Janovics Jenő és a Sárga csikó nyomában Kolozsváron
Vissza

Janovics Jenő és a Sárga csikó nyomában Kolozsváron

A hatalmas köztiszteletnek örvendő, az első erdélyi magyar némafilmet leforgató Janovics Jenő nyomában jártunk az 5. Kolozsvári Zsidó Napokon szervezett tematikus sétán. A Janovics Jenő mozivászna: Kolozsvár című sétát Szilágyi Adrien Rebeka történészhallgató vezetette.

(Borítókép: A séta a Házsongárdi temetőben, Janovics Jenő és Poór Lili sírjánál ért véget.)

Janovics Jenő 1872-ben, Ungváron született egy zsidó család ötödik gyermekeként. Miután családja Budapestre költözött, szülei kérésének eleget téve beiratkozott a műegyetemre, ahol főleg fizikát és matematikát tanult. Ám mivel ezekhez a tantárgyakhoz nem volt elégséges affinitása, a műegyetemet abbahagyta, és teljes figyelmét a színházművészeti egyetemen végzett tanulmányainak szentelhette, diplomát 1896-ban szerzett. Később a magyar nyelvterület első kőszínházához, a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szegődött, azt 1905 és 1930 között igazgatóként vezette. Ebben az időszakban egyre nagyobb teret nyert Kolozsváron a mozi, Janovics Jenő pedig annyira beleszeretett ebbe a szakmába, hogy eldöntötte, ő lesz a kolozsvári, erdélyi, de a magyarországi filmgyártás úttörője.

Janovics Jenő színész, rendező, színigazgató, forgatókönyvíró

A tematikus séta alatt Kolozsvár ismeretlen arcát tárta fel az érdeklődők számára Szilágyi Adrien Rebeka, a városnak azt az arcát mutatta be, amelyet Janovics Jenő, kora egyik legnagyobb színházi embere megálmodott és amely forgatási helyszínné változtatta Kolozsvárt. Persze ez az álom rengeteg áldozattal járt, az első erdélyi film forgatása emberéletbe került, de Janovicsnak a kortársaival is meg kellett birkóznia a filmgyártás miatt.

A sétát a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelenlegi épületénél kezdtük, amely, mint kiderült, az első erdélyi magyar filmek forgatási helyszíneként szolgált. ,,Műtermünk persze nem volt. A Színkör (sétatéri színház szerk. megj.) mögötti, széltől védett, zárt térséget kipadlóztam, a díszleteket szilárdabb anyagból készíttettem el, s a legtöbb jelenetet külső felvételek gyanánt a kiválasztott szabad vidéken vettük fel” – emlékezett vissza később a forgatásokra Janovics Jenő. Sétavezetőnk szerint a felvételek során gyakran kimentek a környező településekre, az erdélyi kastélyokba. „De nem elvetendő az sem, hogy a Szamoson is forgattak, méghozzá az első magyar némafilm, a Sárga csikó néhány jelenetét is a folyón vették fel” – jegyezte meg Szilágyi Adrien Rebeka.

A színkör udvarán berendezett filmstúdió

A Sárga csikó forgatókönyvét maga Janovics Jenő írta, majd lefordította franciára, és elküldte a világhírű francia Pathé filmgyárba. A forgatókönyv annyira megtetszett a párizsi rendezőuraknak, hogy több emberüket leküldték Kolozsvárra forgatni, a produkció rendezését pedig egy Félix Vanyl nevű úriember vállalta el – mondta el az első film forgatásáról vezetőnk.

A munka során Janovics Jenő segítette a francia szakembert. Hegyi Lili színésznő visszaemlékezéseiből megtudhatjuk, Janovics a nehéz jeleneteket előjátszotta. ,,A diri (Janovics szerk. megj.) nem volt jó színész, ezt mindenki tudta, különösen mi, hiszen kenyéradó gazdánk volt, s az ilyet mikor ismeri el a színész? De előjátszani úgy tudott, hogy azt tanítani kellett volna. Egy-két mozdulat, egy-két szó és már rávezette a színészt a helyes útra” – olvasható Hegyi Lili visszaemlékezésében.

A Sárga csikó forgatása azonban nem volt zökkenőmentes, egy színésznő halálával járt, derült ki a séta alatt.

– A Szamoson a híd és a mostani gát között állt egy másik gát. A forgatókönyv szerint ez előtt a gát előtt egy csónakból ki kellett ugrania öt színésznőnek, köztük Imre Erzsinek is, aki a helyi pletykák szerint szerelmes volt a francia rendezőbe. Ám, mivel szerelmük nem teljesedhetett be, öngyilkosságot követett el. A forgatásokat többszáz kolozsvári kísérte figyelemmel, hiszen rendkívül izgalmas lehetett ezt figyelni, ennek a balesetnek is számos szemtanúja volt – mondta Szilágyi Adrien Rebeka, aki a korabeli sajtó egy beszámolóját is felolvasta: ,,Imre Erzsi a gát felé eső oldalon ugrott a vízbe, s az örvénybe sodródott. A közönség azt hitte, beletartozik a filmbe a fulladásos jelenet. Vanyl úszott oda, de nem tudta kiragadni az örvényből. ,»Secours!« (Segítség!) – kiáltotta a rendező. Fekete Mihály húzta ki az örvényből Vanylt, aki a parton elájult. Hiába próbálkoztak, Imre Erzsit nem tudták megmenteni.”

Az elhíresült csónak-jelenet a Sárga Csikóból

A halálos kimenetelű baleset azonban nem akadályozta meg a film befejezését, amely világszerte óriási sikereket ért el. A lelkes fogadtatást követően rengeteg filmet kezdtek forgatni Kolozsváron, Janovics Jenő is több filmgyártó céget alapított, amelyekben több tucat, főleg Magyarországon elismert filmet forgatott le.

Ám Janovics nemcsak a filmgyártás terén volt kiemelkedő szakember, színházigazgatóként is remekelt. A séta során Szilágyi Adrien Rebeka Janovics színházi életéről, igazgatói tevékenységéről is elárult részletek.

A sétát a Hunyadi/Ștefan cel Mare téri színháznál folytattuk. Mint vezetőnk elmondta, már 1904-ben felmerült, hogy a kolozsvári magyar színtársulatnak új székhelyet kell építtetni, hiszen a Farkas utcai színház tűzveszélyessé vált (a helyén álló, jelenleg Egyetemiek házaként ismert épületet is megnéztük a sétánk során). A palotaként ismert színház felépítése rendkívül drága volt, az építéshez szükséges pénzt pedig több helyről kellett összeszedni, de sikerült mindössze két év alatt felhúzni. A társulat 1906. szeptember 8-án be is költözhetett új székhelyére, amelynek első igazgatója maga Janovics volt, aki kiváló színvonalú élettel töltötte meg a színházat. Ekkor ismerkedett meg Janovics Jenő többek között Kertész Mihállyal, a későbbi Oscar-díjas rendezővel (Michael Curtiz) és Korda Sándorral (Sir Alexander Korda), a brit filmgyártás egyik atyjával, de itt fedezett fel számos, később elismert színészt, színésznőt, köztük Berki Lilit.

Janovics Jenő, Kertész Mihály és Korda Sándor

– Az új épületnek azonban nem örülhetett sokáig a magyar színtársulat, hiszen az első világháborút követően a társulatnak nemcsak el kellett hagynia székhelyét, de az épületből semmit sem vihettek magukkal, berendezést, kellékeket, díszleteket, mindent ott kellett hagyniuk. Az akkori román uralom ellehetlenítette a kolozsvári magyar színjátszást, de Janovicsnak sikerült a sétatéri épületben újraélesztenie – magyarázta a sétavezető.

A társulat 1941-ben visszaköltözhetett a Hunyadi téri épületbe, Janovicsot azonban, származása miatt, nem nevezték ki a visszakapott színház igazgatójának. A második világháborút követően, 1945. január 20-án újra átvehette a Hunyadi téri színház igazgatását, de csak október 21-ig maradhattak az épületben, utána ismét a volt nyári színkörbe kellett költözniük, ahol a nyitóelőadást maga Janovics rendezte. Ugyanezzel az előadással, a Bánk bánnal búcsúzott annak idején Janovics a Farkas utcai színháztól. Az 1945-ös évadnyitó napján, az akkor 73 éves igazgató, színész, rendező november 16-án elhunyt.

A Farkas utcai templom belseje

Janovics Jenő és felesége, Poór Lili, a Házsongárdi temetőben nyugszik, közös sírjukon a következő felirat olvasható: ,,…férfi valál ki a / Sors öklözését vagy jutalmait / Egyképp fogadtad; s áldott az, kinek / Vérével úgy vegyült ítélete / Hogy nem merő síp a sors ujja közt, / Oly hangot adni, milyent billeget.” (Részlet William Shakespeare: Hamlet című drámájából).


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Mától lehet regisztrálni a 11. ...
Az RMDSZ nem támogatja bizalmatlansági ...
Költségvetés-kiigazítás: mire jut több ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ