A vasárnap lezárult online árverés kiemelkedő darabja volt Mária Terézia sajátkezű aláírásával ellátott, lovagi címet adományozó dokumentum, amely 500 ezer forint kikiáltási árról érte el a másfél milliós leütést – tájékoztattak közleményben a szervezők.
A lovagi cím birtokosa Ignatz Welsch von Welschenau pénzügyi hivatalnok volt, aki a lovagi címet 20 éves szolgálatáért kapta. Az 1760-as évből származó okmányt a császárnő saját aláírásával és egy vörös pecsétviaszba nyomott függőpecséttel hitelesítette, majd egy tölgyfatokban adták át tulajdonosának.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetes együttes kikiáltási ára 600 ezer forint volt, és több licit érkezése után végül kicsivel 1 millió forint felett kelt el.
Kikiáltási árának több mint ötszöröséért talált gazdára az 1535-ből származó (bőrkötéses és rézkapcsos) könyvritkaság, ami latin nyelven a korban szokásos Homiliae Venerabilis Bedae. kezdetű és öt sorban folytatódó címet viselte. A könyv egy kora középkori angol szerzetes, bizonyos Szent Beda korának megfelelő Biblia-értelmezését tartalmazza.
Élénk licitemelkedés mellett kikiáltási árának hússzorosáért, csaknem egymillió forintért kelt el Szenczi Molnár Albert Nürnbergben kiadott 1703-as, latin-magyar-német-görög szótára, míg 990 ezer forintnál ütötték le A hét évszázados Magyar Királyság uralma és szent koronája című, Révay Péter 1659-ben született latin nyelvű könyvét.
Alfred Brehm (Bréhm Alfréd) tízkötetes, 1907-ben kiadott, Az állatok világa című óriásműve 382 ezer forintért cserélt gazdát.
Ritkaságnak számított még a Petőfi Sándorrol készült 1870-es litográfia , amelyen a költő honvédtiszti ruhában a táborban látható. A Barabás Henriette műve nyomán készült kép attiláján keresztben nemzetiszínű szalaggal, mellén kitüntetéssel ábrázolja a költőt. A háttérből egy katonai tábor képe bontakozik ki sánccal, sátorral, tűznél melegedő honvédekkel. A litográfiát, amely korábban aukciókon még nem szerepelt, végül 301 ezer forintért árverezték el.
Szépirodalmi ritkaság volt József Attila Szépség koldusa című első, egyben legritkább kötete, amely Szegeden jelent meg 1922-ben, 300 példányban, a kötet végül 255 ezer forintért cserélt gazdát.
Horthy Miklós 1919. novemberi bevonulásakor kiadott kiáltványa 101 ezer forintért, az 1894 márciusában született Turini távirat, amely Kossuth halála után íródott 45 ezer forintért kelt el. A táviratban Kossuth fiai, Ferenc és Lajos Tivadar arról írnak, hogy a holttestet addig nem engedik hazaszállíttatni, amíg a zavargások meg nem szűnnek Magyarországon.
Népszerűek voltak Fekete István állatregényei: a Lutra 120 ezer forint, a Hu első kiadása pedig 225 ezer forintos leütésnél kelt el, míg 190 ezer 100 forintot fizettek az 1795-ben Pesten megjelent Barmokat orvosló-könyvért.
