Kvótanóta
Vissza

Kvótanóta

Ha nem gáncsolod valakinek az előmenetelét pusztán amiatt, hogy nő az illető, még nem jelent pozitív diszkriminációt. Az csak annyit jelent, hogy egy fokkal jobb vagy hímsovén társaidnál. (Sok helyen persze már ez is nagy előrelépés…) A pozitív diszkrimináció az, amikor annak ellenére lehetőséget teremtesz az érvényesülésre egy nő-, vagy zöldfülü fiatal jelölt számára, hogy százával akad náluk felkészültebb, tapasztaltabb “komoly férfi” jelölt.

A pozitív diszkrimináció eszköz az esélyegyenlőség megteremtésére egy hátrányos helyzetben levő személy vagy egy alulreprezentált csoport számára. RMDSZ-berkekben a hölgyek továbbra is nagyon alacsony arányban vannak jelen a különböző választott tisztségekben. Ahhoz, hogy számuk növekedjen, és – valamikor, egyszer - megközelítse lakossági arányukat, engedményeket kell tenni számukra. Nem szívességből, hanem azért, mert ez bizonyítottan a legcélravezetőbb eszköz az aránytalanság megszüntetésére. (Persze, ha tényleg ez a cél, és nem csak hangulatjavító szlogenekről van szó.)

Jut mindez eszembe most, amikor közelítenek az önkormányzati választások, és Erdély-szerte zajlanak a jelölőgyűlések. Az SZKT-határozat, amely arra ösztönzi az RMDSZ területi szervezeteit, hogy nők és 35 év alatti fiatalok számára is biztosítsanak befutó helyeket a tanácsosi jelöltlistákon, nem kevés fejtörést okoz a megyékben.

Különösen szórványvidéken vonogatják vállukat az illetékesek: olyan önkormányzatokban, ahol az RMDSZ egy-két, legfennebb három befutó helyre számíthat, képtelenség érvényesíteni a kvótát. Annak pedig, hogy az előválasztást megnyerő személy hölgy is legyen, és lehetőleg 35 év alatti, a valószínűsége igen kevés. (Kérdés ugyanakkor, hogy az ifjúsági szervezetek is úgy képzelik a fiatalítást, hogy ha akad 35 alatti jelölt a listán, akkor a dolog ki van pipálva, vagy jogot formálnak arra, hogy maguk jelöljenek a fiataloknak szánt helyre…)

Érdeklődve hallgattam a januári SZKT-vitát kvóta-ügyben, amiből azt szűrtem le: nem csak az a baj, hogy most a nőkkel is osztozkodni kell azon a kis hatalmon, ami van, a probléma gyökere mélyebb. Egyes képviselőknek, akik politikai karriert “csináltak” az elmúlt sok évben a nemzeti kisebbségek pozitív diszkriminációjának szükségességét hirdetve, nem sikerült tisztázniuk magukban az elv lényegét. Meg tudom érteni azokat az önérzetes hölgyeket, akik kikérik maguknak a kvótát, és hisznek abban, hogy nem a hátsó ajtón, alamizsnaként, a csúfos statisztikákat javítandó kell elérnünk bizonyos tisztségekig, és hogy pozitív diszkrimináció nélkül is fel tudják, tudjuk és fel is kell venni a versenyt a férfiakkal. De amikor egy férfi képviselőtől hallom azt, hogy a női és ifjúsági kvótára a legjobb megoldás, ha a közéleti szerepekre vágyó hölgyek és fiatalok hosszú évek kemény munkájával bebizonyítják rátermettségüket, hiszen akkor “magától értetődően” felkerülnek a listára, és hogy ez így méltányos… nos ilyenek hallatán én is csak azt érzem, milyen átkozottul megkésett ez az ügy, milyen nehézkes lesz a változás. A “magától értetődő” valóság ugyanis az, hogy egy olyan társadalomban, ahol durván fele-fele a férfi-nő arány, a nők tizenvalahány százalékban vannak jelen az önkormányzatokban, parlamentben. RMDSZ-vonatkozásban legalábbis. És ennek nem csak az lehet az oka, hogy jobb dolgunk is akad a politizálásnál…  És az végképp nem, hogy meghátrálunk a kemény munkától.

Amit nem lehet, azt nem lehet, de mi van ott, ahol történetesen lehet? Kolozs megyében jelenleg a 148 RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőből 19 nő (12,84 százalék), a 8 polgármesterből csupán egy (12,5 százalék), a 16 alpolgármesterből pedig 5 hölgy (31,25 százalék), kérdés, hogy a 2020-as választás mennyire javít ezeken a számokon. Ez az arány még így is az RMDSZ-átlag fölötti. Négy évvel ezelőtt ugyanis a szövetség színeiben mandátumot nyert önkormányzati képviselők 11,6 százaléka, a polgármesterek 2,56 százaléka, az alpolgármesterek 8,1 százaléka nő. De ha Kolozs megyében folyton azzal kell szembesülni, hogy a kevés befutó hely esetében alig lehet a területi elvet alkalmazni, nemhogy a nők, vagy a fiatalok számára különítsenek el helyeket, mi a magyarázat Székelyföldön, ahol a magyarok számaránya mégsem 15 százaléknyi, mint Kolozs megyében. Vagy mi a helyzet Kolozs megye azon (kevés) községében, ahol a magyarok többségben vannak? Ott miért nem jut több hely a hölgyeknek? A 249 csíkszéki RMDSZ-es önkormányzati képviselőből 31 (12,45 százalék) nő, a 22 polgármesterük között egy hölgy sincs, a 22 alpolgármesterből pedig 3 nő (13,64 százalék). Gyergyószéken a tanácsosok összlétszámának 13,98 százaléka nő, a polgármesterek és alpolgármesterek között egy sincs. Udvarhelyszéken 8,6 százalék a nők aránya az össztanácsosok számához viszonyítva, nulla a nő polgármester, a 22 alpolgármesterből pedig egy nő (4,56 százalék).  Ja, hogy a hölgyek nem tolonganak, inkább a férfiakra hagyják a politikát, és hogy valóságos szoknyavadászat zajlik a jelölőgyűlések előtt, hogy legalább a futottak még-kategóriába adják a nevüket a nők? Hát épp ezért kell alkalmazni a pozitív diszkrimináció elvét. Ezt esélyteremtésnek hívják. Kedvcsinálásnak, ha esetleg így jobban érthető…

Kicsit retrográd, már-már vices, hogy 2020-ban az RMDSZ miniparlamentjében a pozitív diszkrimináció fontosságáról, női esélyegyenlőségről zajlik vita, miközben az Európai Bizottság vezetője egy olyan hétgyermekes anyuka, aki korábban Németország védelmi minisztere volt. A román pártok valamivel azért jobban állnak nő-képviselet terén, de nem sokkal. Hol vagyunk még az olyan paradicsomi állapotoktól, mint amilyennel Svédország büszkélkedik, ahol a parlamenti képviselők 45 százaléka nő, alig néhány százalékkal kevesebb, mint a lakossági arány. Lehet, kicsit bizarrnak tűnik, de képzeljünk csak el egy olyan román parlamentet, ahol a nők a svédekhez hasonló arányban lennének jelen. Ilyen felállásban vajon fordulnának elő olyan megalázó helyzetek, mint amilyen például a gyermekpénz megnövelése-befagyasztása körüli cirkusz volt az elmúlt hónapban?  Hiszem, hogy nem, bármilyen is legyen a politikai összetétel. 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI
  • Mossuk kezeinket!
    Mossuk kezeinket!
  • A kapuk előtt
    A kapuk előtt
  • B mint blöff
    B mint blöff
  • In-between
    In-between
  • Kábésított pluszmínusz
    Kábésított pluszmínusz
  • Ditró után
    Ditró után
  • Pénzért bármit, egészséget is
    Pénzért bármit, egészséget is
  • Demokrácia vagy kirekesztés…
    Demokrácia vagy kirekesztés…
  • Toll- és köpönyegforgatók
    Toll- és köpönyegforgatók

ROPOGÓS ROPOGÓS

Európa Liga: visszavágók következnek a ...
Iskolai bántalmazás: van okunk az ...
Szabó István nem veszi át a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ