Kolozsváron is borban mérik az igazságot

Kolozsváron is borban mérik az igazságot
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szervezésében csütörtök délután a Sétatéren megnyílt az első nemzetközi borfesztivál. A vasárnapig tartó Central Park Wine Festival a hazaiakon kívül francia (bordeaux-i, burgundi), spanyol, és dél-amerikai (chilei, argentin) termelők, kereskedők kínálják áruikat. A több mint félszáz vállalkozás között Romániát a tizenkét borvidékéről érkezettek képviselik.

A bemutatókkal „fűszerezett” rendezvény célja, a gazdasági kapcsolatok éltetése mellett, feltámasztani a kolozsvári szőlőtermesztési hagyományt, amely évszázadokon keresztül virágzott a kincses városban. Emellett nem titkolt szándékuk hozzájárulni a lakossági borkultúra fejlesztéséhez, amely még nagyon gyerekcipőben toporog. Tegnap délután már sok érdeklődött vonzott a felhozatal és az alternatív programkínálat. 

A fesztivál idején a Transylvania Wine School szakemberei tartanak kóstolással egybekötött felvilágosítást a közönségnek a borminőség felismerésének, a csomagolás és címke üzeneteinek, a megfelelő gasztronómiai társításnak rejtelmeiről. A Mezőgazdaság-tudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) a Kaszinóban a Bioművészet expón a természet, a tudomány és a művészetek szoros kapcsolatát tárja a látogatók elé. Az egyetem standjánál pénteken 13-15, szombaton és vasárnap 11-13 óra között megfigyelési méhkaptárral és selyemhernyókkal ismertetik meg a nézőket, saját gyártmányú joghurtot és a Növénytermesztő Kutatóállomás saját áruját (alma, körte, szilva, levendula, díszfa) lehet megvásárolni.

A gyermekeket a Puck Bábszínház előadásai, foosbal, ping-pong és fotótanfolyam fogja szórakoztatni. Esténként a TIFF szabadtéri filmvetítésekkel rukkol elő. A rendezvénysorozat ingyenes, kivéve a prémium és szuperprémium borbemutatókat, amelyekre a belépőjegyet a www.winefestival.ro és a Facebook Central Park Wine Fesztival elérhetőségek révén lehet beszerezni.

Ma már kevesen tudják, amit Asztalos Lajos helytörténész ismertetett kötetében: Kolozsváron 1770-ben még tucatnyi szőlőhegyet (Asszupataka, Szent György hegye, első és hátulsó Kőmál, Nádastere, Brétfű, Lomb, első Szent György hegye, Békás-patak, Hegyesdomb, Túzokmál, Zsidó) tartottak nyilván. A 18. század elején a helyi polgárok és hóstátiak 700 holdon termesztették a minőségi szőlőt, mígnem a 19. század végén a járványok (filoxéra, peronoszpóra) majdnem teljesen elpusztították az ültetvényeket. Ezek nyomai napjainkban itt-ott még fellehetők a Fellegvártól a Hajtás-völgyig húzódó dombvonulat déli lejtőin.

A SZERZŐ FELVÉTELEI