Magyar Tudomány Napja Erdélyben – tizenkilencedik alkalommal
Vissza

Magyar Tudomány Napja Erdélyben – tizenkilencedik alkalommal

Tizenkilencedik alkalommal szervezi az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényét, amelyet ezúttal Jövőformáló tudomány címmel hirdettek meg. A ma délelőtti online nyitórendezvényen a magyarországi és a romániai tudományos élet képviselői a tudományos kutatások eredményeinek széles körű ismertetését, a magyarországi és az erdélyi tudományos élet és kutatók közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozták, amelyet a történelem kedvezőtlen eseményei sem szakítottak meg. Zárszóként kiosztották a gróf Mikó Imre emlékplaketteket és okleveleket is. A rendezvény kétnapos programját ismertetve Bitay Enikő EME-főtitkár elmondta: idén 15 online rendezvényt tartanak, amelyek során 241 szerző 149 előadása hangzik el; 17 könyvbemutató és két kerekasztal-beszélgetés is szerepel a programban.

– Azt szeretnénk tudatosítani mindenkiben, hogy a tudomány része a mindennapoknak. A rendezvénysorozat seregszemle, társadalmi esemény, a tudományt művelők találkozása egymással, azokkal, akik szintén nap mint nap követik a tudomány eredményeit – köszöntötte az online eseménybe bekapcsolódókat Keszeg Vilmos, az EME elnöke. – A 161 éves EME története, a tudományos eredmények és kötetek a bizonyítékai annak, hogy a tudományra szükség van, a tudománynak jövője van. Jelképesnek érzem a rendezvény idei elnevezésének megválasztását: a tudomány ma is felelős a jövőért. Ezt a felelősséget vállalja fel az EME a szakkönyvek, tudományos folyóiratok, konferenciák és könyvbemutatók megszervezésével – mutatott rá az EME-elnök.

 – A történelem fordulatai gyakran állították megoldhatatlan próbatétel elé a magyar tudomány és kultúra ügyét szívén viselőket. 1920-ban a trianoni döntést követően a magyar tudományosságot is súlyos csapás érte: a határon túl kerültek jelentős szellemi műhelyek, egész tudósgeneráció kényszerült kisebbségi létbe. De az anyaországi és az erdélyi kutatók közötti kapcsolat a legnehezebb időkben sem szűnt meg, 1990 után pedig magától értetődő természetességgel újították fel az addigi kapcsolatokat, létesítettek újakat – elevenítette fel Freund Tamás, az MTA elnöke. Hozzátette: az EME megalakulása óta az MTA partnerintézménye, a több mint 150 éves kapcsolatot tovább erősítette az, amikor az EME 2002-ben csatlakozott a magyar tudomány ünnepéhez. – Az MTA és az EME közös rendezvénye szimbolikus, és felértékelődik a nemzetközivé váló, angol nyelvű tudományos munkaközösségen belül.  Az MTA elnökeként azt szeretném, ha minden magyar tudományos műhely az egymásra figyelő közösség része lenne – fogalmazott Freund Tamás.  

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese arra figyelmeztetett: a magyar tudomány ünnepének rendezvénysorozata alig több mint 2 hete kezdődött Budapesten, és minden előadást élénk érdeklődés követett. Úgy véli, az előadások sikere azt mutatja, hogy van igény a tudomány eredményeinek hiteles és közérthető bemutatására. – Az MTA-nak nem csak az a feladata, hogy hozzájáruljon a tudományos eredmények megszületéséhez, hanem az is, hogy eljuttassa azokat a közönséghez. Ebben az erdélyi magyar kutatók is szövetséges szerepet vállaltak – jegyezte meg a főtitkár.

Kocsis Károly akadémikus, az MTA a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottság elnöke kiemelte: az online közvetítés előnye az, hogy többen kapcsolódhatnak be a rendezvénybe, mintha azt a szokásnak megfelelően egy korlátozott férőhelyű teremben rendezték volna meg.    

– Bár az idei rendezvény megszervezése még nagyobb erőfeszítést igényelt, örülök neki, hogy nem szakadt meg a 2002-ben elindult folyamat. Mert tudjuk, milyen nehéz újrakezdeni valamit, ha az félbeszakadt – fejezte ki örömét Mile Lajos, Magyarországi kolozsvári főkonzulja. – Az erdélyi tudományosság szerves része az összmagyar tudományosságnak, és az egyetemes tudományosság alkotóeleme is.  Ez a konferencia évről évre igényesen mutatja be azt a szellemi aktivitást, ami az erdélyi tudósokat jellemzi, és az összmagyarság tudományos folyamataihoz köti őket – tette hozzá.

– Az évek hosszú során partnerintézményként vettünk részt a tudomány napja alkalmából szervezett rendezvényeken. Ez is azt mutatja, hogy az egyetem milyen fontosnak tartja az erdélyi magyar tudományosságot, ami nem szakítható el az egyetemi szférától, hiszen az egyetemeken működnek a tudományos műhelyek, itt neveljük a jövő tudósait. Még ha a virtuális világ nem is elégíti ki igényeinket, a közvetlen találkozások és a virtuális világ szimbiózisa járhat előnyökkel a tudományos munka tekintetében – közölte Dávid László, a Sapientia EMTE rektora. 

– A Tudomány napja ünnep, amikor elmondjuk a tudományos kutatásaink eredményeit. Így járulunk hozzá a világ és magunk épüléséhez, a magyar nemzeti tudományhoz, a magyar tudományos világhoz – hangsúlyozta Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese. – Az ilyen alkalmak arra jók, hogy kitekintsünk saját pászmáinkból, tanuljunk egymástól, kapcsolatokat létesítsünk, a létezőket továbbépítsük egyéni és intézményi szinten egyaránt – mondta Gábor Csilla akadémikus, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke.

 – A tudomány megismertetése, a tudományos gondolkodás nagyon fontos. Ez oktatási rendszerünk egyik óriási kihívása. A másik kihívás a kutatások finanszírozása. Azok a nemzetek, ahol a kutatásra évtizedeken keresztül a kormányzatok jelentős összeget szántak, élvonalba kerülnek. A kutatás finanszírozására nagyobb figyelmet kellene szentelni – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki szerint a kutatásfinanszírozáshoz való hozzáférés hagy kívánnivalót maga után. – Az elkövetkező időszakban megpróbálunk hozzájárulni a finanszírozási rendszer korrekciójához szükséges törvényes háttér megteremtéséhez – mondta Kelemen.  

Oláh Emese alpolgármester a konferencia iránti érdeklődés folyamatosságát emelte ki. Hozzátette: ilyenkor mindannyiunkban felértékelődik fel a tudomány fontossága. – Az ilyen jellegű konferenciákon a tudomány mindenki számára érthetővé válik, így nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség számára is ugyanolyan élvezhetőek.  

 – Rendezvényeinkre jellemző a szakmaiság, a korszerű tudományos eredmények bemutatása és megvitatása, a tudományos értékek terjesztése, a tudományos közösségépítés, mert a tudományos együttműködések folytatódnak az online térben – hangsúlyozta Bitay Enikő, az EME főtitkára. 

Jelentős oktatói vagy tudományos kutatói tevékenysége, az EME szándékainak megvalósításában és az erdélyi magyar tudományos élet szervezésében kifejtett munkásságának elismeréséül Gróf Mikó Imre oklevélben és plakettben részesült Freund Tamás, az MTA elnöke; Kelemen András, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának dékánja; Markó Bálint, a BBTE rektor-helyettese; Balázs Lajos, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának nyugalmazott tanszékvezetője, docense; Tamás Csilla az EME kutatóintézetének tagja; a nemrég elhunyt Veress Erzsébet vegyész, az EME tiszteletbeli tagja, a természettudományi szakosztály egykori elnöke.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Gulyás Gergely Kolozsváron: mindenkit ...
Öngyilkos lett egy ...
OLVASÓINK FIGYELMÉBE – ÜNNEPI ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ