Kallós Zoltán: gyönyörködjünk a múzeum anyagában

Felavatták a kibővített Kallós-múzeumot Válaszúton

Kallós Zoltán: gyönyörködjünk a múzeum anyagában
Ünnepélyes keretek között avatták fel péntek délben Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány keretében működő múzeum kibővített épületegyüttesét. Ily módon megkétszereződött a múzeum anyagát bemutató terület, de a raktárakban levő anyag is hozzáférhetővé vált. A megnyitó ünnepségen mutatták be Csinta Samu újságíró Út az Ararát felé című könyvét, amely a 25 évvel ezelőtt létrehozott Kallós-alapítvány tevékenységét taglalja, illetve egy CD-t, amely Kallós Zoltán által gyűjtött válaszúti népzenét tartalmaz. A felszólalók sorra méltatták Kallós Zoltán páratlan értékű életművét, amely nemcsak az erdélyi, hanem a Kárpát-medencei magyarok számára is egyaránt fontos, ugyanakkor a magyar identitás megőrzését is szolgálja. A néprajzkutató a rá jellemző szerénységgel csak annyit mondott: gyűjteményét szeretettel hozta létre, és ugyancsak szeretettel buzdít mindenkit arra, hogy gyönyörködjenek a több ezer kiállított tárgyban.

Kétszeresére nőtt a válaszúti Kallós-alapítvány által működtetett múzeum területe, miután a magyar kormány anyagi támogatásával kibővítették a meglévő ingatlant, amelyben eddig is a Kallós Zoltán által gyűjtött tárgyakat állították ki. A korszerű, ám a régi Kallós-kúriához harmonikusan illeszkedő építmény földszinti nagytermét érdeklődők tömege töltötte meg péntek délben az avatóünnepségen. 

Kallós Zoltán (középen) az ünnepségen

Az esemény könyv- és CD-bemutatóval kezdődött, a jelenlévők megismerkedhettek a Kallós Zoltán Alapítvány negyedszázados tevékenységét taglaló Út az Ararát felé című könyvvel, szerzője Csinta Samu újságíró. Szép Gyula, a Kallós Zoltán Alapítvány alelnöke népzenei monográfiának nevezte a CD-t, amely a válaszúti zárt, archaikus népzenébe nyújt betekintést.

– Kallós Zoltán életének és munkásságának lényege az a lélekmentés, amely a Kallós-alapítvány létesítését generálta és azóta is működteti. Életem nagy ajándéka, hogy könyvem írása során megtapasztalhattam a válaszúti vendégszeretetet, gondoskodást és lelkiséget. Ha valakinek jót akarok kívánni, azt fogom mondani: ismerkedjen meg Válaszúttal – mondta Csinta Samu. A kötet nem csak a Kallós-alapítvány tevékenységébe nyújt betekintést, hanem bemutatja azokat a családokat is, akik iskolás gyermekeiket a Kallós-alapítvány gondjaira bízták.

Egy kis beszélgetésre is jutott idő

A több mint hatezer tárgyat tartalmazó Kallós-anyagról Pozsony Ferenc néprajztudós, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi oktatója elmondta: Kallós Zoltán csalhatatlan érzékkel gyűjtötte ezeket az értékes tárgyakat, ügyelve az alkotó, a tárgy és a tárgyat használó személy közti kapcsolat megőrzésére. – Az idelátogató diákok és pedagógusok múzeumpedagógiai foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg a tárgyi és a szellemi kultúrával. Kallós Zoltán mindig tudta: a múzeum nem élettelen tárgyak szentélye, hanem közösségformáló erő, amely erősíti identitásunkat. Ez a hatalmas gyűjtemény az etnikumok közti kapcsolatokat is reprezentálja, összmagyar és európai értékeket tartalmaz – összegzett Pozsony Ferenc.  

Kallós Zoltán szellemi öröksége kitörölhetetlen

– Elhivatottságot, áldozatos munkát és önzetlen szolgálatot köszönhet az anyaország és az erdélyi magyarság Kallós Zoltánnak és a nevét viselő alapítványnak. Az alapítvány hihetetlenül sokrétű és hiánypótló tevékenységet végzett az elmúlt negyedszázadban. Az alapítvány célja ma is ugyanaz: az erdélyi magyarság megmaradását és boldogulását szolgálja. Céljai és értékei egybeesnek a Nemzetpolitikai Államtitkárság céljaival is, ezért 2014 óta, amikor Orbán Viktor kormányfő itt járt, kiemelt támogatásban részesítjük a Kallós Zoltán Alapítvány oktatási és múzeumfejlesztési tevékenységét. Az alapítvány a továbbiakban is mérce és iránytű a magyar közösségeknek – fejtette ki Potápi Árpád János, magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

– A Kallós-alapítvány bebizonyította, hogy a Kárpát-medencei magyarok egységét nem bontják meg sem földrajzi, sem államhatárok. Nemzetünket a kultúra tartja egyben. Sokszor a legszegényebb települések kultúrkincsei tesznek minket gazdaggá. A Kallós-alapítvány tagjai az anyanyelv, amagyar népművészet megismertetésére tették fel életüket. Kallós Zoltán élharcosként védelmezi magyar kultúránk kincseit, a magyar kultúra erős bástyája. Szellemi öröksége kitörölhetetlen a magyar kultúrából. Válaszút és a Kallós-alapítvány egyaránt zarándokhely és oázis – hangsúlyozta Hoppál Péter magyar kultúráért felelős államtitkár.

– Kallós Zoltán élete a romániai magyarság élete is egyben. Megmutatja, hogyan próbált élni ez a közösség, amelyet ezeréves múltja ide kötött. Kallós Zoltán bebizonyította, hogy ismeri értékeinket; életművével és munkájával legyőzte a történelmet. Munkássága, amit ma is ünnepelünk, nem csak az erdélyi, hanem a Kárpát-
medencei magyarságot és az európai kultúrát is gazdagítja.  Kallós Zoltán tudja: a múlt ismerete nélkül, a múlt örökségének felmérése nélkül identitáshiányunk lesz. Az a tárgyi és szellemi örökség, amit összegyűjtött, identitásunkat erősíti – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Az avatóünnepség végén Kallós Zoltán mindössze annyit mondott: gyűjteményének darabjait szeretettel gyűjtötte, szeretettel ajánlja a figyelmünkbe, hogy mindenki gyönyörködhessen ezekben az értékes darabokban.   

Végül Balázs-Bécsi Gyöngyi, az alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazon intézményeknek és személyeknek, akik támogatták a múzeum kibővítését, majd kifejtette: a kibővült létesítmény, amely mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és moldvai tárgyakat tartalmaz, továbbra is a közösség által támasztott igényeket elégíti ki, egyetemi hallgatók kutatásait segíti, de múzeumpedagógiai tevékenységek lebonyolítását is lehetővé teszi.

(Borítókép: Válaszúton megkétszereződött a múzeum anyagát bemutató terület)