Keserédes januári kirándulás a Brüll-kilátóhoz
Vissza

Keserédes januári kirándulás a Brüll-kilátóhoz

Január a tél közepe, nem a legkedvezőbb időszak a természetjáráshoz, még ha enyhe is a tél és kevés a hó, az idő borús, nedves, ködös, csúszósak, sárosak az utak. De mi, ekések megtanultuk, hogy „rossz idő nincs, csak lusta turista”. Ködös, borús időben indulunk egy téli kirándulásra január 17-én, Barabás Ibolyának a Brüll-kilátóhoz, a Slamovics-házhoz és a Dumbrava-gerincre meghirdetett túrájára.

Télen a napok rövidek, az időjárás kiszámíthatatlan, jobb, ha a városközeli erdőkbe kirándulunk. A monostori végállomástól kezdjük gyalogtúránkat a Szent János-kút felé vezető úton. Ezt az útszakaszt az elmúlt években felújították, kerékpáros és gyalogos sávval látták el, így kényelmesen és gyorsan eljutunk a Gorbó-völgyi elágazáshoz. A hídon át elhagyjuk a Kerék csárda épületét, és most már a Gorbó-völgyében folytatjuk utunkat. Az egykori katonai lőtér következik, áll még itt néhány elhagyott épület. A terület délnyugati részét piknikezésre használják a városlakók. A lőtér területét kívülről megkerüljük, mint régebben is, ha a Gorbó-völgyébe mentünk, ugyanis míg a katonaság használta, tilos volt átkelni a poligonon. Az út a völgyön halad, a vége felé már csak ösvényekben folytatódik a Gorbó-patak felső szakasza. A szelicsei úttól északra a Bivalyosnak nevezett legelő alatti meredek, vad patakvölgyektől szabdalt erdős területen (Hideg-völgy) eredő patakocskák összefolyásából jön létre a Gorbó patakja. Ott ösvények vezetnek tovább a Bivalyos rét, Szelicse és Csürülye települések felé, errefelé elérhetjük az EKE-forrást is. A Gorbó-völgye valamikor kellemes kirándulóhely volt, a kanyargós patak mentén szép kis tisztások, lugasok várták a kirándulókat. A völgy most már magántulajdon, a telkeket bekerítették és egyre több ház épül, a telekgazdák nem szeretik a hátizsákos kirándulókat, tele van a völgy tiltó táblákkal.

Kirándulásunk célpontja most nem a Gorbó-völgye, hanem a Brüll-kilátó. A poligont elhagyva a völgy felé haladó földúton megyünk tovább, bal oldalán, az erdő felől drótkerítés zárja el az erdőben felfelé haladó csendes, szép erdei szekérutat, sokszor jártunk itt régen a Binder-forrás és a Brüll-kilátó felé, láttunk őzeket a patakra menni vizet inni. A kerítés egy részén leszakadt a drótháló, így elindulunk felfelé a régi úton, elhaladunk a teljesen kiszáradt Binder-forrás mellett. Kicsit feljebb valamikor tarkára festett kis vadászház állt, már nyoma sincs. A Binder-forrást 1998-ban foglalta az Akarat (Voința) Sport-Egyesület Turista Szakosztálya, melynek szervezője és túravezetője volt Binder Lajos. Kicsit haladunk még felfelé és elérjük a Barta-tetőt, innen már rövid séta az Brüll-kilátó, a Dumbrava-gerinc egyik szép kilátópontja.

Ezen a januári napon ködös az idő, nem sokat látunk a tájból, de tiszta időben szép kilátás nyílik a Gorbó-patak völgyére. Egyik kedvenc kirándulóhelye volt a kolozsvári természetjáróknak, asztal, padok és tűzhely várta itt a kirándulókat. Sajnos most ezeknek nyoma sincs, a közeli erdőből is sok fát kivágtak. Szerettük ezt a kedves, napsütötte tisztást, előttünk a Gorbó-völgy, a meredek, füves oldalban árvalányhajat lenget a szél, mögötte az erdős Gorbó-gerinc, azon túl a Gyalui-havasok. A kilátópontot jelző tábla már évek óta eltűnt, csak a szép kilátás maradt meg e kedves helyből. A Brüll-kilátó elnevezését az EKE egykori alelnökéről, Brüll Emánuel (1884–1951) református teológiai tanárról kapta. Nyelv és múlt című tanulmánygyűjteményének III. kötetében így írt róla Szabó T. Attila: „Akik ismerték Brüll Emánuelt tudják, hogy szenvedélyesen szerette a természetet. Nemcsak a tanítási szünnapokon, sokszor hétköznap is kiment a természetbe. Tudatosan vallotta, környezetében élőszóval és ezen túl a toll meggyőző erejével is hirdette, hogy az embernek nem szabad kiszakadnia a természetből, a szellemi munkásnak meg éppen szüksége van a szabályos időközökben, ütemesen megismétlődő kikapcsolódásra mind a testi, mind pedig a szellemi rugalmasság megőrzése érdekében.”

A Brüll-kilátóhoz egész közel van az erdő lombjai alatt a Slamovics-ház, mellette fedett pihenőhelyet építettek a kirándulók. Sokszor meghúzódhattunk itt, ha eső esett, nagy melegben árnyékában kerestünk menedéket. A közelben forrás is csordogált. A Slamovics-házhoz piros háromszöggel jelzett turistaút is vezetett a Szent János-kúttól a Papok-rétjén keresztül, de legtöbbször a Gorbó-gerincen haladó kék sáv jelzésen jutottunk a Papok rétjére, onnan folytattuk utunkat a Slamovics-házhoz. Ma a Papok rétje és a Slamovics-ház közötti jelzett út nem követhető. Évekkel ezelőtt a Dumbrava-gerincen az erdő egy részét kivágták, helyébe egyre sűrűbbé váló bozót nőtt. Egymásra csavarodott szárak, szúrós indák, tövises ágak állják útját annak, aki megpróbál benne utat törni. A piros háromszög jelzés folytatása a Slamovics-háztól a Bivalyos-rét alatt eléri a Dumbrava-gerincen haladó, Árpád-csúcsra vezető kék kereszt jelzést, ez a szakasz még járható, megmaradt az erdő és követhető a jelzett ösvény. Erre folytatjuk mi is túránkat, majd a kék jelzést elérve visszafordulunk és a Cérna-forrás tisztásán tartunk rövid szünetet, végül visszatérünk a Papok-rétjéhez, onnan leereszkedünk a Szent János-kúthoz a jelzett úton. A forrástól átkelünk a Plecska-patakon, kimászunk a Diós felé vezető úton és az erdőn keresztül hazatérünk a Monostor negyedbe.

Mi lesz vajon a Bükk-erdő sorsa a jövőben? A fákat kivágják, ösvényeit benövi a gaz, pusztuló kirándulóhelyei feledésbe merülnek, vagy ráébred majd a jövő generáció arra, amire Brüll Emánuel tanított: mennyire fontos, hogy ne szakadjunk el a természettől?

Megjelent a Szabadság és az EKE Kolozsvár 1891 közös turisztikai melléklete, az Erdély februári számában.


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Intenzív osztályon a brit kormányfő, a ...
Tíz újszülöttnél mutatták ki a ...
Idén már biztosan nem lesznek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ