszáradás, ha viszont túl alacsony, akkor a megfázás veszélye áll fenn. A javasolt hőmérsékletek zárt ajtók és ablakok mellett télen 20-22 °C, nyáron pedig 22-24 °C.

Gyakori otthoni tevékenységeink közé tartozik a főzés, a mosás, a fürdés és a zuhanyozás, ami mind növeli légterünk páratartalmát, amelyhez a lakásokban levő növények és állatok metabolizmusa is hozzájárul. A párata rtalom mértéke a helyiségek használatától függ. Akkor mondhatjuk, hogy a belső tér levegője egészséges, megfelelő, ha a levegő relatív páratartalma 40–60%, ekkor jól érezzük magunkat. Ha a páratartalom meghaladja a 60%-ot, akkor érezzük, hogy a levegő nedves. Ez kedvez a bőrbetegségek súlyosbodásának és a falak penészedésének. Ha a páratartalom 40% alá csökken, a levegő száraz lesz, és ez a légutak kiszáradásához vezet.

A hőmérséklet, a páratartalom és a levegőben levő szennyező anyagok milyenségében és mennyiségében a levegő mozgásának, a szellőztetésnek nagy szerepe van. A lakásokban a zárt ajtók és ablakok mellett is van légáramlás, amely ha nem haladja meg a 0,15 m/s sebességet, akkor nem érzékeljük. Ha a levegő sebessége meghaladja ezt az értéket, akkor huzat van és ez adott egyéneknél megbetegedést, fülgyulladás, meghűlést eredményezhet. A tiszta levegő biztosítását a szellőztetéssel oldjuk meg, ami alatt adott levegőmennyiségnek időegység alatti cseréjét értjük. A szellőztetés mértékét a szoba légterének mérete határozza meg. Mérések alapján megállapítottuk, hogy egy kb. 75 m3-es szobában az ablak tágra nyitása mellett 15 perc elég a levegő teljes kicserélődéséhez. A szellőztetés gyakoriságát az is meghatározza, hányan tartózkodunk a helyiségben, hányan fogyasztjuk az oxigént és növeljük a szén-dioxid koncentrációját, ami a fáradt, áporodott levegőhöz vezet. Ezt az egészségtelen állapotot a bent lakó megszokhatja, de ez fáradságérzetet, fejfájást okozhat. Ezért rövid időre, de naponta 3-4-szer szellőztessünk.

A „szobafogság” komfortossá tételéhez nem elég a megfelelő hőmérséklet, és páratartalom, valamint a gyakori szellőztetés, figyelnünk kell a levegőben levő aeroszolokra is. Ezek a levegőben levő szilárd és cseppfolyós részecskék, amelyek köd, füst és por formájában vannak jelen. A vírusok és a cseppfertőzéssel terjedő betegségek hordozói nem léteznek magukban, hanem a levegőben levő szilárd részecskékre (porra) tapadva terjednek.

Hétköznapi feltételek mellett teljesen pormentes levegő nincsen. A tiszta levegő is tartalmaz 250–500 darab porrészecskét 1 cm3-ben. A por mérete szerint leülepedik (ha a porszem átmérője nagyobb, mint 10 µm) vagy lebeg (ha a porszemcsék mérete kisebb mint 10 µm).

A lebegő, kis tömegű porok könnyen mozognak és zárt térben az útvonaluk irányát és a megtett távolságot a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a levegő mozgása befolyásolja. A Tiszta levegőt Európának program révén az  Európai Bizottság átfogó elemzést készített a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Kimutatták, hogy az Európai Unióban közel 300 000 ember hal meg évente a 2,5 µm-nél kisebb szennyező részecskék belélegzésének következtében.

Azt tudjuk tanácsolni, hogy naponta pormentesítsük a lakást, kézmosás után papírba töröljük kezünket és/vagy gyakran cseréljük a törölközőt.

A Covid-19 átmérője kb. 0,13 µm és rátapad a levegőben levő szálló porrészecskékre, ezzel pedig rákerülhet a kezünkre, a ruházatunkra, és ami a legveszélyesebb, a levegőből belélegezhetjük. A szálló porok mozgása a levegőben nem követhető, így a vírus terjedése sem. Ha látogatót fogadunk, legyen rajta maszk és kesztyű, de a kabátot és a cipőt is hagyja az előszobában és/vagy kint. Az otthon készített egyszerű maszk, vagy kendő használata nem elegendő, hiszen a mikrométer nagyságú porszemek keresztülhatolnak a szőtt anyagon.

Felsoroltuk a fizikai, kémiai és biológiai szennyező anyagok jelenlétét a belső környezetben, de nem esett szó a társadalmi környezetről, pedig ebben a helyzetben minden otthon maradottnak nehéz. Nehéz az egyedülálló időseknek, de nehéz a családoknak is. Ahhoz, hogy a társadalmi-szociális környezetünk ne legyen „szennyezett”, nagyon sok odafigyelés, türelem és megértés szükséges. Próbáljunk meg most jobban figyelni egymásra, szüleinkre, szomszédainkra és otthon maradt munkatársainkra. Tartsuk be a hivatalos rendeleteket és ajánlásokat. Segítsünk a rászorultaknak és összefogással sikerülni fog túllenni ezen a nehéz időszakon. Maradjunk otthon és figyeljünk a belső környezetünk minden elemére, hogy a teendőinket és a bezártság terhét könnyebben elviseljük.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tengerparti járatokat indít júliusban a ...
Koronavírus – Újabb 187 ...
Négyen a nagyágyon: Keresztelünk ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ