Lekerülhetnek végre a magyarokat sértő emléktáblák?

Rácz Béla Gergely és Emil Boc - a koccanások csak ezután következnek?

Lekerülhetnek végre a magyarokat sértő emléktáblák?
Második alkalommal került sor péntek délután a Kolozs megyei RMDSZ által kezdeményezett Beszolóra az RMDSZ kolozsvári önkormányzati képviselőinek részvételével. Ennek keretében a kolozsvári lakosok, civil szervezetek képviselői személyesen tehettek fel kérdéseket, mondhattak el javaslatokat a tanácsosoknak arról, mit kellene javítani Kolozsváron, melyek azok a kezdeményezések, amelyeket a magyar képviseletnek fel kellene vállalnia. Ezúttal is Rácz Béla-Gergely, Rácz Levente és Fugel Edina városi tanácsosok, illetve Oláh Emese alpolgármester várta a kérdéseket, amelyeket továbbra is Zoom felületen lehetett feltenni. Többek közt elhangzott: az RMDSZ kezdeményezni fogja a hamis történelmi adatokat tartalmazó, magyarokat sértő feliratokat tartalmazó táblák eltávolítását, módosítását, továbbá beszámoltak az ezer lejes gólyacsomagra vonatkozó kezdeményezésről is. A beszélgetés visszakereshető a kolozsvári RMDSZ Facebook-oldalán.

Kompromisszumos megoldáshoz készítik elő a terepet táblaügyben 

Rácz Béla-Gergely tanácsos arra a kérdésre vállalta a választ, hogy van-e mód eltávolítani a kolozsvári épületekről a történelmi valóságot elferdítő, a magyarságra nézve sértő emléktáblákat.  

- Sajnos, kevesen vagyunk magyar tanácsosok az önkormányzatban ahhoz, hogy erről mi tudjuk dönteni, de reméljük, mégis elegen, hogy valamiféle kompromisszumos, előremutató megoldást találjunk. Összeírtuk, lefényképeztük ezeket a táblákat, Lupescu Radu történész, egyetemi docens pedig elkészítette a véleményezést. Szeretnénk nagyon higgadtan, érzelemmentesen tárgyalni erről a polgármesterrel és legalább azt elérni, hogy olyanokra cseréljék ki ezeket, amelyek nem tartalmaznak hamis tényeket, sértő szövegeket. Érvelni fogunk amellett, hogy ez senkinek sem jó, sem a kolozsvári magyaroknak, de a románoknak sem. Mindannyiunk érdeke, hogy az etnikai feszültségek csökkenjenek, abból mindenki csak nyer. Cserébe mi is hajlandóak vagyunk támogatni olyan kezdeményezéseket, amelyek a románságnak fontosak. Mindenki lehet büszke nemzetére mindaddig, amíg nem sért másokat. Nekünk is pont olyan nyitottaknak kell lennünk velük szemben, mint amilyen nyitottságot elvárunk mi is tőlük. Az viszont semmilyen körülmények között nem fogadható el, hogy például az egykori Petőfi, ma Avram Iancu utcát bármilyen irányból közelítjük meg, hamis, sértő feliratos táblára bukkan az ember: az egyik végében ott a Baba Novak szobor, a másik végében a Biasini szálló. Nem európai városra vall és egyáltalán nem a két nemzet közötti békés együttélés irányába mutat az ilyesmi. Az hiszem, hogy higgadt, történelmi tényeken alapuló beszélgetést követően valaminek csak el kell mozdulnia a jó irányba ebben az ügyben, bár lehet, naiv vagyok – tette hozzá a fiatal önkormányzati képviselő, foglalkozását tekintve közgazdász, egyetemi adjunktus.  Elmondta: ha Emil Boc polgármesterrel, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) nem jön össze a kompromisszum, akkor tanácsi határozattervezetet készítenek, ezt azonban a többség bármikor le tudja szavazni.

Javaslatként elhangzott az is: létesítsenek múzeumot Mátyás király kolozsvári szülőházában. Oláh Emese szerint az épület a képzőművészeti és formatervező egyetem tulajdona, nem tartozik tehát az önkormányzat hatáskörébe. Az RMDSZ felvállalta, hogy tárgyal az egyetem vezetőségével, ahol jelenleg sajnos reménytelen helyzet uralkodik, az egyetemi szenátus döntésképtelen.

- Mihelyt csitul a helyzet, felvesszük a kapcsolatot az illetékesekkel, hogy nyissák meg a szülőházat állandó tárlatot biztosítva Mátyás király tiszteletére -, fogalmazott az alpolgármester.

Ezer lejes gólyacsomag

Elégedetten számolt be Fugel Edina az év elején benyújtott ezer lejes gólyacsomag-kezdeményezésről, az indítvány pozitív visszhangjáról. Elmondta, többen az USR-s, illetve a PNL-s tanácsosok részéről is támogatásukról biztosították, reméli, ez a lelkesedés majd a gyakorlatban – az indítvány megszavazásakor - is meg fog látszani. Kiderült: több más településről is megkeresték az RMDSZ-es tanácsost, elkérték a tervezetet, sőt van, ahol már gyakorlatba is ültették. A csomag egyszeri, ezer lejes támogatást jelent a finnországi babadoboz mintájára, egyelőre még nem világos, hogy termék és/vagy pénzügyi támogatás formájában jut majd el a kolozsvári újszülöttekhez.  

Nem lesz „koporsó-szálló” a Horea úton 

A várakozásoknak megfelelően ismét szóba került a Petőfi/Avram Iancu utcai „koporsó-szálló” ügye. Oláh Emese alpolgármester elismételte a már ismert szomorú tényeket: a befektetők a kolozsvári önkormányzatot és a megyei műemlékvédő bizottságot megkerülve szerezték be az engedélyeket. Mind az önkormányzat, mind a szomszédok elvesztették az ügyben indított pereket, a tanács – Sorin Apostu polgármestersége idején – ilyen körülmények között kénytelen volt rábólintani a munkálatok elkezdésére, azzal a végkifejlettel, amely érthetően megdöbbentette a kolozsváriakat – mondta az alpolgármester.

-Jelenleg egyeztetések folynak a befektető és a város főépítésze között, hogy a homlokzaton valamilyen formában változtatni tudjanak, ehhez persze figyelembe kell venni az építkezés jelenlegi állapotát. Remélem, valamennyivel ízlésesebb lesz, talán még nem késő változtatni a jelenlegi állapoton, tette hozzá.

Oláh Emese elmondta: felmerült annak a veszélye, hogy az eset megismétlődik a Horea úton is. A Prodvinalco egykori raktárhelyiségében egy ideje a H33 Social Innovation Hub tart rendezvényeket, az ingatlan helyébe most új tömbházakat terveznek. A befektető végül módosítani kényszerült eredeti tervén. Sokkal kevesebb földalatti emeletet hagytak jóvá, köteles megtartani és az eredeti állapotban felújítani a homlokzatot, le kellett mondania egy épületszárnyról, ugyanakkor újra kellett szerveznie a területi elrendezést, hogy egy belső udvart hozzon létre, és lehetővé kellett tennie, hogy a mélygarázsba a Crisan utcából hajthassanak be. Az épület magassága nem fogja meghaladni a környező műemléképületek magasságát, és ezúttal nem lehet eltekinteni a megyei műemlékbizottság jóváhagyásától, magyarázta az alpolgármester. Elmondta azt is: ezzel párhuzamosan folyik az egyeztetés az érintett civil szervezetekkel arról, hogy hol folytassák tevékenységüket.

Fedett korcsolyapálya? 

Lapunk is tudósított arról, hogy a legutóbbi tanácsülésen ismét szóba került a rég óta ígért korcsolyapálya ügye. Rácz Levente városi tanácsos elmondta: minden jel arra vall, hogy előrelépés történt egy nemzetközi szintű korcsolyapálya létrehozása érdekében, úgy tűnik, az önkormányzat, Emil Boc polgármester is végre nyitottnak mutatkozik erre.  Várhatóan a közeljövőben közvitára bocsátják a tervezetet.

Elhangzott: az RMDSZ autómentes nap bevezetését javasolja. A járvány idején bebizonyosodott: a város élhetőbb, ha kisebb a forgalom, adatok bizonyítják, hogy a légszennyezettség is csökkent. Éppen ezért az RMDSZ azt javasolta, hogy idén szeptember 22-én, szerdán határoljanak el egy olyan övezetet a városban, ahol csak kerékpárral vagy gyalog lehetne közlekedni. Persze, oda kell figyelni, hogy milyen útszakaszokról van szó, nem az a cél, hogy megbénítsák a város teljes közlekedését, mondta Oláh Emese.

Szó volt az RMDSZ városfejlesztési programjában szereplő elképzelésekről, egy zöldebb, környezetbarátabb város kialakítására vonatkozóan. Sok park újul meg Kolozsváron, de a városhoz tartozó kirándulóhelyek el vannak hanyagolva, mondták a tanácsosok. Az elképzelés olyan kirándulóhelyek létrehozása, amelyek Kolozsvárhoz tartoznak. Megtudhattuk: jövő héten ezzel kapcsolatban határozattervezetet terjesztenek elő.

Oláh Emese beszélt az „első szoba programról”, amely által 52, a gyermekvédelmi intézeteket elhagyó gyerek számára biztosítanák nem csak első szobát, hanem teljes szociális hálózatot, hogy megkönnyítsék ezeknek a fiataloknak az integrálódását. Elmondta: jövő héten tudatosító kampány indul, amely a családon belüli erőszak áldozataihoz szól, őket szeretnék biztosítani, tájékoztatni arról, hogy helyzetükre van megoldás.

A beérkező kérdések közül több a szelektív hulladékszállításra vonatkozott: felmerült, hogy az erre szakosodó cégek nem minden esetben a megjelölt napon viszik el a szemetet, és az is nyilvánvaló, hogy a lakosság sok esetben hiába válogatja szét azokat. Mivel nincs megfelelő számú olyan autó, amelynek két tárolója van, óhatatlanul összekeverik a  hulladékot. Oláh Emese szerint szerencsére a szeméttelepen újraszelektálják a begyűjtött szemetet és átadják a feldolgozó cégeknek, jelenleg az önkormányzatnak 4o ilyen szerződése van. Ami pedig a komposztálás lehetőségét illeti, tervezik olyan kukák elhelyezését, amelyek tartalmát a szemétszállító cégek mezőgazdasági komposzttá alakítanák át.

Felvetették: Kolozsváron az utcák piszkosak. Oláh Emese egyetértett, hogy a takarítás nem megfelelő a városban, elmondta, az önkormányzat nemrég szerzett be egy új, modern gépet erre a célra, remélhetőleg ennek hamarosan meg is lesz a látszatja.

Szemetes a Szamos, jegyezte meg valaki. Bár évekkel ezelőtt hálót helyeztek el a Szamos kolozsvári bejáratánál, sajnos a pillepalackok, kisebb szemetek átcsúsznak rajta. A tisztítás a román vízügyek hatáskörébe tartozik, az önkormányzat pedig arra kéri a lakosságot, jelezze, ha ilyesmit észlel, ők majd továbbítják az illetékeseknek.

Felmerült: létesítsenek éjszakai buszjáratot Szászfenes és más Kolozsvár melletti település irányába is. Oláh Emese elmondta: anyagi okok miatt jelenleg Kolozsváron sem oldható meg a negyedeket összekötő éjszakai járat, nemhogy a környező településekre. Inkább a nappali forgalomra összpontosítanak, most sikerült megoldani, hogy Gyaulóból legyen közszállítás, sajnos Magyargorbó és Ajtony községek erre még mindig hiába várnak.

Ami pedig a tervezett helyi érdekű vasutat (HÉV) illeti, azt sikerült elérni, hogy Magyargorbó község csatlakozzon, de Egeres község bekötése nem valószínű, magyarázta.   

Elhangzott kérdés a Házsongárd nem megváltott, felszabaduló sírhelyek odaítéléséről. Oláh Emese ismertette, milyen kritériumok alapján utalják ki azokat a sírokat az új tulajdonosoknak, amelyeket nem váltanak meg. A kérdező szerint valamiféle ellenőrzést kellene gyakorolni, hogy betartják-e ezeket a kritériumokat, hiszen a régi magyar sírok szinte kivétel nélkül román tulajdonoshoz kerülnek. A kérdezz-felelek során elhangzott: a megoldás, hogy minél több magyar sírt műemlékké lehessen nyilvánítani. Több mint 4oo olyan régi sír van, amelyek esetében szinte lehetetlen a hagyatékot megtartani és fennáll a veszélye annak, hogy ezeket újraosztják, mondta az alpolgármester.