Majd ha nyugdíjas leszek
Vissza

Majd ha nyugdíjas leszek

Ha majd nyugdíjas leszek, - remélem, hogy megérem -, kipróbálom az újabb nyugdíjtörvény-rendszert. Amely már ki tudja, hányadik lesz, ha lesz egyáltalán. Mert minél közelebb araszolok a rendszer felé, annál inkább úgy tűnik, hogy az távolódik, és mire utólérném, sem rendszer, sem nyugdíj nem lesz. Addig feléljük a tartalékokat. Pénz, költségvetés híján meg miből kifizetni a járandóságot? Üres kasszával a rendszer sem működhet, tárgytalanná válik. Legalább nem kell majd szabályozni, elveket és előírásokat kidolgozni, sem kiszámolni pontokat meg munkaidőt. Dolgoz(hat)nánk életfogytiglan…

Erre a vizióra ad okot a kormány által szerdán elfogadott új nyugdíjtörvény tervezete, amely annyira kedvező, annyira csábító, hogy félő, ha gyakorlatba ültetik, előbb vagy utóbb biztosan csődbemegy a társadalmi szolidaritásra alapozó állami nyugdíjrendszer. Mert ha továbbra is az aktív lakosság által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulásból akarnák fedezni a kifizetésben levő nyugdíjakat, arra messze nem lesz elegendő az államkasszába befolyó pénz – mint ahogyan ez már most is kevés, ezért kénytelen az állam más forrásból, adott esetben kölcsönből fedezni a nyugdíjkifizetéseket.

Az egyik fő elképzelés a nyugdíjpont értékének folyamatos, négy éven át tartó növelésére vonatkozik, majd azt követően áttérnének egy újfajta nyugdíjkiszámításra. Amellyel amúgy jó szándékkal és érthető igyekezettel azokat az aránytalanságokat szeretnék kiküszöbölni, amelyek a jelenlegi nyugdíjtörvény miatt előfordulnak, mint például az, hogy minimális ledolgozott munkaidő után a nyugdíj összege elérheti a teljes munkaidővel rendelkezőnek a nyugdíját, mert azt korábban minimálbérrel fizették. Viszont mindennek a lényege, hogy mind több pénzre lesz szükség kifizetni a megillető juttatásokat. Hogy honnan, az egyelőre rejtély, illetve főleg csak elméleti elképzelés, semmilyen konkrét vagy gyakorlatban biztosan kivitelezhető, gazdaságilag  fenntartható megoldást nem mutattak be. A munkaügyi miniszter szerint jövőre közel tíz milliárd lej, négy év után pedig nyolcvan milliárd lej lesz a költségvetésre gyakorolt hatása az új nyugdíjtörvénynek. A bruttó nemzeti össztermékből a mostanihoz képest a dupláját kell majd az állami társadalombiztosítási költségvetésnek kiutalni. Ami szép és jó ugyan, de honnan rá a pénz – teszik fel többen is a kérdést a kormány szerdai merész, vagy inkább kockázatos határozata nyomán.

Érdekes módon annak ellenére, hogy a kormány elképzelése és szándéka a nyugdíjak összegét folyamatosan növelni, majd még a négy év múlva esedékes átszámítással sem csökkenteni egyetlen kifizetésben levő járandóságot sem, mégis tüntettek a nyugdíjasok a törvénytervezet elfogadásakor a fővárosban a kormányépület előtt. Tiltakoztak amiatt, hogy nem növelték a nyugdíjukat, vagy nem növelték eléggé, mint ahogyan megígérték. Tény, hogy sokan próbálnak, pontosabban kénytelenek megélni nagyon kicsi nyugdíjból, mint ahogy nagyon sokan próbálnak minimálbérből nem csak boldogulni, hanem családot alapítani, gyereket felnevelni, jövőt tervezni. És mivel ez a legtöbbször nem sikerül, a munkaképes és munkakedvű fiatalok elmennek külföldre dolgozni, a nyugdíjjárulékot pedig, amiből a hazai megnövelt nyugdíjakat kellene, lehetne kifizetni, már nem ide törlesztik. Ez is egy elveszett pénzforrás nem csak a jelenlegi nyugdíjak tervezett növelésére, hanem a  jövő nyugdíjasai jogosultságának a biztosítására is.

A Világbank adatai szerint több mint három és fél millió romániai hagyta el az országot és telepedett le, valamint dolgozik külföldön, többségük munkaképes, és egynegyedük felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az itthon maradt munkaképes lakosság közel negyede…

Tehát a nyugdíjtörvény mindenképpen szükséges, meg minden bizonnyal időszerű jobbítása mellett, sőt előtte, ugyanolyan szükséges és időszerű lenne a fiatal, a munkaképes, a munkavállaló, az alkalmazott lakossággal is foglalkozni, számukra jó munka-, kifizetési és megélhetési lehetőségeket biztosítani, hogy itthon tervezhessék a jövőjüket, vonzóbb legyen itthon maradni. Ehhez viszont nem elég a minimálbért növelni kötelezően és folyamatosan – ahogy megint tervezi a kormány. A költségvetési intézmények még tarthatják a lépést a béremelésben, a magánvállalkozások viszont egyre nehezebben. Pénz a semmiből nem fog termelődni. Vannak a nyugdíjtörvény-tervezetnek egyértelműen kedvező előírásai – például a három gyermeket felnevelő anyáknak hat év nyugdíjkor- kedvezmény a ledolgozott minimális munkaidő feltételével, szintén nyugdíjazási korkedvezmény jár a nehéz munkakörülményekért, az egyetemi mesteri és doktori időszakot is beszámítanák a munkaévekbe, ellenben ahhoz, hogy ezeket majd élvezhessék is a jogosultak, el kellene odáig jutni.

Az új nyugdíjtörvény tervezetét majd a parlamentnek kell elfogadnia. Nincs semmi baj ezzel a jogszabállyal, meg a benne foglalt elképzelésekkel, csupán az odáig vezető utat kellene előbb kikövezni fenntartható és igazi gazdasági növekedéssel, kedvező munkaerőpiaci körülményekkel. Hogy ha odajutunk, tán nekünk is jusson a jussunkból.           

 

 

 

 

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Európai Filmdíjak – Öt díjat ...
Győztek a kolozsvári fiúk! Megnyerte az ...
Pedro Almodóvar legújabb filmjét ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ