Macron: jogos az elégedetlenség, az erőszak elfogadhatatlan
Vissza

Macron: jogos az elégedetlenség, az erőszak elfogadhatatlan

Emmanuel Macron francia államfő televíziós beszédében jogosnak nevezte a francia kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárgamellényesek elégedetlenségét, a vele járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, és jelezte, tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban, valamint azt is elismerte, hogy nem ismerte fel azonnal a szociális válság jeleit.

A köztársasági elnök 13 perces beszédét nagy várakozás előzte meg, miután a december 1-jei erőszakos zavargásokba torkollott tüntetőnap után most először szólalt meg az ügyben.

Emmanuel Macron jelképesen "gazdasági és szociális rendkívüli állapotot" hirdetett ki, és elmondta: az a célja, hogy Franciaországban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából.

Konkrét intézkedéseket is bejelentett a tüntetők anyagi terheinek enyhítésére: a minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, ami az infláción felül mintegy 10 százalékos emelést jelent.

A 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékot fizetni (eddig csak az 1200 eurónál alacsonyabb nyugdíjak mentesültek a járulékfizetések alól), a túlórapénzek pedig adó- és járulékmentesek lesznek a jövő évtől. Ez utóbbi, a 2007-2012 között hivatalban volt Nicolas Sarkozy államfő által bevezetett intézkedést, az előző elnök, a szocialista Francois Hollande törölte el.

Emmanuel Macron arra kérte a munkáltatókat, hogy minden munkavállalónak fizessenek év végi bónuszt, amely adó- és járulékmentes lesz.

Az államfő jogosnak nevezte a sárgamellényesek elégedetlenségét, jelezte, hogy megértette a "dühöt", az azzal járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, és érzékeltette, tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban.

"Semmilyen elégedetlenség nem igazolhatja egy rendőr, egy csendőr megtámadását. Amikor az erőszak elszabadul, a szabadság véget ér" - mondta Macron.

Az államfő szerint negyven év problémái törtek felszínre az útblokádoknál, amelyeket nem tudott a politika eddig orvosolni, és ebből vállalta a saját részét is a másfél évvel ezelőtti megválasztása óta.

"Tudom, előfordult, hogy megsértettem egyeseket önök közül a szavaimmal" - mondta Emmanuel Macron, akit az elmúlt hónapokban gyakran ért az a vád, hogy lekezelő és arrogáns a szerinte a változásoknak ellenálló franciákkal szemben. Elismerte azt is, hogy sokan érezhették úgy, hogy a sárgamellényesek problémái nem érdekelték őt. Pedig - ahogy fogalmazott - ennek a válságnak az előérzete miatt indult a 2017-es elnökválasztáson és indította el a reformprogramját annak érdekében, hogy mindenki jobban élhessen.

"Nem felejtettem el ezt az ígéretemet. Olyan Franciaországot szeretnék, ahol mindenki méltó módon élhet a munkájából" - hangsúlyozta.

Az államfő megerősítette, hogy országos szintű egyeztetések kezdődnek a politikai képviselet megreformálásáról is, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetéséről. Kizárta viszont a vagyonadó visszaállítását, amelyet a ciklusa kezdetén törölt el a nemzetgyűlés, és amelyet az egyik legnagyobb igazságtalanságként emlegetnek a sárgamellényesek. Az elnök szerint az intézkedésnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre, ugyanis a vagyonosok nem viszik külföldre a pénzüket és szívesebben fektetnek be Franciaországban.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen november 17-én kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a múlt héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint Emmanuel Macron népszerűségi mutatója decemberben 23 százalékra csökkent, s ezzel elődje, a szocialista Francois Hollande-nak a megválasztása utáni ugyanezen időszakban mért tetszési mutatója alá süllyedt.

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak. A fővárosban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borítottak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, több mint 1700-an kerültek őrizetbe.

(Fotó: euronews.com)


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nyolcaddöntőbe jutott Simona Halep
Australian Open - Babos és Fucsovics a ...
Lehullt a vakolat az Első Magyar ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Történelmi látogatás
  • Visszahelyeznék a Sissi-szobor ...
  • „Ahogyan élek, az a hazám”
  • Még nincs vége
  • Szépen hangzó szavak mellett jó ...