– Mit tud egy kétéves gyermek? Tud beszélni anyanyelvén, tud járni, szaladgálni. De mit várhatunk el egy kétéves közösségi tértől? Azt, amit a K+ meg is valósított: érti és beszéli a fiatalok nyelvét. Kétéves korára a K+ ismertté és népszerűvé vált, a fiatalok vannak tevékenysége fókuszában. Magyarországon húsz ilyen közösségi tér működik, azaz minden megyeszékhelyen egy. A kolozsvári K+-ra úgy tekinthetünk, mint a magyarországi közösségi terek tiszteletbeli tagjára – tudhattuk meg Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának hangulatos bevezetőjéből.
Oláh Emese alpolgármester azt kívánta az „ünnepeltnek”: maradjon meg eddigi közösségmegtartó ereje, lendülete.
– Ebbe az épületbe a lelkünk van beépítve. Bebizonyítottuk, hogy ebben a városban értékteremtő fiatalok élnek. A K+ értékeket és szellemiséget visz tovább – magyarázta Borzási Sarolta, a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) képviselője, a Kolozsvár 2015 Európai Ifjúsági Főváros koordinátora, aki tavaly washingtoni munkalehetőséget utasított el azért, hogy visszajöhessen Kolozsvárra.
Talpas Botondtól, a MIK másik képviselőjétől és az Igen, tessék! Egyesület elnökétől megtudhattuk: a K+ felpezsdítette a magyar ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Talpas emlékeztetett: amikor két évvel ezelőtt a római katolikus egyház a rendelkezésükre bocsátotta a lelakott ingatlant, sokat kellett dolgozni, a felújítást nyolcmillió forintos magyar támogatásból valósították meg.
– Merjünk nagyot gondolni! Ha két évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy most 48 regionális start up-ot finanszírozunk egy uniós projekt keretében, akkor nem hittem volna el. Az elmúlt két évben sokat tanultunk, és megerősödtünk szervezeti szinten is. Így fejődjünk tovább, Kolozsvár pedig váljon Közép-Európa jelentős ifjúsági gócpontjává. Sok szervezet rendezvényének adtunk helyet, kisközösségeket is megszólítottunk – zárta a köszöntők sorát Farkas András, a PONT Csoport társalapítója.
Rövid szünet után a tehetséggondozásról zajlott Farkas András moderálásával kerekasztal-beszélgetést, amely a K+ közösségi térben helyet kapó ifjúsági szervezetek tevékenységéről, megoldásra váró problémákról szólt.
– Eredményes, sikeres képzések, találkozók zajlottak ebben a teremben, amelyek által a diákok betekintést nyerhettek az ifjúsági és szervezeti életbe. A KMDSZ szakosztályai számára a K+ második otthonná vált. A magyar ifjúság tudja, hogy létezik ez a közösségi tér – válaszolta Lőrincz István Zoltán KMDSZ-elnök arra a kérdésre, hogy mit tettek az elmúlt két évben.
Szász Leventétől, a BBTE oktatójától és dékánhelyettesétől, a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozata által működtetett Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK) koordinátorától megtudtuk: a szervezet által lebonyolított vezetőképző tanfolyam végzettjei megállják a helyüket, nemzetközi versenyeken szép eredményeket értek el. Geréd Imre volt RMDSZ-es városi tanácsos, a MIK központ képviselője elmondta: elsősorban a közéleti szerepvállalásra készítették fel a fiatalokat, de tartottak pedagógusfórumot, továbbá népszerű volt a közösségi vezetőképzés is. Balázsi Pál Ágnes, a Kreatív Kolozsvár képviselője elmondta: 1800 résztvevő vett részt programjaikon, amelyek során főleg a fiatalok vállalkozókészségét igyekeztek fejleszteni. Rés Konrád Gergely, a VIBE Koli részéről a partnerségek kialakulását hangsúlyozta. Benedek István, a BBTE Mentor Klubjának képviselője szerint tanulástechnikát, konfliktuskezelést sajátítottak el a Mentor Klub résztvevői.
A megoldandó problémák, akadályok között sokan a képzések finanszírozásának megteremtését, a személyek fluktuációját, a gyorsan változó törvényeket és a bürokráciát említették. Álomcélként a forrásteremtés mellett az infrastruktúra kialakítását, a helyi vállalkozók és vállalkozások számának növelését fogalmazták meg.
