Külföldi munkaerő „importálására” szorulunk
Fiatalokkal volt tele kedd reggel a sétatéri Kaszinó, akik több mint húsz cég állásajánlatai közül válogathattak. A Kolozsvári Francia Üzleti Központ által szervezett munkaerővásárt kimondottan a hároméves szakiskolai képzés végzősei számára hirdették meg.
– A romániai szakemberhiányt csakis a szülők mentalitásváltása oldhatja meg. A szülőknek és a pályaválasztó fiataloknak meg kell érteniük, hogy most sokkal jobbak a munkahelyi körülmények a gyárakban, általában az iparban, mint három-négy évtizeddel ezelőtt. Mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatoknál nagyok jók a munkakörülmények. Jó infrastruktúrával rendelkezünk, modern vállalatvezetési elveket követünk, illetve csapatépítő tevékenységeket szervezünk a munkavállalóknak. A szülőknek arra kellene figyelniük, hogy gyermeküket rászoktassák a munka szeretetére. Másrészt pedig változtatni kell az oktatási rendszeren is, hiszen ma már egyre nehezebben köthetők le a fiatalok, nehéz elérni náluk, hogy húsz percnél tovább üljenek az iskolapadban és figyeljenek a tanár magyarázatára. A súlyos munkaerőhiányt ugyan külföldi munkavállalókkal lehetne enyhíteni, de az ilyen esetben a lakáskérdés az égető gond – nyilatkozta a sajtótájékoztatón Pascal Fesneau tiszteletbeli nagykövet, cégvezető.
– Az iparban és az építkezésben nagy szükség van villanyszerelőkre, géplakatosokra, gépkezelőkre. Egy CNC-gépkezelő félmillió eurós gépen dolgozik Kolozsváron, és havi nettó háromezer lejt keres. Ma már egyre kevésbé éri meg, hogy a szakmunkás külföldön dolgozzon, hiszen itt is elfogadható fizetést kaphat, emellett lakbért sem kell fizetnie, és a családját sem kell hátrahagynia. Hasonló fizetés jár a hegesztőknek is. A legutolsó eshetőség az, hogy külföldi munkavállalókkal oldjuk meg a romániai munkaerőhiányt – összegzett Pascal Fesneau.
A Szabadság azon kérdésére, hogy a külföldi – afrikai, ázsiai – munkaerő behozatala helyett miért nem próbálják az itt élő romákat elhelyezni, Fesneau azt mondta: habár a különböző jogszabályok többféle kedvezményt biztosítanak roma személyek alkalmazása esetében, a romákat még arra sem lehet rábírni, hogy megjelenjenek egy állásinterjún, ugyanakkor sokan nem tudnak felzárkózni az angolszász munkakultúrához sem.
Ana-Maria Chiciudean, a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Igazgatóság (AJOFM) ügyvezető igazgatóhelyettese megerősítette, hogy országos szinten több kedvezmény illeti azokat a munkaadókat, akik romákat és szakiskolásokat alkalmaznak, mégis a kedvezményeket igénylő munkaadók számra nagyon alacsony.
Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő abban bízik, hogy a pár éve beindított hároméves szakoktatási képzés hamarosan meghozza gyümölcsét. – Tavaly a kolozsvári szakiskolát végzettek 55%-a záróvizsgát követő hat hónapon belül elhelyezkedett abban a szakmában, amelyre kiképezték. A szülők többsége mind azt szeretné, hogy a gyermeke egyetemet végezzen, mert csak az van a szemük előtt, hogy harminc évvel ezelőtt milyen nehéz volt a gyári munka. A tévedések kiküszöbölése végett látogattunk el a cégek képviselőivel több vidéki általános iskolába, hogy megismertessük a szülőkkel és a nyolcadik osztályt végzett gyerekekkel a szakiskolai oktatás előnyeit – közölte a főtanfelügyelő.
Megtudtuk: Kolozs megyében az idei tanévben 39 szakosztály működik, ahova 1085 gyerek jár. A tanulók által legkeresettebb szakmák a géplakatos, a szakács és a pincér szak.
