Hivatalosan is elkezdődött a 14. Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata
A tizennegyedik kiadásához érkezett Kolozsvári Magyar Napok ünnepi nyitógáláját hétfőn este tartották a Kolozsvári Magyar Operában, az eseményre érkezők hosszú sorokban álltak az épület előtt, hogy bejussanak.
Köszöntő beszédében Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke úgy vélte, szép képet hagyunk magunk után az elkövetkező nemzedékeknek. Majd arról beszélt, hogy a kolozsvári magyar emberek esetében az állandó lakcím mellett úgymond közös lakcímnek tekinthető a Farkas utca, a Főtér. „Minden embernek van egy otthona, ahol összeül a családjával. Minden nagyobb közösségnek kell, hogy legyen tere, utcája. Nekünk ez a Farkas utca, amely most újul meg. Visszakerül a régi helyére a Mária oszlop, ami a közösségi hálaadás oszlopa. A templomok a város felekezeti sokszínűségét hirdetik, iskoláink, egyetemünk a tudást, tanulást szimbolizálják. Az arisztokrácia palotáiban olyan dolgok történtek és történnek, amelyek kihatnak a város közösségi életére. A Szent György szobor a közösségi harcunk megvívásához ad erőt. Ez az utca számomra második otthonom, de közösségi otthon is mindannyiunknak: a közösségi ünneplés kereteként várja az ide látogatókat, a hazaérkezőket, de azokat a kolozsváriakat, akik itt maradtak, akik munkájukkal tovább viszik ezt a várost” – zárta beszédét Gergely Balázs.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntő beszédében azt emelte ki, hogy a 300.000 lakosú város azt mutatja, Kolozsvár történelmi és kulturális sokszínűsége azoké, akik azt formálták. Nemcsak a miénk ez a város, hanem mindenkié, akik a művelt Európához tartozik, és dolgozott a település fejlődéséért az elmúlt évtizedekben. „A kincses Kolozsvár közös kincsünk, a hagyomány és a szellemi-lelki megújulás fellegvára. 2017-ben magyarul is először megpillanthattam a város nevét, úgy éreztem, visszakaptunk valamit, amit a történelem elvett tőlünk az elmúlt évszázadban. Ma már hivatalosan is azt hirdetik a háromnyelvű táblák, hogy Kolozsvár a mi városunk is” – mondta a magyar államtitkár, megköszönve a Kincses Kolozsvár Egyesületnek, Gergely Balázsnak és Szabó Lilla programigazgatónak, hogy a 21. századi Kolozsvár érdemét öregbítik, a város kulturális sokszínűségét megmutatják a többségi román társadalomnak, a Kárpát-medencei magyaroknak és minden magyarnak. Hangsúlyozta, nagy öröm számára Kolozsvárra látogatni és részt venni a magyar napok eseményein, és kiemelte, 2010 óta fokozatosan erősödik az a hálózat, ami összefogja a Kárpát-mendecében és a diaszpórában élő magyarokat. A magyar kormány nevében ígéretet tett, hogy a továbbiakban is képviselni fogják minden magyar érdekét, hiszen a magyar kormánynak fontos, hogy a nemzeti értékek megmaradjank.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kfiejtette: minden ilyen alkalom örömünnep, amely emelkedetté teszi a hétköznapjainkat. Tizennegyedik éve Kolozsvár magyar lakossága ezen a héten örömünnepet ül. Kolozsvár magyar lakosságának szerves részévé vált a KMN, meghatározó jellege révén pedig a rendezvény jelentős mértékben alakította az Erdély szerte megszervezett magyar napokat. A KMN méltán megérdemli a fővárosi eseménysorozat jelzőt, tartalmában, kulturális élményekben nincs párja Erdély szerte, ezért büszkeséggel tölt el Kolozsvár és a magyar napok iránt. Ilyenkor belakják Kolozsvár belvárosát, mintát és példát mutatnak, erősebb tartást biztosítanak ahhoz, ami a jelent és a jövőt hordozza.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök köszöntő beszédében úgy fogalmazott, előttünk születik meg és izmosodik közösségi hagyománnyá valami, ami másfél évtizeddel ezelőtt ambiciózus kulturális eseményként indult. Kolozsvár évszázadok óta Erdély fővárosa, a többi erdélyi város közösségének példaképe. Ahhoz, hogy egy közösségi kezdeményezés szokássá válik, a legfontosabb, hogy találkozzon a közösség igényével, és így találkozott a kolozsváriak igényével Gergely Balázsék kezdeményezése. A hagyomány születése a kreativitásról szól, közösségépítésről, a közösség támogatása nélkül pedig mindez nem lehetséges. Kelemen Hunor szerint hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a múlt sötét korszaka nem térhet vissza, majd rácsodálkozunk, amikor ismét elénk toppan – majd a kormány által tervezett intézkedéseket említette, amelyek ellen harcolni kell, mivel bennünket, a magyarságot „sokkal inkább érint, mint többségi barátainkat. A kormány hadat üzent a kultúrának, mindannak amit az elmúlt 3 évtized során elértünk” – emelte ki az RMDSZ elnöke. „A kultúra támogatása terén Románia sereghajtó az EU-ban, és amit a kormány tervez, kulturális gyilkossági kísérlet. Annakidején kulturális miniszterként egy ehhez hasonló ámokfutást meg tudtunk akadályozni. Ma nem vagyunk kormányon, mert a zsákmányszerzés logikája erősebb volt az adott szónál”.
Ezt követően a tegnapelőtt, augusztus 13-án a 95.életévét betöltő Dávid Gyulát köszöntötték. A közönség felállt, énekelt, és a Kulcsár Szabolcs által vezetett operai zenekarral egy népdalt énekeltek el.
Bejelentették: a Kincses Kolozsvár Egyesület kuratóriuma Kincses Kolozsvárért díjat adományoz Dávid Gyula irodalomtörténésznek.
Dáné Tibor Kálmán laudációjában elmondta, ebben a hatalmas élettapasztalatban benne van a húszadik század közel háromnegyede. Dávid Gyulának volt alkalma megismerni a második világháború utáni fékevesztett világot. Fiatal tanársegédként koholt politikai vádak alapján bebörtönözték. A börtönévek után fizikai munkásként dogoztt, majd a köz szolgálatába állt, a Kriterion könyvkiadó szerkesztője, vezetője, értelmi irányítója lett. Megkerülhetetlen személyiség lett és marad az erdélyi magyar irodalomtörténetnek.
Az 1989 karácsonyán bekövetkezett rendszerváltás után új korszak következett: irányítása alatt létrehozta a Polis könyvkiadót, olyan, addig elhallgatott könyveket jelentetett meg a Polisnál, amelyek egy csapásra ezt a fiatal könyvműhelyt a hazai magyarság egyik legrangosabb könyvkiadójává emelték. 1991-ben egyhangúlag választották meg az EMKE elnökévé. Hatalmas tenni akarással látott hozzá az igazgatáshoz. „A sors kegyeltjének érzem magam, hogy az elmúlt három évtizedben közeli munkatársa lehettem Dávid Gyulának. Emberi és szellemi nagysága utolérhetetlennek tűnt, de biztonságot jelentett” – emelte ki méltatásában Dáné Tibor Kálmán.
Dávid Gyula a díj átvétele után elmondta, Kolozsvárhoz 75 év története köti, ezzel a díjjal pedig további kötelezettséget róttak a vállára: „Ígérem, hogy amíg élek, tovább fogom tenni mindazt, ami tehető.”
Borítókép: ROHONYI D. IVÁN
