Megvétózták a szabadtéri színház tervét
– A Fellegvár többnyire a város minden pontjáról látható, és sok látogatót vonz amiatt, hogy majdnem az egész várost beláthatóvá teszi. A dús zöld növényzet miatt pedig pihenésre is kiváló helyszín – vezette fel projektbemutatóját Mircea Muntean építész, a megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozó csapat tagja. Hozzátette: sajnos a Fellegvár sziklás része talajcsuszamlás miatt nehezen megközelíthető. – Ez nem újdonság, hiszen fényképek dokumentálják, hogy a földcsuszamlások már száz éve veszélyeztetik a helyet. Az utolsó jelentős hegymozgás húsz évvel ezelőtti, ám kisebb földmozgásokat még idén is észleltek – részletezte az építész. Elmondta: a megvalósíthatósági tanulmányhoz szükséges felmérések során 40 méter mélyre fúrtak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a földcsuszamlás továbbra is veszélyt jelent. – A Fellegvári/Drăgălina utcai tömbházak közelében megvalósított vízelvezetési rendszer mára tönkrement, a víz már nem folyik el, hanem a környékbeli létesítmények szívják magukba. Ezért ez a rendszer is felújításra szorul – sorolta Muntean, aki szerint a talaj megkötése és a földcsuszamlás megakadályozása érdekében szenzoros rendszert telepítenének, amely jelezné a kisebb-nagyobb földmozgásokat. – A célunk az, hogy a talajcsuszamlás gondja ellenére régi fényükben pompázzanak a barokk épületek – fogalmazott az építész, aki megjegyezte: az Erzsébet sétány is tönkrement a földcsuszamlások miatt.
Muntean kitért arra is, hogy a közeli Ilona/Kopernicus utcát gyalogossétánnyá alakítanák, így új útvonalon is megközelíthető lenne a Fellegvár. Az Erzsébet-szobor talapzatát, amely a földcsuszamlások miatt szintén tönkrement, lehoznák a Fellegvári útra, a 66. szám alatti ingatlan elé, amelynek földszintjét megnyitnák. A Fellegvárra vezető lépcsős sétányt úgy alakítanák át, hogy megszüntetnék a lépcsők meredekségét, egyforma távolságra helyeznék el egymástól a lépcsőfokokat, hogy a séta kényelmes lehessen. A lépcsős sétány mentén megszüntetnék azokat a falakat, amelyek nem támaszfalak, hogy a sziklás részt még vonzóbbá tegyék. A pergolának nevezett kiugró részen bezárnák a bárt, és teraszt alakítanának ki helyette. A lépcsős sétányt úgynevezett mosottkavics-járólappal fednék le, ami nagyon tartós. A hegyoldal 1960-as években kialakított sétányait is felújítanák. Két új gyalogosutat alakítanának ki: az egyik az Astoria szállótól nyugat fele, a másik pedig az Erzsébet sétánytól a kör alakú kiugróig terjed. Itt közlekedhetnek majd babakocsikkal és biciklikkel is. Az erdősített részt nyugat fele terjesztenék ki. A Fellegvári utca végén kialakított játszóteret megtartják, de annak bútorzatát fából készítik majd el. Ezenkívül legalább 14 tájékoztató pannót helyeznének el, hogy a járókelők megismerhessék a Fellegvár és környékének történetét, az ott található kőzetfajtákat stb.
– A fellegvári barokk erődről keveset tud az átlagember, bár Erdély egyik legértékesebb műemléke. Az erődöt 1715–1735 között építették, öt bástyából állt, amelyeket csillagszerűen helyeztek el. A közelben álló Belvedere szálloda 1975–1976-ban épült. Ugyan korszerű építkezési megvalósításnak számít, a fellegvári műemlék épületekre kedvezőtlenül hatott a felépítése. Leginkább a nyugati kapu károsodott, mert ott halmozták fel az építőtelep során kiásott nagy mennyiségű földet. A következő, a műemlékek sorsát kedvezőtlenül befolyásoló esemény az volt, amikor 1997-ben elhelyezték ott a kereszt alakú emlékművet, amelynek esztétikája vitatható. Nem odaillő, ezért azt sem tartom kizártnak, hogy elköltöztetését fogjuk javasolni – nyilatkozta Silviu Aldea építész, a megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozó csapat másik tagja.
Aldea kifejtette: a 2000-es évektől a Fellegvárt elhanyagolták, nem végeztek karbantartási munkálatokat, ezért a hely állaga leromlott, a növényzet elburjánzott. Az építészcsapat javasolni fogja a nyugati kapu helyreállítását, a keleti kapu restaurálását és az engedély nélküli építmények lebontását. A Fellegvár központi részének egyenes felületére sétányok kialakítását, padokat elhelyezését tervezik, a keleti oldalán található garázsokat lebontanák, az árkon keresztül pedig hidat építenének.
Ana Horhat tájépítész szerint a Fellegvár központi egyenes felülete személytelen, a sétányok nem folytonosak, az ott található sportpálya és játszótér látogatott ugyan, de unalmas, túl közel van az utcához, házakhoz. Úgy véli, az 1950-es években kialakított, ejtőernyősök által használt tornyot is be kell illeszteni a turisztikai célpontok közé. Szerinte az is elképzelhető, hogy a Belvedere szálloda környékének tujáit és zöld sövényét elköltöztetik, mert nem illenek a tájba. A tervek szerint két buszmegállót is kialakítanának, az egyiket a Pekri/Cetăţii utca északi oldalán, a másikat pedig a központi egyenes felületen.
Az építészek javasolták továbbá a közeli Kígyó/Şerpuitoare és a Kopjás/C. Negruzzi utcák egyirányúsítását, azokban buszparkolók kialakítását. A park melletti rész gyalogosövezet lesz, de a szálloda ügyfelei számára 32 parkolóhelyet különítenek el, 20-at a föld alatti parkolóban. A Kígyó utcában is új parkolóhelyeket hoznának létre.
A felszólalók között Rácz Levente RMDSZ-es városi tanácsos a nyári színház tervéről érdeklődött. Az egyik építész helybenhagyta az elképzelést, a másik viszont úgy ítélte meg, hogy vajmi kevés lehetőség van ennek megvalósítására. A Fellegvári út 66. szám alatti ingatlan tulajdonosa az elképzelés kapcsán úgy nyilatkozott, nem szívesen nyitná meg a nagyközönség előtt a tulajdonát képező épületet. Az Ilona utca egyik lakója tiltakozott az ellen, hogy az utcából gyalogosút vezessen a Fellegvárra. Úgy vélte, az szükségtelen, ha már van két oda vezető út is. Másik hozzászóló azért aggódott, mert értesülései szerint fakivágásokat is terveznek. Ovidiu Cîmpean, a CIIC vezetője elismerte, hogy tényleg várhatók fakivágások, de új facsemetéket is ültetnek.
Akadt olyan, aki azt sérelmezte, hogy az egyik magántulajdonban álló Bécsi kapu épületében éttermet alakítottak ki, amely szerinte nem talál az épület műemlék jellegéhez. Válaszképpen az étterem tulajdonosa elmesélte, hogy 2013-ban vásárolta meg a kapu épületét, amelynek felújítására rengeteget költött. Ha most bezáratnák a létesítményt, hogy megnyissák a Bécsi kapu gangját a nagyközönség előtt, akkor kárba vész öt év munkája és befektetése. Az építészek erre azt válaszolták, hogy a magántulajdon tiszteletben tartása mellett megoldást kell találni arra, hogy napközben a gangot nyitva tartsák. Mivel felmerült a telekkisajátítás kérdése is, végül Ovidiu Cîmpean azzal zárta a közel háromórás vitát, hogy még lesz alkalom a kérdések tisztázására. Ugyanakkor, mivel a megvalósíthatósági tanulmánynak csak jövő év februárjára kell elkészülnie, azt javasolta, hogy az érintettek küldjék el javaslataikat a tanulmány készítőinek.
