Katonai diverziót keltettek az utasításokkal
A legfőbb ügyészség keddi közleményében felidézi, hogy az 1989. december 22-27. közötti időszakban elkövetett, Ion Iliescunak tulajdonított cselekedetek büntetőjogi kivizsgálásához azért volt szükség az államfő hozzájárulására, mert abban az időszakban a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa valóságos kormányként működött, tagjai pedig miniszteri hatáskörrel rendelkeztek. Arról is tájékoztatott az ügyészség, hogy az Iliescu cselekedeteire vonatkozó kivizsgálást kiterjesztették az 1989. december 27–31-e közötti időszakra is.
Az Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu elleni bűnvádi eljárás elindításának engedélyezését Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérte Klaus Johannis államfőtől. Az elnök jóváhagyta a kérést és továbbította az igazságügyi miniszternek.
A Legfelső bíróság 2016-ban hagyta jóvá az 1989-es forradalom aktáinak újranyitását, amit Bogdan Licu akkori ideiglenes legfőbb ügyész rendelt el arra hivatkozva, hogy a katonai ügyészség 2015-ben megalapozatlan döntést hozott, amikor lezárta a nyomozást. Tavaly december 18-án Marian Lazăr katonai ügyész sajtótájékoztatón jelentette be: a nyomozás igazolta, hogy december 22-én este katonai diverziót indítottak el, amely számos emberéletet és sérültet követelő eseményekhez vezetett.
A katonai ügyészség emberiség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával büntetőjogi eljárást indított Iosif Rus tartalékos altábornagy, a román légierő egykori parancsnoka és a Legfelső Katonai Tanács tagja, valamint Emil („Cico”) Dumitrescu tartalékos vezérezredes ellen is.
A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus 1989. december 22-én jogtalanul a Szekuritáté egy alegységének kivezénylését rendelte el az Otopeni Nemzetközi Repülőtérre, noha nem tartozott hatáskörébe a légikikötő védelme, mert annak saját védelmi rendszere volt. Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami „a bajtársak” (a hadsereg és a Szekuritáté csapatainak) egymás elleni támadásához vezetett. „Ezen szabálysértő és fölösleges parancs nélkül nem került volna sor az 1989. december 12-i tragédiára, amelyben 48 személy (köztük 40 katona) vesztette életét, és további 15-en megsérültek” – érvelnek az ügyészek.
Bizonyítékaik vannak arra, hogy Rus 1989. december 23-án parancsba adta: a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk. Ezt követően az említett helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel zavart és félelmet keltett a kivezényelt katonák körében. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapozódott a terrorizmustól való rettegés. „Minden, a terrorista elemek jelenlétére utaló akkori állításról kiderült utólag, hogy hamis volt” – szögezik le az ügyészek.
A nyomozási anyag arra is rávilágít, hogy Emil („Cico”) Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti öltözetben jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ettől a naptól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, amelynek eredményeképpen az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz, sérülésekhez és szabadságkorlátozásokhoz vezetett.
Az ügyészek megállapították, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg. A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulatok tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre – olvasható a közzétett dokumentumban.
