Katasztrofális következménnyel járna a tanév befagyasztása

Katasztrofális következménnyel járna a tanév befagyasztása
A koronavírus-járvány egészségügyi vonatkozásai mellett az iskolák bezárása az, ami a leginkább foglalkoztatja a közvéleményt. A politikusok többször hangoztatták a tanév befagyasztásának szükségességét, ám Monica Anisie tanügyminiszter határozottan ellenezte azt. Interjúalanyaink – Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök, Vörös Alpár és Székely Árpád kolozsvári iskolaigazgatók – szerint sincs szükség a tanév befagyasztására, sőt: többféle megoldást is javasoltak a tananyag bepótlására. A tanév befagyasztása főleg a tizenkettedikes osztályosok számára járna katasztrofális következménnyel. Burus-Siklódi Botond arról is beszámolt, hogy az Erdélyi Magyar Televízióban hétfőtől naponta 11 órai kezdéssel nyolcadikosoknak szóló, 25 perces felkészítőt sugároznak a vizsgatantárgyakból (román és magyar nyelv és irodalom, továbbá matematika). Egyelőre tantárgyanként tíz felkészítőt terveztek be.

– Nem tudok érvelni a tanév befagyasztása mellett, még ezen gondolkodni is butaság. A záróvizsga előtt álló nyolcadikosok és a tizenkettedikesek esetében nem az utolsó félév, hanem a négyéves oktatási ciklusban elsajátított tudást mérik fel. Minden ciklus nyolc félévből áll, és hét félévben normális körülmények között folyt az oktatás, és az utolsó félévből is letanítottak másfél hónapot. Ez azt jelenti, hogy a megszabott tananyag akár 90 százalékát is feldolgozták a diákokkal a pedagógusok. Miután visszatér az életünk a rendes kerékvágásba, a tanulók akár szombatonként pótolhatják a tananyagot, vagy meghosszabbítható lehetne a tanév – fogalmazott Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, aki szerint Európában sehol sem merült fel a tanév befagyasztása. – A tanügyminisztérium értékelő bizottsága tagjainak most arra kellene fordítaniuk az energiájukat, hogy átstrukturálják, azaz tehermentesítsék a tananyagot – mutatott rá a képviselő.

A képviselő elismerte, hogy az elemi tagozatos kisdiákok, akiknek most kellene elsajátítaniuk az alapkészségeket, nehezebb helyzetben vannak, de pluszórákkal vagy a tananyag átrendezésével, kevesebb házi feladattal számukra is megoldást lehet találni.

– Érthetetlen, hogy a tanügyminisztérium miért nem kommunikál erről megfelelően. Világosan meg kellett volna fogalmazniuk, hogy a vizsgán abból mérünk fel, amit már megtanítottunk. A mostani helyzet csak pánikkeltést, és a tanulók stresszelését hozza magával. Viszont meg vagyok elégedve a tanügyminisztériumban dolgozó maroknyi emberrel, akik megoldották a közeljövőben beinduló úgynevezett telesulit – fejtette ki Szabó Ödön.

– A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége sem támogatja a tanév befagyasztását. Az évi tananyag felén jóval túl lehet megoldásokat keresni és találni, hogy ezt a tanévet lezárjuk. A tanév befagyasztására nem szabad valós lehetőségként gondolnunk – nyilatkozta Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke.  Hozzátette: az online oktatás nem az új tananyag elsajátításának lehetőségét hordozza. – Talán most könnyebb helyzetben vannak a vizsgára készülő nyolcadikosok és tizenkettedikesek, akik a már meglévő tudásuk fejlesztésére használják ezeket az online eszközöket. Az I-IV. osztályos kisdiákok esetében viszont nehezebb a távoktatás, hiszen nem alkalmas az új kompetenciák elsajátítására – fogalmazott az RMPSZ-elnök. – Hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődik az Erdélyi Magyar Televízióban a nyolcadikosok felkészítője a három vizsgatantárgyból. A felkészítők egyenként 25 percesek és hétfőtől-péntekig közvetítik őket. Egyelőre tíz egységből álló sorozatot tervezünk. Szép példája ez az összefogásnak – hívta fel a figyelmet Burus-Siklódi.  

A tananyag bepótlásával kapcsolatosan az RMPSZ-elnök azt mondta: hétvégén megtartott órákkal meg lehetne oldani, vagy ha a járvány elhúzódik, akkor a tanév meghosszabbítását is elképzelhetőnek tartja.

– A tananyag bepótlására vannak megoldások, minden európai ország keresi és meg is találja a számára legmegfelelőbbet. Jó lenne, ha a tanügyminisztérium közölné az erre vonatkozó konkrét elképzeléseit, és a politikum nem gyakorolna nyomást a szaktárcára a tanév befagyasztását illetően. Ehhez a kérdéshez nem politikai, hanem pedagógusi szakértelemmel kell közelíteni – jegyezte meg az RMPSZ-elnök.

– A gyerekek érdekeit szem előtt tartva nem tartom megoldásnak a tanév befagyasztását. Egy-két hónap kimaradás miatt erre nem lenne szükség. A tanév befagyasztásának komoly következményei lehetnek főleg a tizenkettedikesekre nézve, akik az elmúlt tizenkét évben már eleget tanultak ahhoz, hogy ősszel elkezdhessék az egyetemet. A kisebbeknél pedig bármilyen lemaradást be lehet hozni – nyilatkozta Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója. Hasonlóan vélekedett Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium Igazgatója is. – A gyerekeknek, az iskoláknak, az egyetemeknek egyaránt kedvezőtlen lenne a tanév befagyasztása. De nem lehet tudni, mit hoz a holnap. Jó megoldásnak tartom azt, hogy néhol elrendelték az érettségi vizsga eltörlését, a maturandusok pedig a négy líceumi év átlagával juthatnak be az egyetemre – véleményezte a helyzetet Székely Árpád.

A tanügyminisztérium névtelenséget kérő munkatársa szerint sem jó megoldás a tanév befagyasztása, a záróvizsgák elmaradása, mert a négy év líceumi átlagával mindenki megszerezhetné az érettségi oklevelet. Olyan körülmények között, hogy az érettségi átlag országosan csak 65-70 százalék közötti, az érettségi vizsga elmaradása hátrányosan érintené a jól tanuló fiatalokat. Másrészt pedig nem lenne igazságos azokkal a fiatalokkal szemben sem, akiknek eddig nem sikerült megszerezniük az érettségi oklevelet, habár már kétszer-háromszor is nekirugaszkodtak a megmérettetésnek. Nagyon valószínű, hogy mind a nyolcadikosok záróvizsgáján, mind az érettségin könnyűek lesznek a tételek. Azt viszont még senki sem tudja megmondani, hogy a tanügyminiszter mikor és milyen megoldással rukkol elő.