Magam adom, a véremet adom érted – Kolozsváron szerdán csatlakozhatsz

Magam adom, a véremet adom érted – Kolozsváron szerdán csatlakozhatsz
Ha valaki arról kezd beszélni, hogy tű és vérvétel vagy véradás, a legtöbb ember előtt lepereg az egész élete, kimegy az erő a lábából, és a feje fölött látni véli a csillagokat is, mint Vili, a prérifarkas a Kengyelfutó Gyalogkakukkból. Ennek ellenére a véradás nem is olyan veszedelmes művelet, mint ahogyan azt a legtöbben gondoljuk, függetlenül attól, hogy önkéntesen vagy kivizsgálás miatt adjuk.

Szerző: KABAI KRISZTINA, Campus

Keksz, dzsemes kenyér és rengeteg folyadék. Ezt reggelizi az a 18 és 60 év közötti egészséges személy, aki véradásra adja a fejét, miközben megpróbál nem azon izgulni, hogy vajon mi fog vele történni, ha átlépi a véradó központ küszöbét. Ha ez az első alkalom, akkor regisztrálás után ügyesen be kell ikszelni, hogy van-e valamilyen betegsége (fontos, hogy ne legyen semmilyen krónikus baj, még magas vérnyomás se), vagy hogy például utazott-e az elmúlt időszakban, és ivott-e alkoholt az előző 24 órában. Miután szinte mindenre nem volt a válasz, az asszisztensek átvezetik őt egy terembe, ahol vérnyomást, cukorszintet és súlyt is mérnek, ezután pedig jön az a néhány perc, amitől szinte mindenki retteg. Persze feleslegesen. Az asszisztensek kedvesek, függetlenül attól, hogy épp Kolozsváron, Zilahon vagy az ország egyik legeldugottabb véradó központjában vagyunk, és szinte minden percben érdeklődnek, hogy jól vagy-e és ittál-e eleget. Mert nekik nemcsak az fontos, hogy az emberek elmenjenek vért adni, hanem az is, hogy jó élménnyel távozzanak, és máskor is visszatérjenek.

– A véradás során a véradótól 450 ml vért vesznek, ez az a mennyiség, amit a szervezet hamar tud pótolni. Ebből háromféle készítményt állítanak elő, azaz akár három ember életét is meg tudják vele menteni. Fontos tudnivaló, hogy egy évben egy férfi ötször, a nők – a menstruációs vérveszteség miatt – négyszer adhatnak vért, aki pedig tetoválást vagy pearcinget visel, az az elkészítést vagy a behelyezést követő hat hónapban nem adhat vért, azt követően viszont bármikor – magyarázta Dr. Vizaknai Helga orvos.

A koronavírus járvány okozta korlátozások és félelem miatt az emberek nem úgy járnak el vért adni, ahogyan eddig. Több mint 50%-al csökkent a véradók száma március óta. Ez rengeteg életet jelent. Rengeteg elvesztegetett lehetőséget arra, hogy az intenzívről visszakerüljön az ember a való világba, ahol már csak emlék, hogy egyszer valamikor válságos állapotban volt az élete.

Kovács Miklós: Más reménye a te véredben van!A számok láttán döntött úgy Dr. Vizaknai Helga orvos még a március-áprilisi karantén idején, hogy egy facebookos kihívásban arra kéri és ösztönözi az embereket, hogy bátran menjenek el vért adni. Ebből inspirálódva indult el a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Magam adom! című kampánya, amit ma, november 11-én Kolozsváron is megrendeztek.

– Közel negyven ember szólt vissza eddig, hogy biztosan részt vesznek a szerdai véradó kampányban, középiskolások, egyetemisták, döntéshozók és politikusok gondolták úgy, hogy magukat, a vérüket adva életeket mentenek – jelentette ki a Campusnak hétfőn Csorba Zsuzsi Emese, a kolozsvári kampány koordonátora.

A kampány nagy sikernek örvend, eddig Zilahon, Sepsiszentgyörgyön, Nagybányán, Székelyudvarhelyen, Brassóban és Déván rendezték meg, ma Kolozsváron, az következő napokban pedig Marosvásárhelyen. A MIÉRT csapata pedig nem áll meg, további megállókat keres, hogy minél több fiatalban tudatosuljon a véradás fontossága. A véradásért cserébe kapott ételutalványokat a Böjte Csaba vezette Szent Ferenc Alapítványnak ajánlják fel a MIÉRT tagszervezetei.

– Sajnos Romániában még mindig az a tendencia, hogy az emberek csak akkor adnak vért, ha közeli hozzátartozójuk sebészeti beavatkozásra szorul. A mostani helyzetben csak rosszabbodott a statisztika, a legtöbben azt hiszik, veszélyes, pedig egyáltalán nem az. Nem veszélyesebb, mint elmenni bevásárolni vagy a buszon utazni. Fertőzések elkapásáról pedig szó sincs, mivel sterilizált környezetben zajlik az egész. Fel kell hagynunk a sztereotípiákkal! Az emberek azt hiszik, egy véradás sok időt vesz igénybe és fájdalmas, de ez nem így van. A kérdőív kitöltésével együtt is megvan minden egy óra alatt. Fájdalom pedig nincs is. Egy kis tűszúrást érzel, ami gyengébb, mint egy méhcsípés. Számomra nagyon fontos, hogy rendszeresen elmenjek vért adni, mert egy véradással akár három ember életét is megmenthetem. Ebben a projektben elég nagy feladatom volt, mert rám bízták, hogy Kraszna községből toborozzam össze a fiatalokat. Tíz olyan középiskolást is sikerült rávennem véradásra, akiknek ez volt az első alkalmuk. Látszott is rajtuk, mennyire izgultak, állandóan kérdésekkel bombáztak. Az egyik leggyakoribb az volt: „Mi lesz, ha elájulok?”. Ennek megelőzése érdekében fontos előtte elegendő folyadékot bevinni a szervezetbe és reggelizni. A legpozitívabb élményem az volt, hogy a végén mindenki azt mondta, a következő alkalmat se fogják kihagyni. Bízom benne, hogy minél több fiatal fog ezután is vért adni, mert mindenhol szükség van a vérre. Más reménye a TE véredben van! – foglalta össze tapasztalatait megkeresésünkre Kovács Miklós, a Krasznai Ifjúsági Tanács elnöke Szilágy megyéből.

A kolozsvári véradási kampány 8–12 óra között zajlik a Véradó Központ Eszterházy / Nicolae Bălcescu utca 18. szám alatt székhelyén. A részvételi szándékot kérik jelezni a 0756 644 039-es telefonszámon vagy a kvarifiatalok@gmail.com email címen.

Férfiak évente ötször, nők négyszer adhatnak vért