Az elmúlt négy esztendőben is meg kellett tapasztalni, amit az elmúlt 29 évben különböző szereplőkkel, de tulajdonképpen a román politikában mindig: melyek a kisebbségi politizálás korlátai és lehetőségei. „Ezeket látnunk kell, hogy ne tévedjünk nagyot akkor, amikor döntéseinket előkészítjük, és azokat meghozzuk” – nyomatékosított. Szerinte ezentúl is pragmatikus politikát kell a Szövetségnek folytatnia a hazai közösségépítésben és az európai színtéren egyaránt. A román politika adottsága, hogy sokkal kevesebbet lehet változtatni a társadalmi folyamatokon, mint amennyit az RMDSZ szeretne, mint amennyi tudásnak és elkötelezettségnek a birtokában áll – emelte ki.
Amikor a kisebbségi politizálás eszközeit keresik a magyar közösség arányának megfelelően, folyton azzal szembesülnek, hogy partnerekre és szövetségesekre van szükség az önkormányzatokban és a parlamentben: „a partnerkeresés nem jelent egyebet, hogy lehetőségeinket kitágítjuk, a mi 6-7 százalékunkhoz hozzátesszük azt, amivel eredményeket lehet elérni. A partnerkeresés azonban mindig kompromisszumokkal járt, és így lesz ezután is, de Bethlen Gábor országában hogyan is lehetne másként?”
Az elmúlt időszak elemzésekor rámutatott: a 2014-es esztendőtől azt várták el, hogy lezáruljon az a Băsescu-korszak, amely teljesen átrendezte a romániai joggyakorlatot, rossz irányba vitte. Azt remélték, hogy lesz újratervezés, a hatalmi ágak valós szétválasztása megtörténik, a titkosszolgálat feletti ellenőrzés megvalósul, a fékek-ellensúlyok rendszere pedig korrekcióra szorul. Mindez azonban csak részben valósult meg Kelemen Hunor szerint.
2017 óta bár többször is kormányra hívták a Szövetséget, ezt mindvégig elutasították. A szövetségi elnök egyik érvéként a matematikai okot nevezte meg, hiszen a jelenlegi kormány önmagában is többséget alkot – a különböző szavazásokon és egyszerű indítványok alkalmával pedig mindig bebizonyosodik, hogy nem az RMDSZ tartja életben a koalíciót. „A parlamenti együttműködési megállapodás egy laza együttműködés, nem ideológiai elkötelezettség. Azt vállaltuk, hogy pragmatikusan, a reálpolitika jegyében lehetővé tesszük, hogy a 6-7 százalékból ötvennél több legyen” – szögezte le a szövetségi elnök, aki csupán a legutóbbi időszak eredményeit részletezte: a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraindítását, a romániai magyar pedagógus-továbbképző központ létrehozását, az oktatási törvény különböző módosításait, a földtelkezésekkel kapcsolatos, valamint egészségügyi és szociális ügyek előrelépéseit.
Az ellenzéki pártokra – amelyek közül kettővel ugyanahhoz a politikai pártcsaládhoz tartoznak Európában, az Európai Néppárthoz (EPP) – is partnerként szerettek volna tekinteni, az elmúlt két évben viszont nem volt olyan, a magyar közösség jogait bővíteni kívánó törvénytervezet, amelyet ne támadtak volna meg, amelyekben ne fordultak volna az Alkotmánybírósághoz.
A centenárium esztendejében a romániai magyaroknak sikerült felmutatniuk közösségük értékeit, elmondaniuk elvárásaikat a kisebbségi jogokban és a teljes társadalmat érintő kérdésekben egyaránt. „A román politika ehhez képest nem az emberek problémáival, hanem csakis egymással foglalkozott. És ez a legnagyobb hiba” – összegzett politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor.
