Lányi Ernő zeneszerző „nyomában”

Lányi Ernő zeneszerző „nyomában”
Évek óta kutatja Lányi Ernő zeneszerző életét és munkásságát Zahuczky László, a miskolci Herman Ottó Múzeum fiatal könyvtárosa, aki október közepén két hónapra érkezett Kolozsvárra a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ösztöndíjasaként. Kolozsvári kutatásának eredményeiről itt tartózkodása utolsó napjaiban beszélgettünk.

– Mutassa be, kérem, kutatásának alanyát, hiszen Lányi Ernő neve nem különösebben ismert a kolozsváriak előtt.

– Lányi Ernő (1861–1923) zeneszerző, tanár és karmester volt. Külföldi zenei tanulmányok után már 18 éves korában színházi karmester Miskolcon. 1901-től a zeneiskola igazgatója. 1907-től a szabadkai zenede igazgatója, a Szent Teréz-székesegyház karnagya. Számos zenekari művével ért el sikereket, de maradandót a magyar költők verseire komponált dalaival és saját szerzeményeivel alkotott. Több városban tevékenykedett rövidebb ideig.

– Hogyan figyelt fel Lányi munkásságára, és mi az, ami kutatásra sarkallta?

– Tíz éve jelent meg a Miskolci életrajzi lexikon, amelynek társszerzője lehettem. Dobrossy Istvánnal és Eszenyi Miklóssal közösen gyűjtöttük kötetbe azokat a személyeket, akik tevékenységükkel sokat tettek Miskolcért. Ekkor figyeltem fel Lányi életére és szerteágazó működésére. Kutatómunkámat ezt követően is folytattam. Közel egy évtizede gyűjtök mindent, ami Lányival kapcsolatos. Szabadidőmben a könyvtárakat, levéltárakat és antikváriumokat járom, felkeresem azokat a helyszíneket, ahol Lányi hosszabb-rövidebb ideig élt, megfordult, alkotott. 2011-ben tudtam meg, hogy Szabadkán nevét viselő egyesület működik, amely a névadó születésének 150. évfordulója alkalmából tanácskozást rendez. Felvettem így a kapcsolatot az egyesület vezetésével, és részt vettem a jubileumi konferencián. Azóta többször jártam már Szabadkán. Legutóbb 2016- ban egy hónapig kutattam a helyi közgyűjteményekben Lányi ottani életének hiteles forrásait.

– A kutatás több helyszínen folyt. Mit sikerült eddig megtudnia?

– A kutatás Kolozsvárott, Nagybányán és Szatmárnémetiben zajlott. Sikerült megtudnom, hogy Lányi korábban érkezett Kolozsvárra és távozott innen, mint azt Kenyeres Kovács Márta művében állította. Helyi munkálkodása során a zenei mellett az irodalmi életbe is bekapcsolódott. Több esetben vett részt különleges hangversenyeken

– Milyen szerepet töltött be Lányi a kolozsvári zenei életben, amikor itt élt?

– Jelentős szerepe volt az 1880-as évek első felében a város zenei életében. A színház karmestere és a dalkör karnagya is volt. Mellette pedig a zenekonzervatóriumban is tanított. Többször saját, új dalait adta a színdarabokhoz és zeneszerzői munkásságát is sok darabbal gyarapította.

– Melyek a kutatás további állomásai?

– Ha adódna rá lehetőségem, német nyelvterületen szeretném folytatni kutatásomat, eljutni azokba a városokba, ahol Lányi megfordult. Mindez természetesen csakis az idő és pénzügyek függvényében jöhetne létre. Szeretném rövid időn belül öszszegezni az eddig összegyűjtött adatokat és befejezni kutatásomat. Terveim közt szerepel közreadni Lányi Ernő hiteles életrajzát.

(Borítókép: Zahuczky László német nyelvterületen folytatná a kutatásokat.)