Magyar gyerekeket diszkrimináltak, fizet a tanügyminisztérium és a tanfelügyelőség
Vissza

Magyar gyerekeket diszkrimináltak, fizet a tanügyminisztérium és a tanfelügyelőség

A bukaresti ítélőtábla jogerős döntése tíz kolozsvári magyar diák javára ítélt meg fejenként 6000 lejes kártérítést, miután a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség diszkriminatív módon nem hagyta jóvá az Apáczai Csere János Elmélet Líceum számára a 2016/2017-es tanévre a képzőművészeti ötödik osztályt. Az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) ügyvédei szerint ez azt jelenti, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy az Apáczai-líceumban újraélesszék a magyar nyelvű képzőművészeti oktatást. Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes kérdésünkre elmondta: a megyei tanfelügyelőség nem fog keresztbe tenni a magyar nyelvű képzőművészeti oktatásnak, de legalább tíz gyermeknek kell összegyűlnie az osztály beindításához. Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója viszont kevés esélyt lát arra, hogy az intézményben újrainduljon a magyar nyelvű képzőművészeti osztály az infrastrukturális hiányosságok és a kis létszámú negyedik osztály miatt.

Közölték: a diákok az oktatási intézmény képzőművészeti tagozatán szerették volna elkezdeni a 2016-2017-es tanévben az ötödik osztályt, ám a tanfelügyelőség és a minisztérium nem járult hozzá az osztály elindításához.A diákok fejenként 6 ezer lejes kártérítésben részesülnek.A jogvédők emlékeztettek: az Apáczai-ügy 2016-ban robbant ki, miután az akkori Kolozs megyei főtanfelügyelő, Valentin Claudiu Cuibus tizenhat magyar ötödik osztályos számára nem volt hajlandó engedélyezni Kolozs Megye egyetlen magyar tannyelvű képzőművészeti osztályának elindítását. Az elutasított kérelem nem nyert megoldásra az RMDSZ által nevesített kisebbségi oktatásért felelős államtitkár közbenjárása útján sem.

Hozzáteszik: lévén, hogy a per végérvényesen lezárult, a szülők kérik, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, a tanügyminisztérium és Valentin Claudiu Cuibus – az ügy kirobbanásáért felelős akkori főtanfelügyelő – nyilvánosan kérjen bocsánatot a sértett gyerekektől.Hangsúlyozzák: ismereteik szerint ez a legelső olyan kisebbségjogi ügy, amelyben nyelvi diszkrimináció okán anyagi kártérítést ítél meg jogerősen egy romániai bíróság.

Megkeresésünkre Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ha összegyűl az osztály elindulásához szükséges tíz gyermek, akkor nincs törvényes akadálya a képzőművészeti osztály beindításának. Az érintett gyerekek szüleinek írásos kérvényt kell benyújtaniuk az Apáczai-líceumhoz, hogy az iskola kérhesse a beiskolázási szám jóváhagyásakor az osztály elindítását, amit a megyei tanfelügyelőség jóváhagyhat, majd továbbít a minisztériumba jóváhagyásra.  

Vörös Alpártól, az Apáczai-líceum igazgatójától is megkérdeztük, újra lehetne-e éleszteni a képzőművészeti oktatást az iskolában. – Nehezen, mert közben megváltoztak a feltételek. Pont 2016-ban egy új kerettantervet fogadott el a minisztérium az 5-8. osztályok szintjén. Ennek értelmében az óraszámok úgy változtak, hogy nem vették figyelembe a kisebbségi oktatás plusz óraszámát. Az általános műveltségi tantárgyak esetében külön kerettanterv van a kisebbségi, illetve külön kerettanterv a többségi oktatásra, a művészetire viszont nincs. A művészeti oktatásban az amúgy is magas óraszámhoz még hozzáadódik a heti 4 óra anyanyelvi oktatás, így eljutunk oda, hogy a hetedik-nyolcadik osztályban az óraszám heti 39-40 órára nő, ami nagyon sok. Emiatt a művészeti iskolák beadványban kérték az óraszám csökkentését a minisztériumtól, de ez a csökkentés az osztályfőnöki tevékenység kárára történt. Megfontolandó, hogy annak a kevéske csökkentésnek van-e akkora hozadéka az oktatásra nézve – mutatott rá. Az intézményvezető szerint a másik problémát az infrastruktúra hiánya jelenti.

– Ennyi év távlatából úgy lenne érdemes beindítani a képzőművészeti tagozatot, hogy az ne csak az 5-8. osztályos, hanem az 9-12 osztályos képzést is lefedje. Ez pedig plusz, műtermi célra használható tantermek biztosítását feltételezné, amire nincs lehetőségünk. Erdély más településein a kisebbségi művészeti oktatás esetében a képzőművészetet más szakkal társítják, hogy legyen elegendő jelentkező. Így működik ez Szatmárnémetiben, Nagyváradon is, ahol vagy zenei, vagy műépítészeti képzéssel társítják a képzőművészetet. Kolozsváron a művészeti oktatás nem egységes, hanem külön iskolákban valósul meg a zenei, a képzőművészeti és a balett-oktatás, mert a többségiek esetében van erre igény. Úgy látom, az lenne jó, ha a magyar nyelvű művészeti oktatás Kolozsváron is egyetlen helyszínre koncentrálódna – fogalmazott Vörös Alpár. Hozzátette: bizonyos évfolyamokon a zene tagozatos osztályok sem tudnak maximális létszámmal működni. – Ugyanakkor ebben a tanévben csak egy negyedik osztályunk végez, így a diáklétszám se elégséges két osztály indításához. A kormány jelenleg tervezi, hogy a következő egy évben új tanügyi törvényt, új líceumi kerettantervet fogad el. Amikor a törvényes keretek is letisztulnak, akkor majd lehet gondolkodni abban, hogy milyen helyszínnel, hogyan lehetne megvalósítani Kolozsváron a képzőművészeti oktatást, hogy annak legyen finalitása is. Mindaddig intézményünkben kitartunk amellett, hogy a képzőművészeti oktatás maradjon meg legalább kiegészítő oktatási formában. Távlatilag azonban ki kell gondolni egy olyan megoldást, amely hosszabb távú stratégiával honosítja meg a megyében a képzőművészeti tehetséggondozást – nyilatkozta az iskolaigazgató.

(Borítókép: Székely Géza művészpedagógus, a kolozsvári Apáczai-líceum V. képzőművészeti osztálya megszüntetése ellen tiltakozik a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség épülete előtt 2016 novemberében. Rohonyi D. Iván felvétele)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓINTERJÚ – Atmoszférák a ...
Véres kezek
Hindiből fordított regény kapta a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ