Lebontatnák a kerítéseket a tömbházi zöldövezetek körül (FRISSÍTE VIDEÓINTERJÚVAL)
Határtalan fantáziával „lakják be” egyesek a tömbházak körüli teret
Határtalan fantáziával „lakják be” egyesek a tömbházak körüli teret
Vissza

Lebontatnák a kerítéseket a tömbházi zöldövezetek körül (FRISSÍTE VIDEÓINTERJÚVAL)

Az elmúlt napokban ismét fellángolt a lakótelepi tömbházak közvetlen szomszédságában lévő zöldövezetek körüli kerítések és élő sövények eltávolításával kapcsolatos vita. Míg az elképzelés támogatói az életminőség növelését jelentő nyílt zöldövezetek fontosságát hangsúlyozzák, addig a lakóközösségek tagjai a zajszennyezéstől és az ablakuk alatt szabálytalanul parkoló autóktól tartanak. Az önkormányzat óvatosan kezeli a helyzetet, a városháza magas rangú tisztségviselői érzékeny és árnyalt helyzetről beszélnek, ám a tendencia világos: lassan-lassan megszüntetik a tömbházak körüli zöldövezetek használatát ellehetetlenítő kerítéseket és élő sövényeket. Lapunk érdeklődésére Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester és az ismert építész, Şerban Ţigănaş kommentálta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa, Cătălin Sălăgean által közzétett javaslatot. Az ügyben Emil Boc polgármester is állást foglalt.

 

 

Egy helyi politikus közvitát kezdeményezett a Facebook közösségi oldalon azon ötletével kapcsolatban, hogy a város költségén bontsák le a tömbházak közvetlen közelében lévő, vagy az azok körül található zöldövezeteket körbevevő kerítéseket, és tegyék használhatóvá a területet a lakosság számára. Cătălin Sălăgean, az USR egyik helyi vezetője úgy vélekedik: Kolozsvár „felfalta” valamennyi zöldövezetét.

– Majdhogynem oda jutottunk: ismerünk és megbecsülünk valamennyi megmaradt fát és zöldövezetet. Szerencsére a Györgyfalvi, Monostor és Donát lakónegyedi tömbházak között még mindig vannak zöld felületek, viszont ezeket sajnos kerítések és élő sövények veszik körül. Bár közterületről van szó, a belépés tilos. Az emberek a betonösvényeken közlekednek, akár a karámban lévő állatok – írta a politikus.
Szerinte a helyzet javítására megoldást kell találni, ezért közvitát, mintaprojektet javasolt, amelynek kidolgozására szorosan együttműködne a helyi közigazgatás szakembereivel.
 
Sălăgean úgy véli, az újonnan létrejövő zöld felületek alkalmasak lennének a kikapcsolódásra és a szocializációra.
 
– Sok helyre sportolásra alkalmas felszereléseket lehetne elhelyezni, amelyeket mind a gyermekek, mind az idősek használhatnának. Ezenkívül a tömbházak körül és között létező zöldövezeteken játszótereket lehetne létrehozni. A változás pozitív esztétikai hatást eredményezne, javítana a polgárok életminőségén, és mindenképpen jobb megoldást jelentene, mint a mostani betonsávok – tette hozzá Sălăgean.

Csináljuk úgy, mint Berlinben. De lehet?

Javaslata alátámasztására a politikus látványtervet tett közzé, amelyen madártávlatból több, Monostor lakónegyedi tömbház látható, ahol Sălăgean megszüntetné a kerítéseket és a parkolókat, és ahol terjedelmesebb zöldövezetet hozna létre. Ugyanakkor Berlinben készült több olyan fotót is közöl, amelyen zöldterületek által körbevett lakónegyedi tömbházak láthatók, a polgárok pedig szabadon használják azokat.
A közösségi portálon közzétett javaslatához nagyon sokan hozzászóltak. Egyesek figyelmeztették, hogy több esetben a lakóközösségek telekelték a tömbházak körüli telket, ezért a polgármesteri hivatal vagy a városi tanács azokat nem kötelezheti a zöldövezeteknek a megnyitását az emberek számára. Mások támogatták az ötletet, ám szintén figyelmeztettek: amennyiben az elképzelés megvalósul, a gyermekek a lakók ablaka alatt játszanak és esetleg hangoskodnak majd, mi több, az autósok ellenállhatatlan kísértést éreznek majd arra vonatkozóan, hogy oda parkolják járműveiket. Ugyanakkor mások semmilyen kivetnivalót nem látnak a jelenlegi helyzetben.

Lapunk Şerban Ţigănaş ismert építészhez fordult, véleményét kérve.

– Bármely, egymáshoz nagyon közel lakó és élő személyeknek kisközösséget kellene alkotniuk. Ez összetett antropológiai és szociológiai kérdés. Normális körülmények között ismernünk kell a szomszédjainkat, közösen kellene döntenünk a valamennyiünket érintő közös ügyekről, amelyek életünket közvetlenül befolyásolják. Sok idős személy eléggé konzervatív elveket vall, vagy a lakrészekben olyan egyetemi hallgatók élnek, akiket nemigen érdekelnek a lakóközösség gondjai és érdekeinek az érvényesítése. Alapvetően fontos a tömbházak közötti terek megfelelő kihasználása. A lakhatás nem csupán a szigorú értelemben vett lakást jelenti. Ezeket a tereket mindenki használja. A lakások megvásárlásával a tömbházak körüli földterületek is egyes esetekben magánkézbe kerültek. A közösségnek kell eldönteni, hogyan, milyen módon használja a tömbház körüli zöldövezeteket, tereket: játszóteret szeretnének, a hely őrizze meg eredeti rendeltetését, vagy netán parkolóhelyeket létesítsenek – nyilatkozta az építész.


Ne zárja el a helyet kerítés meg bokor… (fotó: Rohonyi D. Iván)

Boc: párbeszédre, türelemre van szükség

A kezdeményezés nagyon felborzolta a kedélyeket. Az ügyben Emil Boc polgármester is megszólalt. Az egyik tanácsülésen azt nyilatkozta, száz százalékban egyetért a politikus javaslatával, ám figyelmeztetett: az emberek túlnyomó többsége ellenzi a kerítések lebontását.

– Azért szegülnek ellen a javaslatnak, mert attól tartanak, többen a tömbházak tövében fognak kisebb pikniket szervezni, esznek-isznak, hangoskodnak. Ugyanakkor korábban a földszinten lakók folyamatosan panaszkodtak, hogy az ablakuk alatt játszó gyermekek zajt csapnak, a labda pedig betörheti az ablaküveget – fogalmazott.

Tudatta azt is, hogy ebben az ügyben az évek során folyamatosan a konfliktusok elkerülésére törekedett. 
– Az életminőségen van a hangsúly. Nem a Ceauşescu idejében divatos kerítéseket használtuk, azt sem írtuk ki, hogy a fűre lépni tilos, hiszen már más a rendszer, ám nagyon sok időbe telik megváltoztatni a mentalitást. Ezért nagyon sok párbeszédre és a polgárokkal való együttműködésre van szükség. Vegyük a garázsok lebontásának az ügyét. Korábban egyesek erőszakra is hajlandóak lettek volna, most már elvárásként fogalmazódik meg ezek felszámolása – mondta Emil Boc.

Az elöljáró hangsúlyozta: három éve a városháza egyetlen fémkerítés felépítését sem engedélyezte a lakóközösségek számára. Mi több, tiltást vezettek be.

– Bárhol korszerűsítési munkálatokra, garázsok lebontására vagy más városrendezési tevékenységre került sor, úgy oldottuk meg, hogy ne jöjjenek létre zárt, elkülönített terek. Lassan haladunk, hogy ne legyen konfliktus. Jelenleg nagyon sokan ellenzik a kerítések megszüntetését, mert zajtól és hangoskodástól tartanak. Amennyiben valahol a lakóközösség többsége hozzájárul, azonnal eltávolítjuk a fémkerítéseket – jelentette ki a polgármester.

Sok esetben a lakók is próbálják hasznossá, széppé tenni a szürke betonrengeteg körüli teret (fotók: Újvári Dorottya)

Oláh Emese árnyaltan fogalmazott

Az ügyben Oláh Emesét is megkerestük. Az RMDSZ-es alpolgármestert elismerte, hogy ebben a kérdésben megosztottak az álláspontok. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a közterületet illetően az önkormányzat nem alkalmazta azok fém-, drótkerítésekkel vagy élő sövénnyel történő körbevételét.

– Nyitott tereket akarunk biztosítani a polgárok számára. Amennyiben a tömbházak körüli zöldövezetekről beszélünk, álláspontunk sokkal árnyaltabb. Világos, hogy sokan próbálják megóvni a lakótelepeken lévő területeket, sokan gondolják például úgy, hogy a játszótereket is kerítéssel kell körbevenni. Próbálunk egyeztetni a lakóközösségekkel, párbeszédet kezdeményezni, s élhető környezetet biztosítani mindenki számára – nyilatkozta a Szabadságnak az elöljáró.

Hangsúlyozta: az elkövetkezőkben is az urbanisztikai dokumentációk elfogadásakor figyelembe veszik, hogy az önkormányzat nyílt zöldövezeteket tudjon a polgárok rendelkezésére biztosítani.
 
– Sokan attól tartanak, a kerítések lebontását követően piknikekre kerül sor a zöldövezeteken, esetleg játszóterekké alakítják át őket, s ilyen téren a helyi rendőrség mit tesz majd? A városháza hatáskörébe tartozó rendőrség feladata igen nehéz, az utóbbi időben sokan panaszkodtak a zajra. Ők csak akkor tudnak büntetést kiróni, ha valaki a csendórák alatt zavarja a lakók nyugalmát. A városháza a következő urbanisztikai megoldást helyezi előtérbe: külön játszótér, sportpálya – mondta lapunknak Oláh Emese.

Az irány egyértelmű: növelni a bárki által civilizált körülmények között használható zöldövezetek számát. Kérdés viszont, vajon felfejlődtünk arra a szintre, amikor saját szabadságunk nem sérti a másokét?


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Sporthírek röviden a nagyvilágból
Online filmvetítés Törőcsik Mari ...
Szabadnap az oltásra jelentkezőknek?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ