A politikus megemlítette: a nagyvilágban és Európában "olyan mélységek örvénylenek, amelyek országokat, nemzeteket képesek magukba rántani, amelyek nemzedékek sorsát képesek tönkretenni, amelyek az emberi méltósággal nem élhető jövő veszélyével fenyegetnek".
Hozzátette: a magyarok a kisebbségi léttel azonosítják a politikai alávetéssel, gazdasági kifosztással és nemzeti megaláztatással járó sorsot. Úgy vélte, Európának azért is kellene foglalkoznia a nemzeti kisebbségek ügyével, mert a kisebbségi sors Európa bármelyik államának bármelyik - akár elsöprő számbeli többségben élő - nemzetét is utolérheti.
Felidézte: a külhoni magyarok egy évszázada küzdenek szülőföldjük otthonosságának megőrzéséért, és azért például, hogy annak etnikai arányait mesterségesen senki ne változtathassa meg. E gondokkal azonban ma már az európai többségi nemzetek polgárai is szembesülnek szavai szerint."A nyugat-európai nagyvárosok őshonos polgárai napjainkban tapasztalják meg, hogy fondorlatos módon, menekültkérdésnek álcázva, az illegális migráció és betelepítések eszközével miként fosztják meg őket a szülőföldjük és szülővárosuk otthonosságától, miként idegenítik el tőlük saját európai hazájukat" - fogalmazott a politikus.
Kövér László úgy vélte: olyan "posztkeresztény" és "posztnemzeti" korszak küszöbén állunk, melyet a mesterséges bűntudat határoz meg.
"Minden európai embernek bűntudata kell legyen a klímaváltozás miatt, a ma élőknek bűntudatuk kell legyen az elődeik miatt, a gyermekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakóival szemben" - fogalmazott.
Szerinte a bűntudat most épülő új kultúrája csak annyiban tér el a nácik és a kommunisták eszmevilágától, hogy nem egy kisebbséget jelöl meg az alacsonyabbrendűség és a kollektív bűnösség bélyegével, hanem mindenkit mindenki ellen fordít.
"A bűntudat romboló kultúrája helyett a felelős öntudat kultúráját akarjuk, a mesterséges elosztásokkal létrehozott identitásnélküliség helyett pedig meg akarjuk őrizni természetes önazonosságunkat. Családjukat és hazájukat szerető, keresztény magyarok akarunk maradni" - jelentette ki a politikus.
Felidézte: a Tamási Áron elnökletével megszervezett 1937-es Vásárhelyi Találkozó résztvevői Bukarestnek azt üzenték, hogy "a román állam hivatását csak akkor teljesítheti be, ha keresztény etikai követelmények és a valódi demokrácia szellemében egyforma gondoskodással védi és támogatja a keretei között élő összes népet". Budapestet pedig arra emlékeztették, hogy "a közép-európai magyarság egyetlen nyelvi és kultúrközösséget képez, amelynek a romániai magyarság az alkotó része". Úgy vélte: ezek az üzenetek máig érvényesek, amiként a találkozónak az a megállapítása is, hogy "az erdélyi magyar népkisebbségi élet irányítása csakis a keresztény erkölcsi és demokratikus nemzeti követelmények szerint történhetik".
