A gyermeknek éreznie kell, hogy a közösségnek gondja van rá
Huszonharmadik alkalommal szervezték meg a Kárpát-medencei Református Középiskolák Találkozóját, amelynek idei helyszíne Kolozsvár. A találkozó során a 27 tanintézményből jött közel 150 résztvevő előadásokat hallgatott meg, várossétán vettek részt, ellátogattak a mérai bivalymúzeumba stb.
– Ma a fiatalok számtalan lehetőség közül válogathatnak, és talán pont ezért nehezen tudják eldönteni, merre induljanak. A pedagógus feladata, hogy segítsen felfedezni a fiatalokban rejlő értékeket és lehetőségeket. Ha pedagógusként rá tudjuk vezetni a tanulót arra, melyik a legmegfelelőbb pálya számára, akkor abból a fiatalból boldog ember lesz. Kívánom, hogy ezek a fiatalok az ige tanítása szerint tegyék meg azt, amire Isten tanít bennünket. Isten az, akire a fiatalok rábízhatják magukat, mert a legtöbbet Ő hozhatja ki belőlük – mondta a péntek délelőtti nyitó istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.
– Minden találkozó arra is jó, hogy a saját életemet kicsit összemérhessem a máséval. Ha a tanárok és a diákok kicserélik egymással a gondolataikat, akkor megnyugodhatnak, hogy másnál sem rosszabb, sem jobb körülmények közepette élnek, oktatnak, tanulnak. Tehát senki sem képez kivételt, hanem egy a többi között, akire ugyanazok a lehetőségek várnak, mint bárki másra. Az erdélyi felekezeti oktatás a semmiből indult el, ma az Erdélyi Református Egyházkerület 15 református tanintézetet működtet, ahol több mint 4000 fiatal tanul, és ez a szám a továbbiakban növekedni fog. A külső feltételek biztosítása rendkívül fontos. A mi gyerekeinknek sem kell rosszabb körülmények között élniük, mint másoknak. Ha a legszebb éveiket lerobbant, dohos, penészes helyen kell eltölteniük, az rosszul hat fejlődésükre. Az egyház a külső feltételek megteremtésére törekszik, hogy a gyermek érezze: olyan közösséghez tartozik, amelynek gondja van rá. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki református kollégiumba járt, az a közösséghez ragaszkodó emberré válik, nagyobb százalékban maradnak idehaza és veszik át kulturális és vallásos örökségünket, mint a másféle iskolában végzettek – nyilatkozta Kató Béla református püspök az istentisztelet során.
A püspöktől megtudhattuk: az évente megrendezendő találkozón az anyaország határain túli református tanintézetek nagyobb létszámban képviseltetik magukat, mint az anyaországiak. Az éves rendezvény megszervezésének helyszínéről a találkozó záró napján döntenek. A cél az, hogy minden évben más-más régióban, országrészben gyűljenek össze, mert így az ifjúság megismeri az illető helység történelmét. A találkozó megrendezéséhez szükséges infrastruktúrával rendelkező tanintézet vállalja a következő évi esemény megszervezését.
– A Kárpát-medencében jelenleg 400 helyszínen működik református oktatási intézmény. A következő tíz évben azon dolgozunk, hogy egységes, református arculatú és identitású iskolarendszerré alakítsuk a meglevő iskolahálózatunkat. A találkozóknak többszörös jelentősége van. Egyrészt demonstráció, hogy Kolozsváron megjelent a Kárpát-medence református középiskoláinak a küldöttsége, azt hirdetve Erdély szívében, hogy újraéledt az a református iskolarendszer, amely Trianon előtt 1800 iskolát számlált. A találkozó másik rendeltetése a pozitív és a negatív tényezők feltérképezése, a problémák megoldása. A harmadik cél az egység építését is jelenti. Az ilyen találkozón barátságok, ismeretségek szövődnek az iskolák és a intézményvezetők között, amely a jövőben hálózatrendszerként szövi át a Kárpát-medencét. A Kárpát-medencei találkozón a több mint 60 református középiskola fele képviselteti magát – nyilatkozta az istentisztelet után Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója.
– A Kárpát-medencei magyarságot demográfiai válság sújtja. Nem mentesek ez alól a református tanintézmények sem. Magyarországon az a tapasztalat, hogy az egyházi iskolákat kevésbé sújtja ez a demográfiai válság, mivel a szülők nagyobb arányban keresik a református intézményeket amiatt a többlet miatt, amit a gyermek a nevelés, az odafigyelés, a szeretet és értékrend tekintetében kap. Visszakapott épületeink mind rossz állapotban voltak. De könnyebb az épületet felújítani és 21. századi nevelés számára alkalmassá tenni, semmint a demográfiai változásokat megfordítani – válaszolta Ábrám Tibor a Szabadság azon kérdésére, miszerint az infra-struktúra hiányossága vagy a negatív demográfiai mutatók jelentik ma a nagyobb kihívást.
Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója az örömök megosztásáról, az együtt gondolkodás fontosságáról értekezett, majd kifejezte abbéli örömét, hogy a találkozóra a teljesen felújított ingatlanban került sor.
Kovács Irén, RMDSZ-es oktatási államtitkár a tanítás és a nevelés fontosságára, a hit erősítésére buzdított. Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: „Olyan korban, amikor a jó és a rossz megítélése nem egyértelmű, és az emberek bizalma megingott számtalan intézményben, az egyházi iskolák eredményeikkel bizonyítottak”.
