Kuncz Aladár újrafelfedezése – kötetsorozat írói munkásságáról
Vissza

Kuncz Aladár újrafelfedezése – kötetsorozat írói munkásságáról

Eddig még nem publikált, Kuncz Aladár által írt irodalomtörténeti monográfiát jelentetett meg a kolozsvári Kriterion Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár. A Monográfiák című kötet a Kuncz Aladár összegyűjtött munkái kötetsorozat negyedik részeként látott napvilágot, a két kiadó gondozásában megjelenő sorozat az erdélyi író életművét foglalja össze.

A könyvet a sorozat két szerkesztője, Filep Tamás Gusztáv eszmetörténész és Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, továbbá Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész mutatta be Kolozsváron. Mindannyian a Kuncz Aladár életművét újra számbavevő kutatócsoport tagjai. A rendezvény házigazdája H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója volt.

– A sorozatnak már ez a négy darabja bizonyítja, hogy Kuncz Aladár nemcsak egykönyves szerző, a többi munkája is helyet kell kapjon az erdélyi magyar irodalmi köztudatban. Nem véletlenül tartották Kuncz Aladárt kortársai, de az utókor is az erdélyi magyar irodalom spiritus rectorának – mondta bevezetőjében H. Szabó Gyula.

A sorozatban eddig újra kiadták a Fekete kolostor és a Felleg a város felett című regényeket, míg Egy márványdarab címmel Kuncz Aladár novelláit, karcolatait, tárcáit, jegyzeteit és drámáit is egy kiadványba foglalták. A negyedik kötet már nem szépirodalmi munka, hanem értekező alkotás, derült ki Filep Tamás Gusztáv felszólalásából, aki kiemelte: még további négy kötetben szeretnék Kuncz írásait publikálni. A most bemutatott Monográfiák című könyv két irodalomtörténeti munkát tartalmaz, amelyből az elsőt, a Toldy Ferenc címet viselő monográfiát már publikálták 1907-ben, a munkát Kuncz Aladár bölcsészdoktori tanulmányainak lezárására készítette. A második, A magyar irodalomtörténet elméletének és módszerének fejlődése Toldy Ferenc óta című monográfia – amelynek elkészülte 1908– 1910-re datálható –, eddig még nem látott napvilágot, viszont a szakirodalomnak tudomása volt létezéséről. A két munka együtt a magyar irodalomtörténet-írás történetébe nyújt betekintést, Toldy Ferenctől és Majláth Jánostól kezdve, Kemény Zsigmondon, Arany Jánoson, Gyulai Pálon keresztül egészen Kuncz kortársaiig, így tanárai, Beöthy Zsolt és Riedl Frigyes is helyet kapott a tanulmányban – hangzott el a könyvbemutatón.

A második munka egy 354 oldalas kézirat, amelyet Kuncz Aladár pályázatra készített, ám arra eddig nem derült fény, hogy milyen kiírásra. A kutatók véleménye szerint egyetemi vagy akadémiai pályázat lehetett, mondta Rózsafalvi Zsuzsanna.

Arról, hogy miért nem publikálták a szöveget, több elmélete, felvetése is van a kutatóknak. Véleményük szerint, az lehetett egy ok, hogy a szöveget gondozni, rendszerezni, értelmezni kellett, amely munkát most Rózsafalvi Zsuzsanna és Boka László vállalt el. Személyneveket kellett pontosítani, hivatkozásokat ellenőrizni, valamint a kéziraton szereplő, két személy által ceruzával írt megjegyzéseket is számbavenni (ezek közül egyet biztosan Beöthy Zsolt írt, a pályamunka bírálója, amely szintén megerősíti a tényt, hogy a kézirat pályázatra készült). A másik ok a kutatók szerint az lehetett, hogy az akkor tanári pályára lépett Kuncz Aladárnak nem volt ideje újra átdolgozni a szöveget és könyv formájában publikálni.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Fogadj örökbe egy új kolozsvári ...
Különleges adatbázist hoztak létre ...
Miniszterelnök: napi 115 ezer személyt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ