Kötelező testhőmérséklet-mérés: jogos vagy jogtalan?
Javasolják a hatóságok, szokjunk hozzá az általános lázméréshez
Javasolják a hatóságok, szokjunk hozzá az általános lázméréshez
Vissza

Kötelező testhőmérséklet-mérés: jogos vagy jogtalan?

A szükségállapot leteltével ismét akadálymentese(bbe)n intézhetjük napi teendőinket, azonban a bevezetett készenléti, illetve veszélyhelyzeti állapot további óvintézkedéseket tett kötelezővé, amelyeket alkalmazniuk kell a lakosságnak, az intézményeknek, hivataloknak, üzleteknek, vállalkozóknak, munkáltatóknak – és még sorolhatnánk. Ilyen intézkedés a védőmaszk kötelező használata a zárt helyiségekben, valamint a testhőmérséklet mérése munkahelyre, hivatalba, boltba menet: hétfőtől már megszokott látvány, hogy pédául nagyobb üzlethelyiségek előtt egy alkalmazott érintésmentes hőmérőt irányít a belépő homlokához, mielőtt beengedné. Egyes hivatalokban ezen is túlmennek, és a hőmérsékletmérés mellett nyilatkozatot töltetnek ki, szigorúan személyes adatokkal, anélkül, hogy az ügyfél megbizonyosodhatna azok törvényes kezeléséről, illetve felhasználásáról. Érthető, hogy felmerült, mennyire jogos és indokolt a hőmérséklet mérése.

A veszélyhelyzet idejére kötelező intézkedés a védőmaszk viselése valamint a testhőmérséklet mérése, mielőtt beengednének az üzletekbe, szépségszalonokba, fogorvosi rendelőkbe, iskolákba, múzeumokba, galériákba, könyvtárakba, és a hőmérsékletnek legtöbb 37,3 Celsius-foknak kell lennie. A munkaügyi minisztérium, az egészségügyi miniszétriummal közösen kiadott 2020/831/3577-es számú rendeletében szabályozza azokat az eljárásokat és intézkedéseket, amelyeknek meg kell felelniük a munkáltatóknak és munkavállalóknak, mind a közszférában, mind pedig a magánszférában. Az intézkedés azonban máris számos kérdést felvetett, az alkalmazását sokan etikai, jogi, egészségügyi, de logikai szempontból is megkérdőjelezték.

Mit állapít(hat) meg a hőmérő?

Mindenekelőtt azt, hogy beenged-e a bolti ellenőr az üzlethelyiségbe… Úgyszintén a többi esetben is arról „hozhat döntést” valamely helyiséget felügyelő személy (aki lehet akár hivatásos egészségügyi szakember az orvosi, valamint fogorvosi rendelők esetében), hogy minden rendben van velünk, valószínűleg nem vagyunk fertőzöttek, tehát másra sem jelenthetünk veszélyt, és nyugodtan bemehetünk a múzeumba, vagy könyvtárba, tanintézmény épületébe, hivatalba, akár a fodrászhoz, valamint a munkahelyünkre. De vajon igaz-e az, hogy járványügyileg minden rendben lehet, ha adott pillanatban valamely hőmérő nem mutatott a hivatalosan megengedettnél nagyobb értéket? Vagy éppenséggel a fordított eset is igaz: nem jelenti azt, hogy valaki vírusfertőzött, ha a testhőmérséklete az említett értéknél magasabb.

Hivatalos helyre, eseményre is csak előzetes testhőmérséklet-mérés után mehetünk be (Rohonyi D. Iván fotója)

Hivatalosan nem szögezték le, hogy pontosan milyen készülékeket használjanak, ezért az Országos Közegészségügyi Intézet szóvivője a sajtónak úgy nyilatkozott, bármilyen lázmérő készülék használható, amely érintésmentesen méri az emberek testhőmérsékletét, és amely rendelkezik a gyógyszerek és orvosi készülékek hatóságának a jóváhagyásával. Ma már számos készülék között lehet választani, még az érintésmentes hőmérőkből is nagy a választék, ezért az a kérdés is felmerül, vajon mindegyik készülék pontos eredményt mutat-e. Emellett valakinek a pontos testhőmérsékletének a meghatározása több tényezőtől, körülménytől is függhet, ami könnyen eredményezhet 37,3 °C-t meghaladó hőmérsékletet anélkül, hogy valamilyen egészségügyi problémája lenne – főleg nem koronavírus-fertőzése.

Éppen ezért többen azt kifogásolták, hogy a teshőmérsékletet legtöbbször messze nem hivatásos egészségügyi személyzet méri meg (adott esetben biztonsági alkalmazott, csendőr, kapus, ellenőr…), ezért következtetést sem vonhatnának le senkinek az egészségi állapotáról a mérőkészülék kimutatása alapján. Sőt, a közösségi oldalakon egyenesen a nagy üzletláncok elleni bojkottra buzdították az embereket amiatt, hogy azok bejáratánál csak előzetes hőmérsékletmérés után engedik be a vásárlókat. Azt is többen megállapították, hogy míg a szükségállapot idején nem volt kötelező zárt helyiségben sem a védőmaszk viselése, sem a hőmérsékletmérés, milyen indokkal kellett mindezeket most mégis kötelezővé tenni, holott nem romlottak a koronavírus-fertőzöttséget mutató adatok. Az intézkedést emiatt embertelen, megalázó eljárásnak tartják – ami már az alkotmány előírásait is sérti.

Raed Arafat: természetes intézkedés

Többen, jogászok is elfogadják mind a szükségállapottal, mind a veszélyhelyzettel bevezetett intézkedéseket. Úgy vélik, korlátoztak ugyan alapvető jogokat, de mind a járvány terjedésének megakadályozása érdekében, ami indokolttá teszi tehát ezeket a korlátozásokat. Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár egyik hírtelevízióban úgy nyilatkozott: észrevette, hogy létezik egyfajta értelmezése ezeknek az intézkedéseknek, főleg a testhőmérséklet kötelező mérésének nyilvános zárt helyre való belépéskor, és arról próbálják meggyőzni egyesek a lakosságot, hogy mindez emberi jogokat sért, ezért tagadják meg az eljárást. Szerinte ez a fajta testhőmérséklet-mérés teljességgel természetes, és hozzá kellene szoknia mindenkinek. Érintésmentes készülékkel történik, amelynek használatához nem szükséges különösebb tudás vagy végzettség, nem kérdeznek senkitől semmit, nem kell hozzáérni semmihez – a készülék kiad egy értéket, ami ha nem haladja meg a hivatalosan megszabottat, akkor az illető „rendben van”, bemehet az adott helyiségbe. Ez jó alkalom arra, hogy saját állapotunkkal is tisztában legyünk – állította, és hasonló véleményt fogalmazott meg az egészségügyi miniszter, Nelu Tătaru is, aki szerint mindenki már otthon is bevezethetné, akár hasonló készülékkel a hőmérsékletének ellenőrzését.

Ügyvéd: adatvédelmi problémák merülhetnek fel

KAPCZA MIKOLT kolozsvári ügyvéd úgy véli, a személyes adatokra vonatkozó előírásokat sértenek, amikor testhőmérsékletet mérnek, valamint az egészségi állapotra vonatkozó nyilatkozatot kérnek – ez utóbbi helyzettel szembesült például a kolozsvári cégbíróságnál. Természetesen felmerül a kérdés, milyen alapon felhatalmazott vagy hozzáértő személy a kapus például, hogy felmérje valakinek az egészségi állapotát, továbbá milyen alapon lehet hozzáférése a kért személyes adatokhoz, mi lesz a sorsa a kitöltött nyilatkozatnak. Úgy véli, ezzel az eljárással súlyosan megsértették az Európai Parlament és Tanács adatvédelmi rendeletét (GDPR), valamint több emberjogi egyezményt. Megsértették a GDPR, tehát az EP és Tanács 2016/679-es rendeletének a 9. szakaszát, amely tiltja – bizonyos kivételekkel – valamely személy egészségi állapotára vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát. Azáltal pedig, hogy valakinek nyilvánosan megmérik a testhőmérsékletét, az intimitás teljes hiányával, szerinte személyes adatfeldolgozást jelent (a rendelet 5. szakasza értelmében), az említett szabályozás előírásainak megsértésével és az alapvető emberi jogok megszegésével. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ráadásul a koronavírus-járvány esetében a testhőmérséklet nem feltétlenül mérvadó, tehát ez sem indokolja az intézkedést.

Kapcza Mikolt szerint ha az állam, a hatóság elvárja az állampolgároktól a törvények tiszteletét, akkor elsősorban neki kellene tisztelnie azt, nem pedig toldozott-foldozott szabályokat, nyilvánvalóan alkotmányellenes szigorításokat bevezetni, csakis félelemkeltés céljából. Még a járványkockázat sem indokolhatja a törvények semmibevételét – hangsúlyozta az ügyvéd.

Miként kivitelezhető a munkahelyi hőmérsékletvizsgálat

SZÉKELY BARNABÁS minősített adatvédelmi szakember (CIPP/E), jogász, az Adatvédelmi Szakértők Nemzetközi Szövetségének tagja az Erdélyi Jogászok Facebook csoportban fejtette ki véleményét arról, hogy a munkahelyi hőmérsékletvizsgálat kivitelezése feltételezi-e a GDPR megsértését. 

Az egészségügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium 2020/831/3577 számú rendeletének 1. cikk (1) bekezdés r) pontjának értelmében, az összes munkáltató köteles a munkavállalók hőmérsékletét ellenőrizni (asigură triajul observațional al angajaților prin verificarea temperaturii) a munkaprogram elején, illetve valahányszor szükséges a munkaprogram során.
Úgy véli, önmagában a lázmérés manuális hőmérővel, amelyet nem követ további adatkezelési művelet, nem számít személyes adatokon végzett műveletnek, nem esik a GDPR tárgyi hatálya alá. Ha indokolt esetben (megalapozott fertőzésgyanú) a lázmérés eredményét tárolják elektronikusan, nyilvántartásba veszik vagy megosztják harmadik felekkel, esetleg a lázmérés automatizált módon történik (például hőkamerák segítségével), akkor alkalmazandóak a GDPR előírásai. Ebben az esetben a lázmérés az alábbi feltételeknek kell megfeleljen:

  • mivel a lázmérés eredménye egészségügyi adatnak, különlegesen érzékeny adatnak számít, ezért kezelése csak a 9. cikk (2) bekezdés szerinti esetekben lehetséges;
  • egészségügyi adatról lévén szó szükséges a 35. cikk szerinti adatvédelmi hatásvizsgálat a lázmérést megelőzően, illetve adatvédelmi tisztviselő kijelölése;
  • a lázmérést megelőzően a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat az adatkezelés részleteiről a 13. cikknek megfelelően, illetve a lázmérés eredményének potenciális következményeiről;
  • az érintetti jogok gyakorlásának biztosítása;
  • a lázmérés csak egészségügyi szakember szakmai felelőssége mellett, a szakember által meghatározott módszertan vagy szabályzat szerint végezhető. A munkáltató kizárólag a vizsgálatok eredményeiről kap tájékoztatást (alkalmas-e a munkavégzésre), nem a konkrét mért test-hőmérsékletről;
  • a lázméréssel járó adatkezelést szükséges bevezetni az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásába;
  • a kezelt adatok bizalmasságának megőrzése, illetve az adatvédelmi alapelveknek (különösen célhoz kötöttség, adattakarékosság, korlátozott tárolhatóság) megfelelés érdekében szükséges szervezési és technikai intézkedések gyakorlatba ültetése (pl. adatmegőrzési és adattovábbítási irányelvek, adatokhoz való hozzáférés korlátozása, már nem szükséges adatok végleges és visszafordíthatatlan törlése);
  • fontos, hogy amennyiben a fertőzésgyanú megbizonyosodást nyer, a fertőzött munkavállaló kilétét a munkáltató nem hozza nyilvánosságra a szervezeten belül sem;
  • az egészségügyi adatok kezelése csak akkor és annyiban lehet indokolt, amennyiben az adatkezelés célját nem lehetséges adatkezelést nem igénylő eszközökkel elérni, illetve minden estben vizsgálni kell, hogy létezik-e hatékony, de az érintettek magánszférájára kevésbé kockázatos megoldás.

A fentiek érvényesek abban az esetben is, ha a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell korábbi utazási vagy tartózkodási helyükkel kapcsolatosan, vagy olyan személlyel való érintkezés tényéről, aki gócpontnak számító területről érkezett. Habár az európai adatvédelmi hatóságok kifejezetten elkerülendőnek tartják a minden munkavállalóra általánosan kiterjedő szűrővizsgálatot, amely aránytalan (csak megalapozott fertőzésgyanú esetén javasolják a lázmérést), talán nem az adatvédelmi oldala a legsúlyosabb a kötelező munkahelyi lázmérésnek – hívja fel a figyelmet a szakember.

Borítókép: illusztráció


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Szászfenes: új cégtársulás felel a ...
Több mint száz településen koszorúznak ...
Két kolozsvári koronavírus ellátó ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Örökballagók
  • Kedves végzősök!
  • Ballagás 2020 – otthon, lélekben ...
  • Miből él az egyház, ha üres a persely?
  • Miből él az egyház, ha üres a persely?