Jogvédő Intézet: veszélyben az erdélyi magyarok

Jogvédő Intézet: veszélyben az erdélyi magyarok
Fel akarja számolni az Erdélyben élő magyarságot – asszimilációval vagy kivándorlásra kényszerítve – a többségi nemzet meghatározó politikai ereje. A romániai magyarokat az elmúlt években nagyon súlyos diszkrimináció érte a többség, a különböző hatóságok részéről – mondta el személyes meglátásait Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója azon a tegnapi online beszélgetésen, amely során az intézet munkatársai bemutatták az intézet elmúlt évekbeli tevékenységét.

Mint elhangzott, súlyos diszkriminációval kell szembenézniük nem csak az erdélyi, hanem a felvidéki és kárpátaljai magyaroknak is, így az anyanyelvhasználat lehetőségeinek drasztikus csökkenése mellett a nemzeti szimbólumok használatának korlátozásával vagy betiltásával.  Mindhárom országban létezik azonban európai gondolkodású többségi politikai erő – tette hozzá.

– A személyes megközelítésem az, hogy Magyarország hét szomszédját négy csoportba sorolom az észlelt kisebbségi problémák súlyától függően. A legkönnyebb helyzet Ausztriában van, ahol a KJI még jogsegély-szolgálati irodát sem működtet, mert nincs rá igény. Osztrák barátaink nem adták meg az államalkotói szerepet a területükön élő nemzeti kisebbségeknek, de senki sem bántja őket a magyarságuk miatt, vagyis hosszú ideje jólétben élnek.  A második  csoportba tartozik Horvátország és Szlovénia, ahol a magyarokat  államalkotó tényezőként ismerték el, alanyi jogon egy képviselői hely is jár nekik a parlamentben, a magyarságuk miatt nemigen bántják őket. Problémák főleg helyi szinten vannak, ezért fenntartjuk a két állandó jogsegély-szolgálati helyet, de évek óta nincs komoly ügy, amivel foglalkozhatnánk. A harmadik kategória a Vajdaság, azaz Szerbia, ahol elfogadták az autonómia gondolatát, el is kezdődött az autonómia megvalósítása. A negyedik kategóriába tartozik Felvidék, Kárpátalja és Erdély. Személyes álláspontom az, hogy ebben a három régióban a többségi nemzet meghatározó politikai erejének célja egyértelműen a magyarság felszámolása asszimiláció által vagy kivándorlásra való kényszerítéssel. Mindhárom országban súlyos diszkrimináció, az anyanyelvhasználat drasztikus csökkentése észlelhető. De vannak európai gondolkodású politikai erők is. A helyzet Kárpátalján a legsúlyosabb, ahol még a fizikai létükben is veszélyeztetve vannak a magyarok – hangoztatta Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója.

Csóti fájdalmas sikertelenségnek nevezte a székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán ügyét, amelynek perét Ceauşescu és Rákosi Mátyás idejében lefolytatott koncepciós perekhez hasonlította. Az ügyet nemzetközi színtérre vitték: két évvel ezelőtt panaszt intéztek a strassbourgi bírósághoz, amit fél év múlva el is fogadtak, de azóta nem volt előrelépés.  A KJI ugyanakkor az Európai Unió Luxemburgi Bírósága elé akarja tárni az ügyet, mert a román bírósági eljárás európai uniós jogi alapelvekkel ütközik. 

A nemzeti kisebbség anyanyelvhasználatát illetően Antal Eszter, a KJI korábbi munkatársa megemlítette a pár évvel ezelőtt sikerre vitt kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák, illetve a marosvásárhelyi iskolák homlokzatán elhelyezett magyar feliratok ügyét.  

A KJI tevékenységének egyik alappillére a kárpótlási ügyeknek a nemzeti kisebbségek számára kedvező megoldása is. „Romániában a kárpótlási törvények ugyan nem sértik meg az uniós és az emberi jogi alapelveket, de a végrehajtás arcátlanul diszkriminatív a magyarok rovására. Perek vannak folyamatban, reméljük, ezek hamarosan kijutnak az Európai Unió Bíróságára. Egy luxemburgi pozitív döntés itt is sokat segítene a további ügyek kezelésében. Az Európai Bizottság inkább biztat ezekben az esetekben, állásfoglalásaival többnyire segíti pereinket, mert Románia többé-kevésbé még mindig „rossz fiú” Brüsszelben” – közölte Csóti György KJI igazgató.

Azt is elmondta, hogy az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekét előmozdítani szándékozó Minority Safe Pack polgári kezdeményezés elutasítása kapcsán csak egyéni perek elindításában, és azoknak az európai bíróságokra való „kivitelében” reménykedhetünk. „Végtelenül arcátlan és arrogáns dolog semmibe venni több mint egymillió ember írásos kérését, amely 55 millió ember jogait képviseli, és amelyet az Európai Parlament kétharmados többséggel támogatott. Az egyéni per pedig nem más gyenge szalmaszálnál” – összegzett Csóti György.

A sajtótájékoztatón megtudtuk: a 2012-ben megalakult Kisebbségi Jogvédő Intézet az elmúlt nyolc év alatt 209 konkrét peres ügyet képviselt helyi ügyvédek által, ennek révén közvetlen vagy közvetett módon közel 3000 külhoni magyarnak nyújtott érdemi segítséget.

A KJI kiterjedt jogsegélyszolgálati hálózatot működtet a Kárpát-medence egészében. Bárki bármikor térítésmentesen tanácsot kap, ha magyarsága – vagy vélhetően magyarsága – miatt jogsérelem éri. Másrészt, szintén ingyenesen, képviseletet biztosítanak a Magyarországon kívül élő magyaroknak konkrét peres- és egyéb, például közigazgatási eljárásokban.

2020-ban 19 állandó jogsegélyszolgálati irodájuk működött: Erdélyben 6, Vajdaságban 4, Kárpátalján 4, Felvidéken 3, Horvátországban és Szlovéniában 1-1. 2020-ban 33 konkrét peres eljárásban nyújtottak segítséget: Erdélyben 20, Vajdaságban 9, Kárpátalján 3, Felvidéken 1 esetben.

A jogsegély-nyújtó szolgáltatás mellett a KJI foglalkozik a Magyarország határán kívül élő magyarok oktatásával, tudományos folyóirat szerkesztésével, konferenciaszervezéssel is. Az intézet munkatársai ismertettek néhány jogsértő esetet is, amelyek során a felvidéki, kárpátaljai magyaroknak nyújtotta segítséget, arra viszont nem tudtak válaszolni, hogy idén milyen konkrét ügyekben várható tárgyalás vagy döntés.