Ma is időszerű Márton Áron gazdag tanítása és életpéldája
Nyolcvan éve szentelték püspökké Erdély szent életű őrzőpásztorát
Nyolcvan éve szentelték püspökké Erdély szent életű őrzőpásztorát
Vissza

Ma is időszerű Márton Áron gazdag tanítása és életpéldája

Ha a Szent Mihály-templom falai beszélni tudnának, bizonyára büszkén mesélnének a 80 esztendeje történt nagy eseményről: 1939 február 12-én Andrea Cassulo romániai apostoli nuncius püspökké szentelte Márton Áront. Erre a történelmileg is jelentős pillanatra emlékeztek kedden este a főtéri templomban – az ünnepélyes szentmise főcelebránsa és szónoka az a Fodor József (a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke) volt, akit maga Márton Áron szentelt pappá 1967-ben. A misét követően a Babeş–Bolyai Tudományegyetem főépületének Nicolae Iorga termében, nagyszámú közönség előtt levetítették Zágoni Balázs A püspök reggelije című filmjét; a rendezvényen közreműködött Bogdán Zsolt színművész, aki mély átéléssel személyesítette meg a püspököt, valamint Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Emlékmúzeum igazgatója, ismertetve az intézmény tevékenységét és céljait.

Ha a kincses város jogos büszkesége, keresztény hitünk és nemzetünk világszerte ismert jelképe, a 670 esztendős kolozsvári Szent Mihály-templom falai beszélni tudnának, bizonyára büszkén számolnának be a kereken 80 esztendeje történt nagy eseményről, amikor Erdély-szerte őszinte örömmel, hittel és reménnyel dobbant a szív: SZENTELIK A PÜSPÖKÖT!  

Kolozsvári és más helységekből érkező hívekkel, papokkal telt meg kedd este, boldogemlékű főpásztorunk Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulóján a restaurálás miatt kívül-belül részben felállványozott templom. 

Az ünnepélyes megemlékező szentmise főcelebránsa és szónoka Fodor József pápai prelátus volt, aki a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke. Vele tizenöt paptestvére koncelebrált.

Fodor József tartalmas, a lelkekig hatoló szentbeszédében a személyes élményei tükrében körüljárta Erdély nagy püspökének gazdag tanítását és nagyszerű életpéldáját. Hangsúlyozta, hogy püspökké szentelésekor nyájat őrző pásztort kapott nemcsak Erdély, hanem a fél ország, mert néhány hónap múlva nyakába szakadt még két püspökség gondja: decemberben Nagyvárad és Szatmár püspökségeit is rábízták egy olyan korban, amely hazugságra, árulásra, testi-lelki megfélemlítésre épült. A püspök a Trianon utáni diktátum szótlanul szenvedő alanya volt abban az ördögi sövényben, amelynek kiagyalói a gonoszságban fáradhatatlanok voltak. Egész püspöki működése, a 40 esztendő, ilyen korban telt el. Szüksége volt a könyörgő imára, mert diadalmámorában a gonoszság azt hitte, hogy sikerült legyőznie a jóságot, szeretetet, igazságot. Pedig a legyőzött győzött. 
A továbbiakban a szónok Márton Áron 1939. december 8 – 1942. május 20 közötti nagyváradi apostoli kormányzósága idejéről idézett fel többé-kevésbé még ismeretlen eseményeket. Elmondta: amikor Fiedler István püspököt betegségére való hivatkozással, de valójában politikai nyomásra félreállították, helyette Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspököt nevezték ki nagyváradi apostoli kormányzónak. Hivatalát 1939. december 20-án vette át. Márton Áron kiemelte a távozó püspök érdemeit, és kérte a bizalmat, a káptalan támogatását nehéz feladatai ellátásában. Első körlevelében, mintegy előre látva a jövőt, nyomatékosította: nem tudhatjuk, milyen megkísértések és szenvedések alá vethet a legközelebbi jövendő is, de a balsejtelmek ezen órájában, a bizonytalan jövő előestéjén emlékezzünk az apostol szavaira: „Amint bőven részesülünk Krisztus szenvedéseiben, úgy bőséges a mi vigasztalásunk is Krisztus által... Egyedül Isten segíthet s bízva bízzunk, hogy az ég lehajlik megint a földre, a borús fellegek közül a szeretet és igazság napja egyszer mégis kisüt.” Ugyanakkor a papságot így figyelmeztette szent hivataluk kötelességeire: „A pap közvetítő az ég és a föld között. Ez küldetésünk célja, erre kaptunk megbízást és hatalmat a felszentelésben – Istent képviselni az emberek között és az embereket képviselni Isten felé (...) Isten ügyében kell tevékenykednünk, és ügyünknek is akkor tesszük a legnagyobb szolgálatot, ha sorsukat magunkra vesszük, velük együtt hordozzuk és a lelkek üdvét, reménységét, kitartását gondozzuk...  sokat imádkozzanak... az legyen törekvésük célja, hogy minden lélekről és rájuk bízott értékről hiány nélkül számolhassanak el Isten és emberek előtt.” 

Fodor József pontosította, mennyire helytállóak nyolcvan év távlatából a szentéletű püspök ezen figyelmeztetései. Többek között megtudhattuk, hogy az 1941. július 21-én kibocsátott szentszéki rendelkezés eltörölte azt a dekrétumot, amely a bécsi döntés értelmében egyesítette a két egyházmegyét (Szatmár és Nagyvárad), és ezen püspökségek és apostoli kormányzóság ideiglenes vezetőjének továbbra is Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspököt jelölte ki. A tisztséget 1942. március 26-ig, boldog Scheffler János szatmári püspöki kinevezéséig töltötte be. 

Kémenes Lóránt-Zoltán, a Szent Mihály egyházközség plébánosa, Kolozs-dobokai főesperes beszédében megköszönte a nagyszámú jelenlevőnek, hogy fontosnak érezték együtt tisztelegni a 80 esztendővel ezelőtt püspökké szentelt főpásztor előtt, akit Isten vezetőnek adott Erdély népének. 

A lélekemelő liturgikus egyházzenei szolgálat keretében, a templom Szent Cecília kórusának előadásában elhangzott többek között Daróczi-Bárdos Tamás Szent Korona-miséje Potyó István karnagy, tanár vezényletével, és felcsendült Dan Mizrahi, az egykori zsidó rabtárs Márton Áron tiszteletére írt zeneműve is.
Az ünnepélyes szentmisét a pápai himnusz és nemzeti imánk, a Himnusz közös éneklése zárta. Az ünnepségen közreműködött Laczkó Vass Róbert színművész.

A megemlékező ünnepi szentmise résztvevői azzal a meggyőződéssel térhettek haza, hogy kitartóan kell imádkoznunk nemcsak a templomokban, hanem a családokban, a szerzetesközösségekben és a vallásos társulatokban azért, hogy mielőbb örvendezhessünk Márton Áron boldoggá, majd szentté avatásának. 

„Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyeknek alapján minden igaz embernek találkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hét féle szertartás szerint imádják Istent, de van a Krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy a különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel és a testvéri együttműködés útját egyengessék. Ígérem, püspökké szentelésemnek ezen felejthetetlen ünnepnapján, hogy ezekkel a történelmi adottságokkal számot vetek, amint azt a múltban is tettem, a sorsközösségnek ezt a szavát megfogadom, és az együtthaladás útját egyengetem. Minden küzdő emberben testvéremet akarom látni, és amennyire segítségükre tudok lenni, leszek, és terhüket vállaimra venni igyekszem. (...) Ha az Úristen azt akarta, hogy ezt a nehéz terhet én vegyem a vállamra, mától kezdve zúgolódás nélkül hordozom azt, lelkiismeretesen engedelmeskedem ennek az isteni parancsnak, a gondok elől nem futok meg. Amit Isten keresztként vállamra rakott, ha verző térdekkel is, vinni akarom, vinni fogom. Kérem paptársaimat, hogy kövessenek engem ezen a golgotás úton. Ezt kívánom tőlük.” (Részletek Márton Áronnak a püspökké szentelést követően elhangzott beszédéből)

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Augusztusi bakancslista – jön a ...
Az idei első öt hónapban 5,47 millió ...
A semerreország

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ