Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre Budapesten
Vissza

Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre Budapesten

Születésének 120. évfordulója alkalmából koszorúzással, valamint a Barcsay mester és tanítványai – Balogh László, Deim Pál, Konok Tamás című tárlat megnyitójával emlékeztek Barcsay Jenő kétszeres Kossuth-díjas festőművészre, grafikusra, művészpedagógusra a Fiumei úti sírkertben, Budapesten.

Barcsay Jenő ars poeticáját a Munkám, sorsom, emlékeim című munkájának záró fejezetében fogalmazta meg – mondta el Darkó Jenő muzeológus, történész a Barcsay Jenő sírjánál tartott beszédében. Hozzátette: legfontosabb tanítása, hogy bármi áron, még a sikertelenség árán is hűnek kell lenni önmagunkhoz, a bennünk lévő tehetséghez, amelynek lángját egész életünkön át őriznünk kell. 

Barcsay Jenő a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely művészparcellájában nyugszik védett sírban.  

A Barcsay Jenőre emlékező kiállítást augusztus végéig lehet megtekinteni a Nemzeti Emlékezet Múzeumában. A Nemzeti Örökség Intézete és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány közös tárlatán az alapítvány vándorkiállításának anyaga ez alkalommal kiegészül eredeti Barcsay festményekkel is, amelyeket a Barcsay jogörökösök, Kónya Márta és Kónya Ferenc bocsátottak a rendelkezésre. A szitanyomatok mellett látható több anatómiai alkotása és festőállványa is.     

A vándorkiállítás 2010-ben jött létre, a közönség láthatta már többek között Nagyváradon, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Pozsonyban, a Bécsi Magyar Intézetben, Kassán, valamint Szegeden, Miskolcon, Baján, Dunaújvárosban, Szentendrén és Esztergomban.     

A kiállítást megnyitó Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író kiemelte, hogy egyedülálló az az út, amit Barcsay bejárt. A tárlaton szereplő alkotókról elmondta, hogy Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás Barcsay első tanítványai voltak az 1950-es évek elején. Kitért arra is, hogy a tárlaton új anyagként látható többek között az 1950-es évekből való női figura.     

Barcsay Jenő 1900-ban született a Kolozs megyei Katona nevű településen, 1945 és 1970 között tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán anatómia és szemléleti látszattan tanárként. Ebben az időben készült el a képzőművészeti oktatásban alapműként jegyzett Művészeti anatómiával, amely a Kossuth-díj mellett világhírnevet is hozott számára.

(Borítókép: Koszorúk Barcsay Jenő sírján. Fotók: MTI)


KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iohannis: a változás hullámának a ...
„Mi döntjük el, katasztrófa- vagy ...
Októbertől kötelező az egészségügyi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ