A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok - így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok - is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.
Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni.
A Máért résztvevői sikeresnek ítélik a kibővült Határtalanul Programot, amelynek keretében az idei évben már több mint százezer diák utazásának támogatása valósul meg - olvasható a zárónyilatkozatban. Ugyancsak sikeresnek ítélik a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot, amelynek köszönhetően tovább folytatódott a nemzetünk alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.
A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt.
Üdvözlik, hogy a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban. Örömüket fejezik ki, hogy az idei évben is újabb közösségekben tud az anyaország az ösztöndíjasok révén személyesen is jelen lenni, támogatni a szórványban működő magyar szervezetek identitásőrző és közösségépítő munkáját.
A Máért támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.
Megdöbbentő a romániai magyarságot sújtó jogfosztások
A résztvevők megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat.
Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a román kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban.
Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.
Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését.
Orbán a magyar etnikai pártok szükségességéről
Tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Máérton. Arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban. Ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a Máért ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.
A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért utáni sajtótájékoztatón kiemelte: teljes konszenzussal zárult az ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője - bár meghívták - nem jelent meg. Ez utóbbit "elég botrányosnak" tartotta.
Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.
Áder: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek
A magyarok igazságáért harminc évvel ezelőtt küzdőket állította a mai, nehézségekkel küzdő fiatalok elé példaként Áder János pénteken, amikor a Sándor-palotában látta vendégül a Máért részvevőit. Az államfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek.
A köztársasági elnök emlékeztetett: 1989 előtt a kisebbségben élő magyarok még az anyaországgal való szoros kötelékbe se kapaszkodhattak, ez pedig a kommunista diktatúrákban duplán volt keserűség számukra. Három évtizede azonban "megteremtettük annak feltételét, hogy minden lehetséges módon kinyilvánítsuk összetartozásunkat" - hangoztatta.
Azóta egy generáció szabadságban nőtt fel, ám nekik is meg kell vívniuk saját küzdelmeiket - mondta. Hozzátette: ők valahányszor nehézségekkel küzdenek, gondolhatnak azokra, akik egykor a saját egzisztenciájukat, szabadságukat és akár az életüket is kockára téve mondták ki a magyarok igazságát itt, a Kárpát-medencében.
Áder János a romániai forradalomnak szikrát adó és ezért a román titkosrendőrség által éven át megfigyelt Tőkés László mellett példaként állította Duray Miklós felvidéki magyar politikust, aki börtönben ült, mert tiltakozott az anyanyelvű oktatás felszámolása ellen.
