Kövessük Szent Istvánt a keresztény életben
Vissza

Kövessük Szent Istvánt a keresztény életben

Augusztus 20-a öröm és ünnep mindenki számára, akinek fontos a magyar nép sorsa. Ezt az örömöt lehetett leolvasni a kolozsvári Dónát úti Szent István-templom búcsúján – a járványhelyzettel kapcsolatos intézkedések betartásával – nagyszámú jelenlevő helybéli és más helységekből érkezett ünneplők arcán.

Az ünnepi szentmise bevezetőjében László Attila Kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály egyházközség és egyben a Szent István templom plébánosa az élő nemzet örömével köszöntötte a jelenlevőket. A búcsú segít életünk megújításában, tudatosítani, hogy Jézus Krisztushoz tartozunk.

A házigazda szerepét is betöltő főesperes-plébános teológiai évfolyamtársát, Oláh Zoltán kanonokot, a gyulafehérvári Pasztorálteológiai Intézet igazgatóját, egyetemi tanárt hívta meg a szentmise főcelebránsának és szónokának, akivel több kolozsvári, illetve más helységből érkezett pap koncelebrált.

Oláh Zoltán hangsúlyozta, hogy aligha lehet olyan magyar katolikus templomot találni, ahol Szent István királyt ne ábrázolná szobor, festmény, vitrálé, sőt számos moldvai templomnak is Szent István a védőszentje. Nem véletlen az sem, hogy éppen Pusztinából származik az „Ó, Szent István, dicsértessél!” (Kallós Zoltán gyűjtése) című népdal. A kanonok elmondta: szülőfaluja, Gelence templomában kiemelt helyet kapott Szent István. – Az Árpád-kori templom 1776-ban emelt főoltárán érdekes kompozíció figyelhető meg. Középen Mária királynői szobra, ugyanezen a szinten Szent István jobb kezében jogart, baljában pedig az országalmát tartó, Mária másik oldalán pedig Szent László király alabárdos szobra áll. Egy szinttel lennebb található a tabernákulum, amelyet szintén két szent, Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek szobra szegélyez. Ahogyan a világegyháznak két oszlopa van a két apostol személyében, úgy a magyar katolikus egyháznak is két oszlopa van a két szent király személyében. Szent István olyan alapra épített, amire a több mint ezer éves történelme folyamán a magyarok hivatkozni tudtak. Ez ma is szilárdnak, sziklának bizonyul. Szent István mintegy kezdőpontja, kiindulópontja a magyar keresztény államiságnak – fogalmazott.

– Szent István nemcsak eszközként használta a kereszténységet, hanem meggyőződéses hívő ember volt. Ő, Isten különös ajándéka a magyar népnek, arra törekedett, hogy megvalósítsa a keresztény uralkodók eszményét. Tíz egyházmegyét alapított, köztük az Erdélyi, napjainkban Gyulafehérvári Főegyházmegyét. Intézkedéseiből sok minden a mai napig fennáll. Élete utolsó szakaszában a keresztény világban egyedülálló gesztusra szánta el magát, látván az utódlás bizonytalanságát, Máriának, Jézus Krisztus édesanyjának ajánlotta fel királyságát. Ettől kezdődően nevezik a magyar királyságot Mária országának, Regnum Marianum-nak. Ennek következtében nevezhetjük Máriát Patrona Hungariae-nak, Magyarország Nagyasszonyának. Szent Istvánt akkor tiszteljük igazán, ha nemcsak büszkélkedünk vele, nemcsak megcsodáljuk, hanem követjük is őt a keresztény életben – emelte ki Oláh Zoltán.

A szentmisét követően a templom udvarán a magyar történelmi egyházak képviselői – Fehér Attila evangélikus-lutheránus egyházkerületi főtanácsos, Dimény József Kolozs-Tordai unitárius esperes, Bibza Gábor református esperes, László Attila főesperes-plébános – megáldották a Magyarok Kenyerét. Az ünnepségen Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának gazdasági attaséja nyomatékosította: az idén tíz éve elindított kezdeményezés, a szimbolikusan tizenöt millió búzaszemből őrölt liszt, illetve az abból készített Magyarok Kenyere egy igazi Kárpát-medencei sikertörténet. Idén a legnagyobb mennyiséget, mintegy nyolcszáz tonna búzát gyűjtőttek össze országszerte erre a célra.

Bakó Alpár, a Kolozs megyei Magyar Gazdák Egyesülete részéről pontosította: a gabonának kedvezőten időjárás ellenére, eddig mintegy tízezer kg búzát gyűjtőttek össze, amely részét képezi a tizenöt millió búzaszemnek, de az adományok továbbra is érkeznek.

A járványhelyzetre való tekintettel most nem szeletelték a kenyeret a helyszínen, de az esemény végeztével a templomudvar kijáratánál a résztvevők kis megszentelt kenyérkét kaptak.

Borítókép: Rohonyi D. Iván


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iohannis: nem szándékozunk lezárni az ...
Elhunyt az argentinok legendája, Diego ...
Bukaresti kórház folyosóján kezelt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Pozitív emberek pozitív teszttel, ...
  • Országos jelentőségű lelet ...
  • Frankenstein-horror
  • Elhunyt Angi István zeneesztéta
  • Hosszú járvány lesz: 3 év kell a ...