Kölcsönből jól élni
Vissza

Kölcsönből jól élni

Olyan intézkedéssel volt kénytelen első ülését kezdeni a kormány, amely az érintettek szempontjából megszorító, mások szerint ellenben ésszerű: a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a közméltóságok (miniszterek, képviselők, szenátorok, stb.) juttatásainak befagyasztásáról, valamint a helyi (önkormányzati) vezetők különnyugdíjának felfüggesztéséről jövő év januárjáig. Sőt, azt is eldöntötték, hogy a közalkalmazottaknak járó pótlékok értéke is a tavaly decemberi szinten maradjon, így például az étkezési utalványok értékét sem növelték.

Végülis kevéske spórlás, hiszen a minimálbér növelése idén januártól egyébként is szép összeggel növelte arányosan a közszférában dolgozók fizetését, azonban erkölcsileg illetve elméletileg mindenképp jó üzenet a magánszektor felé, ahol továbbra is a szigorú tényszerűségek, a konkrét gazdasági körülmények és lehetőségek szabják meg a létezést, működést, nem pedig az államilag biztosított és fenntartott finanszírozás. Hiszen amíg a minimálbér kötelező növelését a magáncégek igyekeznek muszájból úgy teljesíteni, hogy toldoznak-foltoznak ahol muszáj, mivel bevételeik sem növekednek arányosan, addig az állami intézményeknél alkalmazott egységes bértörvény szerint minden esetben növekednek az amúgy is megemelt fizetések. Ez pedig nem kis összegű megpróbáltatás elé állítja a kormányt. A pénzügyminisztérium idén nem kevesebb, mint közel kilencven milliárd lejt kénytelen kölcsönözni azért, hogy egyrészt finanszírozza a költségvetést a megnövelt nyugdíjak és közalkalmazotti bérek kifizetéséért, másrészt, hogy törlessze a lejárathoz érkezett korábbi kölcsöneket meg késedelmi kamatokat. Számítások szerint a tervezett kölcsön fele, negyven milliárd lej a költségvetési hiányt, másik fele, több mint negyven milliárd lej pedig a visszafizetendő kölcsönöket hivatott fedezni.

Mindenek ellenére az állami statisztikai hivatal derűlátó előrejelzést adott ki, miszerint az új évben erőteljesebben növekedni fog a gazdaság, a lakosság bevételeivel együtt. Ugyan mérséklődik az építkezés, de jobban teljesít majd az ipar és a mezőgazdaság: a hivatal szerint az ország négy százalékos gazdasági növekedésre alapozhat, amiben továbbra is az építkezések lesznek az élen, amit a szolgáltatások követnek, és a gazdasági szakemberek a mezőgazdaság erősödésében is bíznak. Azonban az idénre tervezett növekedés százalékaránya több ágazatban nem éri utol a tavalyi visszaesést – ami pedig egyértelműen kérdésessé teszi, hogy akkor tulajdonképpen mihez viszonyítva beszélhetünk növekedésről, fejlődésről... Statisztikai szempontból természetesen jól mutat a táblázatban például a minimálbér több mint hét százalékos növekedése is, vagy az alkalmazottak számának tervezett növelése körülbelül százezerrel – 5,17 millióról 5,27 millió főre -, és szintén szép summa az ugyancsak előrejelzett tíz százalékos nettó átlagbér növekedés is. Kérdés, hogy a derűlátó számok hol és mikor, kik esetében lesznek majd érzékelhetőek, vagy csupán a kimutatások grafikonjait teszik változatosabbá.

Másfelől ugyanis számos egyéb, kevésbé kedvező statisztikák is sorjáznak. Tavaly állítólag a vállalkozások, cégek területén igazi “nagytakarítás” zajlott, ami azt jelenti, hogy több mint százhúszezer céget töröltek a cégjegyzékből, ami harminc százalékkal több, mint egy évvel korábban. Lehet ezt valóban (le)tisztulásnak, takarításnak is tekinteni, hiszen értelmetlen, hogy a hakra-bakra bejegyzett és működésképtelen kis cégek csak foglaljanak egy számot a listán bármely tevékenység híján. Lehet azonban arra is gondolni, hogy egy kezdeti lendületet, elképzelést elfojtottak az élhetetlen gazdasági körülmények, amelyek nem kedveztek a beruházásoknak. Elemzők ebben az esetben úgy vélik, idén a hazai vállalkozások komoly gazdasági kihívásoknak néznek elébe, növekedő kiadásaik és a munkaerőhiány miatt is, ezért elsősorban tevékenységük ésszerűsítésére és hatékonyságának növelésére törekednek majd. Nem annyira az új beruházás lesz jellemző, hanem inkább a még létező és működő vállalkozások megerősítésére tett törekvés, a pénzalapok biztosítása, a befektetések korlátozása határozza meg idén a vállalkozások, cégek gazdasági politikáját.      

Sokszor úgy tűnik azonban, hogy nem egymásért, hanem egymás ellenében dolgoznak, tevékenykednek, cselekszenek az intézményeink. Az államnak egyértelműen érdeke lenne a kedvező gazdasági légkör és körülmény megteremtése és fenntartása. Ehhez hozzájárulna egy előnyös adópolitika, megbízható és átlátható jogi szabályozás, meg természetesen bürokráciamentesség. Ezek hiányában mindenki megpróbál boldogulni, amit természetesen az adóhivatal például adócsalásnak értelmez… A pénzügyminiszter pedig már év elején egyből nemzetbiztonsági problémának nevezte az adócsalást, és hadat üzent a romániai cégeknek, vállalkozásoknak azok nagyságától függetlenül, megígérve, hogy mindenhol évente legalább egy ellenőrzést végrehajtanak majd az adóellenőrök. Bürokrácia és sajnos értelmezhető törvények mellett pedig igazán kérdéses és kétséges, milyen célt szolgálnak majd ezek az intézkedések.     


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A szükségállapot ideje alatt nem ...
Nyomás alatt?
Csütörtökig országszerte hideg lesz

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ