Karantén-leleményesség: vasalódeszkából laptoptartó, aszfaltra rajzolt szív nagyinak
Vissza

Karantén-leleményesség: vasalódeszkából laptoptartó, aszfaltra rajzolt szív nagyinak

Az elmúlt időszakban egyre több tudományos kutatás elemzi és mutatja ki az új koronavírus megjelenése és terjedése okozta különböző hatásokat. Ezek közé illeszkedik a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) által Járvány-Lét-Helyzetek címmel, a COVID-19 világjárványnak a mindennapokra és a társadalomkutatásra gyakorolt hatásáról tartott pénteki, offline (a Mikes/Croitorilor utcai székházban) és online tudományos konferencia is, amelyen a résztvevők elsősorban néprajzi és antropológiai szempontból elemezték a kérdést.

A megnyitón Jakab Albert Zsolt, a civil szervezet elnöke elmondta: a társszervező intézménnyel, a Sapientia – EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékével közösen szervezett tudományos értekezleten a koronavírusnak az emberek életére, hagyományaira és szokásaira, valamint önazonsságára gyakorolt hatását vizsgálták.

Az intelligens ember gyorsan képes alkalmazkodni az új és váratlan helyzetekhez – állítják pszichológusok és tudományos kutatók. Hasonló a helyzet az életünkben hirtelen és radikális változást okozó koronavírus-világjárvány esetében: a kijárási tilalom előidézte otthoni bezártságban kellett feltalálnunk magunkat. Különböző generációk nyakkendőjéből asztalterítő

Különböző generációk nyakkendőjéből asztalterítő

A budapesti székhelyű Néprajzi Múzeum munkatársai (Bakos Áron, Foster Hannah, Hajdú Ágnes és Szeljak György) által szervezett „karanténgyűjtés” kapcsán az online felkérésre például a következő tárgyakról, dekorációs elemekről és innovatív használati cikkekről küldtek be fotókat: online misét közvetítő virágtartó, „buherált” szinkronmozgó számítógépes egér, létrából lett kameraállvány, házi készítésű védőmaszkok, nagymama eltűntnek vélt majd a bezártságban való keresgélés során megtalált mérlege, több generáció nyakkendőiből varrt asztalterítő.

- Az emberek által létrehozott dolgokat buheratárgyaknak neveztük. A kedvenc tárgyam a szinkronmozgó egér, amelyet a home office során használt valaki kollégájának fedezésére. A munkaadó úgy ellenőrizte a gép előtti fizikai jelenlétet, hogy mozog-e az egér, ezért hurkapálcával kettőt összekötöttek – nyilatkozta lapunknak Bakos Áron.

Buherált kameraállvány

A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjtése folyamatosan zajlott a Facebook közösségi portál segítségével, a lefényképezett karanténtárgyak közül néhányért kiszálltak és bevitték a közintézmény raktárába. Bakos Áron érdekességként elmondta, valaki úgynevezett távlocsolót készített, a kétméteres „orrmányú” locsolót is begyűjtötték és a múzeumban található.  - Voltak, akik videókat küldtek be, mások szöveges formában ecsetelték, milyen formában változott meg az életük – tette hozzá a tudományos kutató.

Házi készítésű maszkok

A farsangot is átalakította a Covid

A világjárvány a csíkbotfalvi farsangot is alaposan átalakította, erről Pozsony Ferenc, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) BTK Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének a kutatója tartott érdekes előadást. Elmondta: a hatósági intézkedések ellenére a székelyföldi településen megtartották a télbúcsúztató ünnepséget.

- A helybéliek összedobták a pénzt az esetleges büntetésre. A farsangon védőfelszerelésbe öltözött ápolók is felvonultak, ellenőrizték, ki vírusos. Egy fekete zászlót halálmadárrá alakítottak át, aki vitte, használt miseruhát viselt. A „szalmamedve” védőmaszkban vonult fel. Ezúttal a menet nem ment be az udvarokba, a felvonulókat az utcán vendégelték meg. A szalmamedvét beoltották, a szintén felvonuló szamár és a gazdája pedig szimbolikusan karanténba vonult – részletezte a rendhagyó, vírusjárványos farsangi mulatság részleteit a tudományos kutató.

Törésvonal az emberek között

Vajda Andrást, a Sapientia – EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének marosvásárhelyi oktatóját afelől kérdeztük, néprajzi és antropológiai szempontból miért fontos és releváns elemezni az új koronavírus megjelenése és villámgyors terjedése okozta világjárvány hatásait?

Az elmúlt időszakban volt néhány próbálkozás arra vonatkozóan, hogy a társadalomtudományok különböző területein keretezzük, valójában mit is jelentett a kijárási tilalom, a kizárólag otthoni vagy hibrid munkavégzés. Elhúzódó folyamatról van szó. A néprajztudomány és az antropológia az embert és viselkedését próbálja megérteni. A vírusjárvány kapcsán is törésvonal keletkezett az emberek között, egymással szembenálló álláspontok alakultak ki. A társadalomtudós nem igazságot kell hogy szolgáltasson, hanem a folyamat dinamikáját kell vizsgálnia – jegyezte meg a kutató.

A kijárási tilalom alatt nagymama régi mérlege is hasznossá vált

 

A vasalódeszka újragondolt rendeltetése...

 

Kommentár nélkül...


ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iskolai Covid-tesztek „kilóra” ...
Továbbra is sok a fiatal munkanélküli
Bepereli Romániát az EB: nem korlátozta ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ