Kriterion: 50 év fennállásból 20 a diktatúrában
Vissza

Kriterion: 50 év fennállásból 20 a diktatúrában

A romániai nemzetiségek könyvkiadóját, a Kriterion Könyvkiadót 1969 decemberében alapították és 1970 januárjában kezdte meg működését. A kiadó első húsz, diktatúrában telt évéről Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténész végzett kutatást, beszélgetve a két évtized alatt ott dolgozó munkatársakkal. A Kriterion alapításának 50. évfordulója alkalmából az interjúsorozat kötetbe rendezve a Polis Könykiadó gondozásában jelent meg Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) címmel. A 11. Kolozsvári Magyar Napok első napján a szerző, Bartha Katalin Ágnes, a Kriterion Könyvkiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula és a kiadó egyik alapító szerkesztője, Dávid Gyula irodalomtörténész mutatta be a kötetet.

Az intézmény első húsz évének történetéről szóló interjúkötettel kapcsolatban a szerző elmondta, hogy egy 2014-ben kezdődött folyamat eredménye, hiszen akkor pályázta meg a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnél a kiadó kezdeti évtizedeinek feltérképezési lehetőségét. A szerző kiemelte, hogy elsősorban az intézményen belül az emberi történetekre és emlékezésekre volt kíváncsi, ugyanakkor személyes érdeklődéssel is volt a kiadó működése iránt: „Én a nyolcvanas években tanultam meg írni, olvasni és az otthoni környezetben is érzékeltem a korszak könyvéhségét, hiszen akkor valóban a könyv volt a domináns médium, amely meghatározta a kulturális fogyasztás legfontosabb mezejét” – fogalmazott Bartha Katalin Ágnes.

A munka a lehetséges interjúalanyok kiválasztásával és felkeresésével kezdődött, akikkel a beszélgetések során olyan témaköröket érintettek, mint a könyvkiadóhoz kerülésük körülményei, az ottani mindennapok és a kialakult szellemi közösség, a munkavégzés folyamata, a diktatúra és a cenzúra jelenléte, valamint mindaz, ami a könyvek megjelenése mögött láthatatlanul húzódott meg. „Mindenki találhat a kötetben valamit a könyvkiadás történetéről, ami megszólíthatja” – fogalmazott Bartha Katalin Ágnes és hozzátette, hogy magyar és román munkatársak történetei egyaránt helyet kaptak a kötetben.

Dávid Gyula a kiadó történetével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „nem a semmiből született”, hiszen voltak elődei és az első ott dolgozó munkatársak számára sem volt újdonság a könyvkiadás. A tapasztalt szerkesztőgárdát pedig később egy olyan generáció követte, amelyben meg volt a kellő érdeklődés és fogékonyság, hogy átvegye és továbbvigye mindazt, amit a kiadó ekkor már markánsan képviselt. Az irodalomtörténész szerint három tényező tette lehetővé a Kriterion létrejöttét és megerősödését: a korszak erős, fiatal írógárdájának indíttatása találkozott a szerkesztőgárda felkészültségével, ami kiegészült a politikai helyzet nyújtotta lehetőségek leleményes kihasználásával.

Ebben az időszakban a Kriterion gondozásában kilenc nyelven adtak ki könyveket, a hatalom játszadozásai pedig nem megtépázták, hanem sokkal inkább megerősítették a szerkesztőségek közösségeit, hiszen érezték, hogy mindeközben a hátuk mögött olyan olvasótábor van, amely igényelte és várta a könyveket. „Nem 8-10 órás munka volt, hanem ez volt az életünk, és ez volt a háttere mindannak, ami a Kriterion” – emelte ki Dávid Gyula és hozzátette, hogy ennek a szellemiségnek a kialakulásában jelentős szerepe volt Domokos Gézának, a kiadó alapító igazgatójának.

Az eseményen ezt követően felszólalt Szilágyi N. Sándor nyelvtudományi szakíró, nyugalmazott egyetemi tanár, aki 1972 és 1990 között a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa volt. „Olyan munkaközösség akkoriban a magyar prérin nem volt, a román prérin pedig még annyira sem” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a lelkesedés és „a rosszalkodás örömének” szellemében dolgoztak együtt a kiadó munkatársai, utalva ezzel a cenzúrát kijátszó áthallások időszakára.

A könyvbemutató végén H. Szabó Gyula abban ragadta meg a Kriterion jelentőségét, hogy Európában egyedüli kiadó volt, amely kizárólag a nemzetiségek nyelvén adott ki könyveket. „Olyan intézmény, amelynek komoly szerepe volt a kulturális megmaradás és az identitás megőrzése szempontjából” – tette hozzá.

(Borítóképen a könyvbemutató résztvevői, a fotó a szerző felvétele.)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Bukarestben és az erdélyi megyékben ...
Felmentette első fokon a bukaresti ...
Koronavírusos beteg Medgyesen – ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ