Kulturális turizmus: nincs vagy rossz az infrastruktúra

Kulturális turizmus: nincs vagy rossz az infrastruktúra
Az erdélyi épített örökség, a néphagyományok iránt érdeklődő külföldi turistát lehangolja az infrastruktúra hiánya vagy rossz állapota, így az elkövetkező években nem lehet tömegeket mozgósító kulturális turizmusról beszélni még akkor sem, ha az utóbbi esztendőkben sok műemléket sikerült színvonalasan restaurálni vagy érdekes történelmi sztorikat feltáró régészeti ásatásokat végezni – vonták le a következtetést a KMN péntek délelőtti eszmecseréjén. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete által szervezett beszélgetést Rüsz-Fogarasi Enikő, az intézmény történelem és filozófia karának dékán-helyettese vezette.

Török Emőke kolozsvári turisztikai szakember megállapította: bár elsősorban a vakációs jegyeknek köszönhetően egyre növekvő tendenciát mutat a hazai turizmus iránti érdeklődés, az infrastruktúra hiánya vagy rossz állapota miatt Erdélynek még mindig nem sikerül tömegeket vonzania.

– Két autóbusznyi turista esetében nem beszélhetünk tömegturizmusról, márpedig a szakmámban az abszolút számok igen nagy jelentőséggel bírnak – jelentette ki. Hozzátette: a külföldi turisták értetlenül szembesülnek azzal, milyen drágák a romániai turisztikai szolgáltatások. Ezt a tényt a szakember annak tudja be, hogy a hazai vendéglátóipari befektetők rövid távú terveket szőnek, a pénzügyi és törvénykezési bizonytalanság miatt azt akarják, befektetésük minél hamarabb megtérüljön. Ezen kívül, mondta, a vendéglátók szinte kizárólag csak a nyári szezonra összpontosítanak.

A szakember megítélése szerint a közintézmények alkalmazottainak járó vakációs jegyek tömegeket mozgatnak meg, ám a belföldön üdülők elsősorban a relaxációs célállomásokat részesítik előnyben, a kulturális látványosságok meglátogatása, művelődési jellegű körutak igénylése nemigen jellemző.

Török Emőke közölte, hogy 2017-hez képest elsősorban a vakációs jegyeknek köszönhetően 300 százalékkal növekedett a turisztikai iparág. Ami az Erdélybe áramló látogatókat illeti a szakember közölte: a legtöbb turista az anyaországból érkezik. – A németországi utazni vágyókat a szászvidékkel próbáljuk meghódítani, ám a vonzerő korántsem jelentős. Erdélyt valóban a kulturális értékei miatt látogatják a külföldiek, ám két autóbusznyi turista nem azt jelenti, hogy fellendül az iparág – fogalmazott.

Kovács Zsolt művészettörténész, egyetemi oktató elmondta: az utóbbi években jelentősen javult a műemlékek állaga, a restaurálási munkálatok sok helyen jó eredménnyel jártak, ami vonzó célpontot jelent a belföldi és külföldi turisták számára. – Jól lehet hasznosítani a felújított műemlékeinket – jegyezte meg.

Ugyanakkor Molnár-Kovács Zsolt régész példával illusztrálta, milyen is azm amikor kiaknázzák a lehetőségeket. – Szatmár megyében kulturális turisztikai útvonalat ajánlanak a látogatóknak, a népszerűsítő anyagok pedig jó minőségűek, vonzóvá teszik a helyszíneket a turisták számára. A templomok bemutatása jól szervezett, a turistát olyan helyekre csalogatják, amelyekről korábban sohasem hallott – fogalmazott.

Valamennyien egyetértettek abban, hogy az infrastruktúra hiánya vagy rossz állapota a legnagyobb akadály a tömegturizmus fellendítésében.