A megnyitón Jakab Albert Zsolt, a civil szervezet elnöke elmondta: a társszervező intézménnyel, a Sapientia – EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékével közösen szervezett tudományos értekezleten a koronavírusnak az emberek életére, hagyományaira és szokásaira, valamint önazonsságára gyakorolt hatását vizsgálták.
Az intelligens ember gyorsan képes alkalmazkodni az új és váratlan helyzetekhez – állítják pszichológusok és tudományos kutatók. Hasonló a helyzet az életünkben hirtelen és radikális változást okozó koronavírus-világjárvány esetében: a kijárási tilalom előidézte otthoni bezártságban kellett feltalálnunk magunkat. 
Különböző generációk nyakkendőjéből asztalterítő
A budapesti székhelyű Néprajzi Múzeum munkatársai (Bakos Áron, Foster Hannah, Hajdú Ágnes és Szeljak György) által szervezett „karanténgyűjtés” kapcsán az online felkérésre például a következő tárgyakról, dekorációs elemekről és innovatív használati cikkekről küldtek be fotókat: online misét közvetítő virágtartó, „buherált” szinkronmozgó számítógépes egér, létrából lett kameraállvány, házi készítésű védőmaszkok, nagymama eltűntnek vélt majd a bezártságban való keresgélés során megtalált mérlege, több generáció nyakkendőiből varrt asztalterítő.
- Az emberek által létrehozott dolgokat buheratárgyaknak neveztük. A kedvenc tárgyam a szinkronmozgó egér, amelyet a home office során használt valaki kollégájának fedezésére. A munkaadó úgy ellenőrizte a gép előtti fizikai jelenlétet, hogy mozog-e az egér, ezért hurkapálcával kettőt összekötöttek – nyilatkozta lapunknak Bakos Áron.
Buherált kameraállvány
A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjtése folyamatosan zajlott a Facebook közösségi portál segítségével, a lefényképezett karanténtárgyak közül néhányért kiszálltak és bevitték a közintézmény raktárába. Bakos Áron érdekességként elmondta, valaki úgynevezett távlocsolót készített, a kétméteres „orrmányú” locsolót is begyűjtötték és a múzeumban található. - Voltak, akik videókat küldtek be, mások szöveges formában ecsetelték, milyen formában változott meg az életük – tette hozzá a tudományos kutató.
Házi készítésű maszkok
A farsangot is átalakította a Covid
A világjárvány a csíkbotfalvi farsangot is alaposan átalakította, erről Pozsony Ferenc, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) BTK Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének a kutatója tartott érdekes előadást. Elmondta: a hatósági intézkedések ellenére a székelyföldi településen megtartották a télbúcsúztató ünnepséget.
Törésvonal az emberek között
Vajda Andrást, a Sapientia – EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének marosvásárhelyi oktatóját afelől kérdeztük, néprajzi és antropológiai szempontból miért fontos és releváns elemezni az új koronavírus megjelenése és villámgyors terjedése okozta világjárvány hatásait?
Az elmúlt időszakban volt néhány próbálkozás arra vonatkozóan, hogy a társadalomtudományok különböző területein keretezzük, valójában mit is jelentett a kijárási tilalom, a kizárólag otthoni vagy hibrid munkavégzés. Elhúzódó folyamatról van szó. A néprajztudomány és az antropológia az embert és viselkedését próbálja megérteni. A vírusjárvány kapcsán is törésvonal keletkezett az emberek között, egymással szembenálló álláspontok alakultak ki. A társadalomtudós nem igazságot kell hogy szolgáltasson, hanem a folyamat dinamikáját kell vizsgálnia – jegyezte meg a kutató.
A kijárási tilalom alatt nagymama régi mérlege is hasznossá vált
A vasalódeszka újragondolt rendeltetése...
Kommentár nélkül...
