Készpénz vagy bankkártya: szemléletváltás kérdése
A járványhelyzet is ösztönzi az alternatív fizetési módokat
A járványhelyzet is ösztönzi az alternatív fizetési módokat
Vissza

Készpénz vagy bankkártya: szemléletváltás kérdése

Mesélik, hogy Svédországban még az utcai koldusok is csak bankkártyáról fogadnak el pénzügyi támogatást, feltéve, hogy ott lennének utcai koldusok… Nálunk viszont a lakosság nagy része változatlanul idegenkedik az elektronikus fizetési módozatoktól, és ragaszkodik a készpénzhez. Akadnak helyzetek (például zöldség- és gyümölcspiac, lakónegyedi kis boltok), amikor elkerülhetetlen a klasszikus fizetési módszer, de szemléletváltással, meg persze az elektronikus fizetés biztosításához szükséges feltételek megteremtése révén elkerülhető lenne a készpénz használata, aminek a szükségességére újabban a járványhelyzet is rávilágított. A készpénz használatának visszaszorulásához jelentősen hozzájárult az online vásárlások térnyerése is, ami szintén a járványhelyzet hozadéka. A bankkártyával történő kifizetés előnyeiről Székely Imrét, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének távoktatás-igazgatóját kérdeztük.

Már évek óta kampányolnak az intézmények, a bankok annak érdekében, hogy minél többen válasszák az online fizetési módot, illetve a bankkártyás kifizetéseket. Az állami intézmények, a közszolgáltatást végző vállalatok régóta lehetővé tették az online történő kifizetést, és egyre több üzletben van lehetőség elektronikus fizetési módra. Az idei járványhelyzet is rávilágított arra, hogy jobb, biztonságosabb a készpénzhasználat helyett az elektronikus fizetés.

A készpénz ellopható, a számlapénznek nyoma van

– A készpénz, mivel fizikai formát ölt, hozzájárulhat a vírus terjedéséhez. A többletveszélye abban rejlik, hogy más fizikai felületekhez képest nagyon rövid idő alatt sok kézen átmehet, akárcsak egy forgalmas helyiség ajtókilincse. Míg egy ilyen helyiség alternatív belépőrendszerének működésbe helyezése olyan költséggel járhat, amelyet nem biztos, hogy minden épülettulajdonos fel tud vállalni, addig a készpénzfizetés alternatíváinak a többletköltségei jóval alacsonyabbak. A készpénzhasználat visszaszorítását célzó kampányok ezeket az alternatív fizetési módokat, a bankkártya-használatot és az online fizetéseket ösztönzik – magyarázta érdeklődésünkre Székely Imre egyetemi adjunktus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének távoktatás-igazgatója.

Egyesekben felmerülhet az aggodalom, hogy a vásárlás, szolgáltatás ellenértéke, az adóilleték stb. bankkártyával történő kifizetése esetén nagyobb összeget vonnak le a kelleténél, netán „valakik” meglophatnak. A szakember elmondta: 

– A bankkártya használatának a viszonylag alacsony közvetlen költségei mellett (számos bank sem számlavezetési díjat, sem bankkártya-kibocsátásidíjat nem számol fel) léteznek közvetett költségei is. Mivel fizikai formában nem látszik, a számlapénz követése némileg nagyobb figyelmet igényelhet. Létezhet egy szubjektív félelemérzet talán az idősebb generáció tagjai vagy az alacsonyabban képzettek körében, hogy a bankszámláról (a kártyáról) a pénz (egy része) eltűnik. Ebben az esetben egyébként pont fordított helyzet van: a készpénz kevésbé biztonságos, könnyebb ellopni, mint a számlapénzt, amely nem tűnhet el nyomtalanul. A folyószámlát érintő bevételek és kifizetések nyomon követésére kérhetünk a banktól számlakivonatot akár alkalmanként, akár rendszeresen. Ez számos banknál minimális havi díjjal jár, amely a legtöbb esetben csak a postaköltség fedezését szolgálja. Láttam már olyan romániai bank ajánlatát is, amely ezért a szolgáltatásért nem számolt fel díjat.

Székely Imre szerint nem véletlen, hogy – függetlenül a jelenlegi járványhelyzettől – a készpénzhasználat alternatívái már jóval korábban megjelentek. – Ezen a téren az éllovas államok azok, amelyek fejlett gazdasággal rendelkeznek. Svédországban például a teljes pénzmennyiség kevesebb mint 1,5%-át teszi ki a készpénz, Romániában ez az arány 18,4%. A svédországi pénzkiadó automaták számának a csökkenése következménye volt ennek a folyamatnak, és nem kiváltó oka. Ugyanakkor a pénzkiadó automaták számának a csökkenésével egyidejűleg nem meglepő módon a kártyaolvasó készülékek számának a növekedését láthattuk. Ehhez a folyamathoz alakítják a romániai kereskedelmi bankok is saját stratégiájukat. Például a közepes méretű bankok közül többen  nem saját pénzkiadóautomata-hálózatuk bővítését valósították meg, hanem ezen a költségmegtakarításon vállalták, hogy ügyfeleik számára lehetővé teszik havi több alkalommal vagy akár korlátlanul a díjmentes készpénzfelvételt más bankok automatáiból.

Többen fizetnek bankkártyával online vásárláskor

A készpénz használatának visszaszorulásához jelentősen hozzájárult az online vásárlások térnyerése, ami szintén a járványhelyzet hozadéka: már nemcsak elsősorban elektronikai cikkeket vásárolunk webáruházakból – mint néhány éve –, hanem már a hétvégi „nagy bevásárlást” is az otthon kényelméből végezhetjük, de fotelből rendelhetjük meg akár az ebédet is szinte bármelyik belvárosi vendéglőből.
Az elektronikus kereskedelem növekedési ritmusa tehát igencsak felgyorsult helyi szinten. A jelenséget vizsgáló tanulmányok szerint a vásárlást két tényező befolyásolja a legnagyobb mértékben: az ár és a kiszállítási idő. Fontos kritérium továbbá az eladó hírneve, illetve a többi vásárló által írt ajánlások.

Az iSense Solutions felmérése arra is rámutat, hogy a romániai vásárlók átlagosan négy online üzletben nézik meg és hasonlítják össze a kívánt terméket, mielőtt megvásárolnák. Ugyanakkor az online vásárlók fele hajlandó nagyobb árat fizetni a termékért, ha azt egy ismert, megbízható webáruházból veheti meg, illetve majdnem háromnegyedük (71%) hajlandó drágábban megvásárolni ugyanazt a terméket, ha az online üzlet szolgáltatásai jobbak a terméket olcsóbban kínáló bolténál (például gyorsabb kiszállítás, vásárlás utáni szolgáltatások). A kutatás szerint 2019-hez képest 8%-kal nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik online (is) vásárolnak, és még nagyobb arányban, 14%-kal azoknak az aránya, akik az online vásárláskor bankkártyával fizetnek.
 
„A járvány legalább két évvel felgyorsította a hazai online kereskedelmet, az e-kereskedelem piacának növekedése 2019-hez képest a 30%-ot is meghaladhatja” – nyilatkozta Andrei Radu, az online kereskedelemmel foglalkozó legnagyobb hazai szakmai konferencia, a GPeC alapítója, aki ugyanakkor emlékeztetett: még csak ezután következik a fekete péntek és az ünnepek előtti bevásárlási szezon, amely az év legfontosabb időszaka az online-ban.
 
Az Online Áruházak Romániai Egyesületének becslése szerint év végéig az e-kereskedelem hazai piaca eléri az 5,5 milliárd eurót.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A közösség szolgálatába állítják a ...
Edi Iordănescu második CFR-kalandja ...
Egy dollárért hozat kőzetmintát a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ